A tavasz idén is aszályt hozott. Szabó István 170 hektáros regeneratív szemléletű, Szentmihályi Ökoporta néven működő gazdaságában – melyből 120 hektár szántó – jelenleg a csapadék hiánya a legégetőbb probléma.
Elmondása szerint az őszi vetésű búza és az őszi takarmányborsó állományai a talajkímélő művelésmódnak köszönhetően egyelőre jól tartják magukat, de a gazda szerint „az utolsó órában vagyunk”. Ha nem érkezik meg hamarosan az eső, drasztikus terméskieséssel kell számolni – mondta.
Míg a szántóföldön a fagyok elkerülték a korai vetésű facéliát és a lassan kibújó kukoricát, a gyümölcsösben tragikus a helyzet. Az április 9-ei fagy szinte totális kárt okozott az almásban, és az április közepi és végi hajnali lehűlések a maradék termést is elvihették, de a fagykárok végleges mértéke csak május közepén lesz látható.
A hangsúly már korábban is a megtermelt alapanyagok feldolgozásán volt, hogy a magasabb hozzáadott érték révén kompenzálják a kieső mennyiséget. Készítenek például köves malmon őrölt kézműves biolisztet, bioalmalevet és aszalványokat.
Szabó István az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettel (ÖMKi) szoros együttműködésben dolgozik. Az On-farm kutatóhálózat tagjaként fajtánként 1500 négyzetméteres kísérletekben vesz részt. Tavaly 19 búzafajtát vizsgáltak, köztük ősgabonákat is. A cél megtalálni azokat a genotípusokat, amelyek a biotermelés körülményei között is jól teljesítenek.
Idén a kutatás növénykondicionáló termékekkel bővül, a kísérletekben a termékek hatékonyságát mérik. A gazda célja egyértelmű: kiszűrni a marketinget, és csak olyan szereket használni, amelyek valódi eredményt hoznak a biotermesztésben.
A gazdaság alap búzafajtája a KG Kunhalom. Karcagi nemesítésű, kiváló alkalmazkodóképességéről ismert fajta, amely gyengébb adottságú területeken is stabil, javító minőséget produkál. A vetésszerkezetben jelentős helyet foglal el a Jolly Joker takarmánykeverék.
Az öt pillangós és öt kalászos faj társítása intenzíven javítja a talajszerkezetet és hatékonyan fojtja el a gyomokat, ami a biogazdálkodásban kulcsfontosságú. Termelnek még őszi borsót, ami előveteményként nemcsak a talaj termékenységét javítja, hanem stratégiai jelentőségű is, ugyanis az őszi borsó jobban hasznosítja a téli csapadékot, mint a tavaszi változatok.
A Szentmihályi Ökoporta az egyre szélsőségesebb klímaváltozásra előre meneküléssel válaszol, és a regeneratív gazdálkodás legmagasabb szintjére lépnek: a szántóföldi biotermesztés kiegészül legeltető állattartással is. A tavasszal épülő szarvasmarhakarámok erősítik az irányt: saját komposzt, saját takarmány, saját feldolgozás.
