Azt, hogy a természettel valami nincs rendben, lassan de annál biztosabban mindenki kénytelen belátni.:
Hogy csak néhány bizonyított és rémisztő tényadatot említsek:
– 1989 óta kipusztult a rovarvilág 75%-a Németországban!
– olyan fajok jelentek meg s terjedtek el veszélyeztetve pl. a méheket, melyek soha nem voltak életképesek a mi éghajlatunkon. Az ázsiai lódarázs egész Franciaországot bevette és továbbterjed. (Lásd cikkünket: Újabb csapás jön a magyar méhészekre? címmel)
– A német emberek 90%-ának a szervezetében kimutatható számos vegyszer azok közül, melyeket a mezőgazdaságban használnak.
Persze vannak még szkeptikusok , akik vitába szállnak a tényekkel és kétségbe vonják, hogy sokat ezek közül a modern kor emberi tevékenysége okozta volna..
Azonban a vita hiábavaló és ahhoz hasonlít, amikor egy süllyedő hajón egyik vagy másik még ki nem józanodott matróz azzal foglalkozik, hogy a tegnapi kocsmai verekedésben kinek volt igaza.
A tavalyi napraforgóhordás során tapasztalt „rejtélyes” méhelhullások megingatták azokat a méhészeket is, akik eddig szintén szkeptikus módon méhésztársaik hanyagságának, nem hozzáértő atkakezelésének tulajdonították a méhek igen magas pusztulási arányát az országban. A hanyagság vagy a hozzánemértés valóban nem kedvez a helyzetnek. De sajnos nem csak erről van szó! (Az idei áttelelés után országosan szintén nagy veszteségekkel számolhatunk.)
A méhészek persze „békeidőkben” is számoltak téli veszteséggel (10-15%), ami ritkábban egy-egy keményebb tél után magasabb is lehetett. Na de hányadik éve érkeznek jelentések 35-45-55%-os veszteségekről itthonról és külföldről?
A NÉBIH kutatja a tavalyi napraforgón történt méhelhullásokat, de több mint fél év sem volt elég arra, hogy a vizsgálatok eredményt hozzanak. Persze, ha jól tudom, sok a vizsgálandó minta és az eddigi eredményekből még nem derül ki a pusztulások pontos oka.
Tulajdonképpen ez a tényen mit sem változtat.
És fogjuk rövidre: süllyedünk!
És nem csak a méhészek!
A jó hír azonban, hogy megvan az első népi kezdeményezés az ellen, hogy mélyebbre süllyedjünk, melyet immár legalábbis a bajor törvényhozásnak komolyan kell vennie.
A héten ugyanis Bajorországban több mint egymillió ember csatlakozott aláírásával a „Fajok sokfélesége -Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez, melyet az ÖDP (Ökologisch Demokratische Partei) indított útjára.
A népi kezdeményezés a német közvetlen demokrácia eszköze. Mivel megfelelő mennyiségű aláírás gyűlt össze az előírt két hetes határidőn belül, a bajor szövetségi törvényhozás köteles napirendre tűzni a népi kezdeményezés jogszabálytervezetét és dönteni róla.
Azért fontos ez a hír, mert arányaiban ekkora mértékű és lendületű „alulról jövő” szándék a fenntarthatő gazdálkodásért még nem nyilvánult meg a világban:
– több olyan választókerület is volt Bajorországban, ahol minden harmadik szavazati joggal rendelkező állampolgár bement a városházára aláírni a a népi kezdeményezést!
– pusztán két hét alatt több, mint egymillió ember írta alá!
A népi kezdeményes okán számos politikus, érdekképviselő szólal meg a német médiában. A többségükről kiderül, hogy felfogták a helyzet komolyságát eddig is, de a népi kezdeményezés nélkül pusztán azok az erők érdekérvényesítő lendületének lennének kitéve, melyek a világban és a korszellemben erőteljesen működnek: befektetés-megtérülési mutatók; multinacionális cégek lobbi tevékenysége, rövid távú politikai érdekek, stb.
A bajor tartományi miniszerelnök kerekasztalhoz hív február 19-ére párthovatartozástól függetlenül mindenkit, A cél a társadalmi egyetértés megteremtése.
Bár nem lesz egyszerű konszenzusra hozni az érdekeket (a gazdák vagy a növényvédőszer lobbi érdekeit a környezetvédelmi érdekekkel) egyfajta továbblépésre, egymás meghallgatására igenis jó alkalom lehet ez..
Ezért érdeke a törvényhozásnak, hogy valamiféle konszenzus alakuljon ki a tervezetről a parlamenten belül.
A bajor népi kezdeményezés, reméljük, további népi kezdeményezéseket indít el máshol is, melyek aztán lendületet adhatnak a felismert helyzet, a süllyedő hajó megmentéséhez, és kibillentik a törvényhozókat hezitáló magatartásukból. Nem csak a méhészek érdekében.
Lásd még cikkeinket:
– A gyom, melyből a jövő gyomirtója készülhet,
– Kína és India zöldíti a bolygónkat