A tészta neve su filindeu, ami szardíniai dialektusban azt jelenti, hogy Isten hajszálai, amit a világon egyetlen helyen Szardinián, a történelmi Barbagia di Nuoro régióban, azon belül is Nuoro városában készítenek.

Szardínián még őrzik a legrégebbi hagyományokat, itt a lakosok még mindig szardíniai nyelven beszélnek, és nagyon hosszú életűek, a nagymamák bizalmatlanul néznek az idegenekre a hímzett fátylak alól, és egy szerény lakásban Nuoro városában Paola Abraini minden nap reggel 7-kor kel, hogy elkészítse a su filindeu-t, a világ legritkább tésztáját.

Ami ezután következik, az viszont szinte megismételhetetlen, hiszen a tésztát 256 tökéletesen egyenlő hajszál vékony szálra nyújtják, amelyek sokkal keskenyebbek és finomabbak, mint az angyalok haja.

A su filindeut hosszú ideig kell gyúrni azért, hogy nagyon lágy, de rugalmas állagú tésztát kapjunk, amit sós vízzel történő nedvesítéssel lehet elérni. Nincs arra semmilyen szabály, vagy pontos recept,  hogy a tésztát milyen sós vízzel és mikor kell nedvesíteni, ezt a készítőik már érzésből és rutinból tudják. Ez a su filindeu tésztájának az egyik titka, ami évszázadon keresztül anyákról leányokra szállt.

Ezután következik az utánozhatatlan, ami szerint a tésztát kisebb részekre osztják, és mindegyik darabot nyolcszor kinyújtanak úgy, hogy az pontosan 256 szálra essen szét. A cérnavékony szálakat egy fundunak nevezett kör alakú tálcára feszítik, amelyre, ha megtelt az első réteg, még kettő kerül átlós irányokban. Így alakul ki a semmihez sem hasonlítható, csipkefinomságú, szinte áttetsző su filindeu, amelyet aztán a mediterrán Nap szárít törhető állagúra. A világ legritkább tésztája hagyományosan birka húslevesbe került, amit pecorino sajttal szórtak meg.

A fogás elkészítése olyan bonyolult és időigényes, hogy az elmúlt 200 évben csak azoknak a hívőknek szolgálták fel, akik befejezték a 33 kilométeres zarándokutat Nuorótól Lula faluba. Itt található a Szent Ferenc szentély, amit 1890-ben egy helyi fiatal alapított hálája jeléül azt követően, hogy felmentették őt egy gyilkosság vádja alól. Azóta minden évben zarándokok keresik fel a szentélyt, ez több, mint 30 kilométeres gyaloglást jelent az éjszaka sötétjében, és a hajnal első fényeinél érnek fel a dombtetőre, ahol egy ősi étellel, a filindeu levessel kedveskednek nekik a helyi asszonyok.

Az elmúlt években sokan felfigyeltek a különleges tésztára, neves séfek próbálkoztak az előállításával, de még az olasz tészták ismerője és népszerűsítője, Jamie Oliver is kudarcot vallott ezen a téren. A világszerte nevezetes Barilla tésztagyár pedig az ipari előállítással próbálkozott, sikertelenül.

Senki sem emlékszik arra, hogy hogyan és miért kezdték el a nők ebben a távoli, a Monte Ortobene lejtőin fekvő kisvárosban ezt a tésztát készíteni, de több mint 300 éven át a receptet és a technikát kizárólag az Abraini család női tagjai örökölték, akik mindannyian gondosan őrizték a receptet, mielőtt továbbadták lányaiknak.

Úgy tűnik, három évszázad után „Isten hajszálai” csodára szorulnak, hogy fennmaradjanak a jövő generációk számára, a bennfentesek ugyanis úgy tudják, hogy a három nőn kívül egyelőre nem folytatja senki az ősi su filindeu készítését.