Az elmúlt harminc év során sok minden történt a családi gazdaság életében, például létrehozták a Zala vármegyei Óhídon a SebiTanyát, amelynek működéséről Kövesdi Réka, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztési mérnöke kérdezte a gazdaságvezetőt.
Miért pont a magyartarkára esett a választás?
– Akkoriban probléma volt a tejátvétel rendszerével, és a több lábon állás lehetősége miatt választottuk ezt az univerzális fajtát. Egyfelől jó hízóalapanyag, nem mellesleg jó minőségű tejtermelési mutatói is vannak, amolyan igazi háztáji kategória. Jó döntésnek bizonyult, mert utána hamarosan megszűnt a tejipari szerződésünk is. Hordtuk a tejet a környező falvakba, üvegeztük, elég sok munka volt vele, de talpon kellett maradnunk.
Milyen fejéstechnológia állt rendelkezésre a kezdetekkor?
– Eleinte kötött tartásban, sajtáros fejéssel oldottuk meg a fejést, cipeltük a tejet 25 literes kannákban. Majd 3-4 évvel később extenzív húsmarhatenyésztésbe is belefogtunk (szintén magyar tarkával), saját szaporulatból.
Milyen fejlesztéseket terveztek és eszközöltek időközben?
– A falu végén kezdtünk építeni egy tanyát. Ott egy lakóházat építettünk magunknak, illetve istállót, aminek az egyik végében most már fejőházat és tejházat alakítottunk ki, a másik végén pedig lovak vannak. 2008 körül eredetileg ez az istálló 15 fejőstehén rendelkezésére állt, 2 sajtárral fejtük őket, és háztól adtuk el a tejet, illetve sajtot készítettünk. A fejés kötötten zajlott, de a teheneknek volt kifutójuk.
Folyamatosan bővült az üzem, fejlesztettünk, bővítettük az eszközöket. Majd a 2010-es évek közepén egy ÁTK-pályázattal építettünk egy 900 négyzetméteres növekvő almos istállót, trágyatárolót. Következőleg egy fiatal gazda pályázat segítségével a fejési technológiát modernizáltuk és bővítettük. Vettünk egy használt fejőházrendszert Németországból, egy 2 x 4 állásos halszálkás Alpha-Lavalt (a mai napig ezt a rendszert használjuk), illetve vásároltunk néhány tehenet kiegészítőleg, de csak holstein-frízre volt lehetőségünk, szerződést kötöttünk az akkori Pannontejjel. A sajtkészítésből fennmaradt tejet vitte el a tejipar.
