A kutatást a Linköping Egyetem és a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem kutatói közösen végezték. A kutatáshoz használt lencsék olyan ősi gabonatárolókból kerültek elő, melyet Gran Canaria őslakos népessége készített a vulkáni talajba. Bár ezek a tárolók hosszú időn át használatban voltak, mégsem ürültek ki teljesen. A bennük tárolt magok olyan jó állapotban kerültek elő, hogy alkalmasak voltak DNS vizsgálatok elvégzésére – írja a Phys.org.
A közel kétezer éves lencsék genomját összevetették azokkal, melyeket ma is termesztenek a Kanári-szigeteken, Spanyolországban és Marokkóban. A tanulmány segítségével sikerült felkutatni, hogyan változtak meg a nemesítés következtében a növények. Ez az első olyan kutatás, mely hüvelyesek ősi DNS-ével foglalkozik.
A Kanári-szigeteket az európaiak az 1300-as években fedezték fel. Akkorra már éltek itt emberek, akik nagyjából 1000 évvel korábban Észak-Amerikából érkeztek.
Fotó: beauty_of_nature, Pixabay
A mostani tanulmány, mely a Journal of Archaeological Science című folyóiratban jelent meg azt bizonyítja, hogy a lencse története a szigeteken igen hosszú időre nyúlik vissza. A genetikai elemzés arra jutott, hogy a ma is termesztett lencsék őseit az őslakosok hozták magukkal Észak-Amerikából a 200-as években.
Azonban úgy tűnik, hogy a betelepülő lakosok átvették az itt élők növényeit és továbbra is azokat termesztették” – mondta Jenny Hagenblad, a Linköpig Egyetem docense, a kutatás vezetője.
Hogyan élhetett túl a lencse ilyen sokáig?
A kutatók elmélete szerint ezek a fajták remekül alkalmazkodtak a helyi klímához. A másik elmélet, hogy a bennszülött nők fontos szerepet játszanak a növénytermesztésben. Ezek a nők a telepesekkel összeházasodva tovább vitték a lencsék termesztését.
A tény, hogy a szigetek megőrizte a hagyományos lencsefajtákat a mai napig, nem csak egyszerű érdekesség. A sziget kulturális öröksége iránt egyre többen érdeklődnek, így van igény a bennszülött fajták termesztésére és fogyasztására is. Ennek része a lencse is.
Az is kiderült a tanulmányból, hogy az egyes szigeteken más fajtákat termesztenek – még ott is, ahol úgy gondolták, eddig soha nem termesztettek lencsét. Fontos, hogy a különböző tájfajtákat megőrizzük, mivel ezek értékes genetikai forrást jelentenek a jövő mezőgazdasága számára, hangsúlyozta Jonathan Santana, a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem kutatója.
A kutatók még egy dolgot felfedeztek: a „lenteja tipo Lanzarote”, avagy lanzarote-i lencse egy gyakran használt elnevezés a spanyol boltokban. Ezeket ugyan nem Lanzarote szigetén termesztik, de az elnevezés utal a fajtára. Amikor a kutatók összevetették a most Spanyolország területén termesztett lencséket a Kanári-szigetekről származókkal, kiderült, hogy a Lanzarote-ról származó lencséket keresztezték a spanyol fajtákkal.
A klímaváltozás miatt a száraz és meleg időjáráshoz alkalmazkodott kanári-szigeteki lencsék fontos szerepet kapnak a jövő növénynemesítésében” – mondta Jacob Morales, a Las Palmas de Gran Canaria Egyetem docense.
