Az eredetileg dísznövényként behozott, de mára gyommá vált egynyári seprence például tövenként akár tízezer magot is teremhet, és ez még nem is tartozik a „legvadabb” gyógynövények közé.
A kiskertekben megjelenő gyomok kultúrnövényeink konkurensei, igyekeznek a vizet, tápanyagokat elvonni azoktól, és ha föléjük nőnek, akkor még a napfényt is eltakarják. Emellett a kórokozók éa kártevők terjedésében is szerepet játszhatnak.
Gyomnak számít minden olyan növény, ami nem jó helyen van, nem kell oda, ahol éppen kinőtt. Ez egy igen szubjektív kategória. A tyúkhúr fogyasztható salátaként, teája koleszterincsökkentő, tehát gyógynövény is, de ha a zöldséges ágyást igyekszik ellepni, akkor gyomnak számít. Gyomnak tekinthető az árvakelés is: amit előző évben termesztettünk, elszórva magját a következő évben kikelhet, ám ne biztos, hogy ott ismét jó helyen van.
A létért való küzdelem során a gyomok is versenyeznek a korlátozottan jelenlévő, de a növényi élethez szükséges tényezőkért. Ilyen a hely, a víz és a benne lévő tápanyagok, valamint a fény. A gyomok kikelésük után igen intenzíven növekednek, és ebben kultúrnövényeink többsége hátránnyal indul.
Irtsuk minél előbb, és ne hozzon magot
Korábban sokan használtak gyomirtó szereket, ám az egyre egészségtudatosabb szemlélet, és e szerek magas ára miatt napjainkban sokan más alternatívákat választanak. Az utóbbi időben a gyomirtás helyett a gyomszabályozás jött a „divatba”, hiszen nem szükséges a gyomokat teljesen kiirtani, elég csak olyan szinten tartani a gyomfertőzöttséget, hogy az ne legyen hátrányos hatással kertünk növényeire. Például egy gyomos ágyásközt ha rendszeresen fűnyíróval lenyírunk, akkor nem magzik föl, alacsonyan tartott mérete miatt nem sok vizet használ el a talajból, és még védi is a talajt a szél és víz erózió hatásaitól.
Hatékonyabb, ha gyökerestől szedjük ki a gyomokat, mert ha a gyökér, vagy annak darabja a földben marad, akkor előbb utóbb kihajt évelő fajok esetén. A taracknál például ismert, ha gyökerének csupán 5 százaléka, azaz egy kis darabja marad a talajban, arról képes magát újra reprodukálni a növény.
Ám a bennmaradó gyökereknek megvan az az előnye (a kevésbé agresszívan terjedő gyomfajoknál), hogy összetartják a talajt, így a szél és víz eróziós hatása kevésbé tud érvényesülni, tehát annak is van előnye esetenként, ha a gyökér a földben marad.
A gyomszabályozás másik jó és újszerű módszere a hővel történő gyomirtás. Az erre szolgáló eszköz működhet elektromos árammal vagy gázzal is. Az alján található fémharang alatt a készülék felforrósítja a levegőt, amit célzottan a gyomok fölé irányíthatunk, amelyek a nagy hőhatás miatt azonnal elpusztulnak. E módszer előnye, hogy gyorsan kis munkaráfordítással célzottan irthatók a nem kívánt növények.
