A beszélgetést Dr. Szira Fruzsina vezette, aki az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója. Vendégeivel a gabona értékláncon keresztül vizsgálja, milyen választása van a fogyasztónak, mikor, hogy érdemes dönteni, mikor kenyeret választ, illetve egészséges-e a kenyér.

Beköszöntőjében elmondta, jelenleg az ország termőterületeinek 6-6,5%-án folyik ökológiai gazdálkodás. A gabonák esetében ennek a 80-85%-a feldolgozatlanul, exportcikként hagyja el az országot. Ennek legfőbb oka az, hogy a fogyasztók keveset tudnak arról, hogy mi a biotermékek milyen hozzáadott értékkel bírnak.

Tamás Péter – konvencionális kontra bio

Vas vármegyei családi gazdasága mindkét termelési módjával foglalkozik 400 hektáros területen. Ökogazdaságában csak búzát termeszt. Ez a kettősség saját bevallása szerint is kétséges. Míg a konvencionális gabonatermesztés mesterséges szerekkel dolgozik, ami nem jó sem a talajnak, sem az állatnak, sem az embernek, addig a biotermesztésben ez nem megengedett.

„Viszont attól, hogy ezeket nem alkalmazzuk, még nem lesz teljes értékű a gabona, mint ahogy az alkoholista sem lesz egészséges attól, hogy megvonjuk tőle az alkoholt.  Meg kell tölteni tartalommal. Sokszor panaszkodnak az emberek, hogy drága a minőségi élelmiszer, de ekkor én azt kérdezem: Mi a drágább, a tiszta, minőségi fogyasztási cikkek vagy a gyógyszer? Éppen ezért hosszútávon a teljes területünket szeretném ökogazdasággá tenni, hogy az itt termesztett gabonát feldolgozva, lisztként tudjam eladni.”

 „A kenyér nem hizlal!”

Szabó Adrienn dietetikus számos tévhitet próbált eloszlatni a gluténnal, az élesztővel, a szénhidrátokkal és a fehérjékkel kapcsolatban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a glutén önmagában nem okoz problémát, hacsak nincs erre irányuló autoimmun betegség. A gabona rendkívül magas fehérjeforrás, egy szelet kenyér a napi fehérjeszükséglet 1/4-ét fedezi. Az, hogy a kenyér a magas szénhidrát tartalma hizlal, az sem igaz.

 A gabona rengeteg magnéziumot, szelént és cinket tartalmaz, tehát a jó minőségű gabona fogyasztása fedezi az átlagos igényeket.

A másik izgalmas téma az élesztő kérdése, mely az újra felfedezett vadkovászos, fermentációs módszer az élesztőt „feketelistára” tette. Ezt az dilemmát igyekezett Adrienn tisztába tenni.