Az állami kertészeti támogatási program bevezetése ugyan ösztönözte a gyümölcsösök telepítését, az intézkedések hatékonyságát csökkentette a gyenge ellenőrzés és a nem jól megválasztott fajták és telepítési helyek. Ugyanakkor néhány gazdálkodó elkezdte alkalmazni a modern, európai, intenzív kertészeti technológiákat, európai fajtákkal és módszerekkel.
Külföldről vásárolták a szaporítóanyagokat: kezdetben Törökországból, Szerbiából és Lengyelországból, majd később az olasz Mazzoni és Nishler, a belga Carolus, a holland Van Montfort faiskolákból.

Fotó: Frauke Riether, Pixabay
A törpe növekedésű M9 alany nem bizonyult kellően alkalmazkodónak Kazahsztán zord kontinentális éghajlatához és magas pH-jú talajaihoz. A tudományos közösség helyi viszonyokra való oltványok fejlesztését javasolta. A kazah Sivers almafajtára alapozva 2023-ban megkezdődtek a kísérletek az Issyk dendrológiai parkban ilyen oltványok előállítására. A tervek szerint jövő tavasszal 3500, egy évvel később pedig mintegy 10 ezer oltványt kívánnak előállítani.
Hasonló megközelítéssel tervezik más fajok – például a körte, a szilva és a kajszi – termesztésének fellendítését is.
Az egyik legígéretesebb régiónak a szubtrópusi éghajlatú Aktau térségét tartják, amely alkalmas lehet több értékes csonthéjas- és diófajta, valamint a szőlő termesztésére. Itt csak a talaj termékenységét kell javítani a sótartalom csökkentésével, valamint meg kell oldani az új ültetvények öntözését. Összességében a kazah gyümölcs- és szőlőágazat fejlesztése átfogó megközelítést igényel, amely egyesíti a korszerű technológiákat a helyi természeti viszonyokkal, valamint kiváló minőségű, betegségekkel szemben ellenálló ültetőanyag nevelésével.