Az eredeti cikk a Kerti Kalendárium 2025 augusztusi számában jelent meg.
Az idén nyár elején nem a vártnak megfelelően alakult az időjárás, szerencsére a szőlő fertőzöttsége kedvező volt, kivéve azokon a területeken, ahol több-kevesebb eső is hullott és a páratartalom is magasabb volt.
Júniusban a középhőmérséklet 2,5 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot, ezzel a 20. század eleje óta a második legmelegebb június lett! Ráadásul a legcsapadékosabbnak tartott nyári hónapunk, a június idén negatív rekordot döntött, országos átlagban a legszárazabbnak bizonyult 1901 óta. Az Alföld középső és délkeleti részén nagy területen alakult ki rendkívül meleg és száraz időjárás, míg az Alpokalja és a Soproni-hegység valamivel esősebb és hűvösebb volt, de még ezek a területek is eltértek az átlagtól. Így aztán a szőlő növényegészségügyi helyzetével kapcsolatban is megoszlanak a tapasztalatok, ebből kifolyólag az előttünk álló időszak eseményei is nagyon változatosak lehetnek.
A júniusról azért kell még most is beszélnünk, mert ismeretes, hogy a szőlő ekkor, a virágzás-terméskötődés, bogyónövekedés időszakában a legérzékenyebb a gombás betegségekre és az abiotikus tényezők hatásaira is, mint például az aszály. Az ekkor bekövetkező fertőzések, károsodások szinte az egész vegetációs időszakra kihatnak, tehát a problémákból idén sem volt hiány, csupán annak mértékében és milyenségében rejlik országos szinten a különbség.
A nappali, többnyire 30 °C körüli hőmérsékleteket jelentős éjszakai minimumok követték (több alkalommal 10 °C vagy még hidegebb), ennek következtében nagy volt a páralecsapódás, és a páratartalom is tartósan emelkedett a fertőzések szempontjából kritikus szintre, 75% fölé. Ennek következtében a szőlőperonoszpóra helyenként fertőzhetett, a fürtök részleges vagy teljes károsodását okozva. Az esőket követően az átmeneti magas páratartalom arra bizonyosan elég volt, hogy a peronoszpórával fertőzött felületek intenzíven sporuláljanak és akár újabb fürtön vagy a lombozaton kiterjedt károsodást okozzanak.
