0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 18.

Diákolimpiai sportág lett a lovaglás

Mozgalmasan telik a szabadtéri szezon zárása a LAUSZ számára, hiszen októberben nem csak a nagyszabású Szuperdöntőt rendezték meg a Nemzeti Lovardában, hanem a Diákolimpiát is, melynek sportágai közé 2025-ben először kerülhetett be a lovaglás.

Idén áprilisban valódi sporttörténelmi pillanatot élhetett át a magyar lovas közösség, hiszen a lovaglás – Dallos Gyula miniszteri biztos, örökös magyar bajnok támogatásával – bekerülhetett a Diákolimpia hivatalos sportágai közé. A Magyar Lovassport Szövetség égisze alatt működő Lovassportok Amatőr és Utánpótlás Szakága az év elején nyújtott be indítványt a Magyar Diáksport Szövetség, illetve az oktatásért felelős miniszter felé, s mint szakszövetség el is nyerte a rendezési jogot.

A Diákolimpián – leegyszerűsítve – minden érvényes tanulói jogviszonnyal rendelkező, magyarországi általános vagy középfokú oktatási intézménybe járó diák részt vehet.

Fókuszában az edukáció, a tehetséggondozás, a fizikai aktivitás és a rendszeres testmozgás ösztönzése, továbbá az egészséges életmód népszerűsítése áll, a fair play, valamint annak szellemében – s ez különbözteti meg erőteljesen az élsporttól –, hogy a megmérettetések során sokkal inkább a közösségi élményszerzés, a fiatalok személyes fejlődése és a sport szeretete kerülnek előtérbe, mintsem a teljesítmény vagy az elért eredmények.

Fontos kiemelni, hogy tanulmányi versenynek minősül, vagyis a gyerekek nem az edzőjüket és az egyesületüket, hanem az iskolájukat képviselik, ráadásul a részvételért a felsőoktatási felvételi eljárás során az intézmények saját hatáskörben extra pontokat állapíthatnak meg. A sportágak és azokon belük a számok között szabad az átjárás, sőt ezt az MDSZ kifejezetten ösztönözi is. Ugyanakkor érdemes megjegyezni a lovaglás esetében, hogy bár elvileg bárkit nevezhet a testnevelő tanára – tehát nem elvárás az igazolt tagság vagy a rendszeres edzéslátogatás – a gyakorlatban ez korántsem valósul meg ilyen egyszerűen.

Induljunk ki abból, hogy a versenykiírás a lovakat jelenleg sporteszközökként tartja számon – arra szintén rá fogunk térni mindjárt, hogy ez a meghatározás miért erősen vitatható. A liszenszszerződés szerint, a szervezők felelősek a versenyek teljes körű előkészítéséért és lebonyolításáért, beleértve a materiális szükségletek biztosítását. Az előző mondatban említett megállapítás alapján ebbe az akadályelemek, az időmérők, a talajkarbantartó gépek mellett, a lovak is beletartoznak. Utóbbi azonban nem kivitelezhető, ám ez nem is feltétlenül jelent problémát.

Azt minden jóérzésű ember tudja, hogy a ló- és lovassportok lényege a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épülő partnerség: két érző lény összehangolt csapatmunkája. Az elméleti és gyakorlati felkészültség, az összeszokottság, valamint a felelősségtudat hiánya súlyos balesetveszélyt eredményezhet.

Másképpen fogalmazva: előzetes tudásfelmérés nélkül, éles versenyhelyzetben idegen lóra ültetni egy gyereket  komoly kockázatot hordoz. A LAUSZ óvintézkedésként regisztrációs kötelezettséget írt elő feltételnek, aminek révén – az egyesület és a felkészítő megadásával – kivédhető, hogy olyan párosok lépjenek a pályára, akik erre nem állnak készen. Az azonban, hogy mindenki saját, bérelt vagy lovasiskola által biztosított lóval/pónival indul, megingatja a Diákolimpia alapelveit – miszerint a részvétel ingyenes, az utazás és szállás pedig támogatott – lévén az állatok után nem igényelhető sem szállítási sem elhelyezési hozzájárulás, holott egy több napos verseny költségei – mint a lószállító, a bokszbérlés stb. – nem kis terhet rónak a résztvevőkre és családjaikra. A probléma ismert az illetékesek előtt, és belső információk szerint már dolgoznak a megoldáson, szóval 2026-ban várhatóan lesz előrelépés az ügyben.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu