A fekete katonalégy: a természet újrahasznosító mestere

A világ élelmiszer-termelésének közel egyharmada hulladékként végzi. Ez évente mintegy 1,3 milliárd tonna elpazarolt ételt jelent, amely az ENSZ becslései szerint a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 százalékáért felelős. A probléma súlyát növeli, hogy a kidobott élelmiszer előállítása óriási föld-, víz- és energiaigénnyel jár.

A megoldást sok kutató és vállalat a rovaralapú biogazdálkodásban látja.

A fekete katonalégy (Hermetia illucens) lárvái természetes „újrahasznosítók”: képesek a legkülönfélébb szerves hulladékokat – növényi maradékot, élelmiszeripari mellékterméket vagy komposztálható szemetet – fehérjévé alakítani.

Ezt a fehérjét takarmányként lehet hasznosítani a hal- és baromfitenyésztésben, míg a maradék anyag kiváló szerves trágyaként szolgál.

A francia Innovafeed vállalat a fekete katonalégy ipari méretű tenyésztésének úttörője. Nestlé városában működő üzemükben naponta több milliárd lárva fogyasztja el a szomszédos keményítőgyár melléktermékeit, így az energia- és anyagáramok teljesen körforgásban maradnak. A gyár a hőt egy közeli erőmű hulladékhőjéből nyeri, így a rendszer szén-dioxid-lábnyoma töredéke a hagyományos fehérjetermelésének.

Európa rovarforradalma: szabályozás és piac

Az Európai Unió az utóbbi években felismerte a rovarfehérje stratégiai jelentőségét.

A feltétel: a rovarok csak növényi eredetű melléktermékeket fogyaszthatnak, és szigorú higiéniai feltételek mellett kell őket tartani.

Ma már több mint 20 nagyüzemű rovarfarm működik Európában, köztük a holland Protix, a spanyol Tebrio és a dán Enorm Biofactory. Ezek együtt évente mintegy 400 ezer tonna rovarfehérjét állítanak elő, de az uniós célkitűzés 2030-ra az évi 1 millió tonna elérése.