Amennyiben nem változtatunk a jelenlegi gyakorlatokon, néhány évtizeden belül teljesen feléljük a termőtalajt. Az MMG Direkt podcast legutóbbi adásában dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője volt a vendégünk. A beszélgetés során szó esett a kialakult helyzetről, a kiváltó okokról, valamint a talajélet regenerálásának lehetőségeiről, különös tekintettel a mikrobiológiai talajoltó készítmények fenntartható mezőgazdaságban betöltött szerepére.
Szakértők szerint az intenzíven művelt talajoknál világszerte óriási mértékű probléma, hogy az épülés nem képes lekövetni a romlás ütemét, ez pedig súlyos következményekkel jár. 2023 tavaszán az egész országot megrázta az eset, amikor márciusban az M1-es autópályán 42 jármű szenvedett tömegkarambolt a hirtelen nagymértékben csökkenő látási viszonyok miatt. Az eset felelőse egy porvihar volt: a vizsgálatok feltárták, hogy az út mellett lévő területek talaja olyan mértékben elveszítette a szerkezetét és elporosodott, hogy a szél könnyűszerrel fel tudta kapni. A hirtelen megváltozott láthatósági körülmények katasztrófát okoztak.
Stresszhatások
A gazdák akképpen érzékelhetik a termőtalaj tápanyagszolgáltató képességének csökkenését, hogy sokszor hiába növelik a kijuttatott műtrágya adagokat, a termésátlag nem változik. A háttérben az áll, hogy a nem megfelelő növényvédőszer-használat, a túlzott műtrágyázás, a kedvezőtlen vetésváltás, a klímaváltozás káros hatásai és számos egyéb ok – összefoglaló nevükön az úgynevezett stresszhatások miatt – a talajélet romlik, vagyis a talajban lévő élőlények száma csökken, fajgazdaságuk elszegényedik, elveszik a pufferkapacitás, felborul az egyensúly és romlik a tápanyagszolgáltató képesség. Mikrobiológiai életközösség hiányában pedig nem beszélhetünk talajról, csak mállott kőzetről.
Hazánk kitettsége óriási, mivel területének közel fele mező- és erdőgazdasági művelés alatt áll, melyek mintegy 60 százaléka veszélyeztetett a talajdegradáció által. Szántóink több mint harmada valamilyen mértékben már erodálódott.
