Tudományos mérföldkő: a Roslin Intézet áttörése
A skóciai Roslin Intézet kutatói – akik korábban a világhírű Dolly bárány klónozásával írták be magukat a tudomány történetébe – 2025 októberében újabb kimagasló eredményt mutattak be.
Génszerkesztéssel olyan sertéseket hoztak létre, amelyek teljes mértékben ellenállnak a klasszikus sertéspestis vírusának.
Ez a vírus világszerte komoly problémát jelent, és bár Európa több országában évtizedekkel ezelőtt sikerült visszaszorítani, a behurcolás veszélye máig jelen van.
A kutatás alapja a DNAJC14 nevű fehérje genetikai módosítása, amely normál esetben segíti a pestivírusok sejten belüli szaporodását. A kutatók mindössze néhány nukleotid megváltoztatásával megakadályozták, hogy a vírus képes legyen replikálódni az állat sejtjeiben.
A vizsgálatokat több generáción keresztül követték, és sem egészségügyi, sem szaporodási zavar nem jelentkezett.
Ez az első alkalom, hogy élő állatokon egyértelműen bizonyították: a precíziós génszerkesztés képes olyan ellenállóságot létrehozni, amely gyakorlatilag teljes védelmet nyújt egy súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegség ellen.
A kutatók szerint a módszer elvileg más kérődzőknél is alkalmazható lenne, hiszen ugyanaz a gén érintett a hasonló vírusok szaporodásában szarvasmarhák és juhok esetében is.
Európa előtt új lehetőségek, de óvatos szabályozás
A felfedezés Európa sertéstartó nagyhatalmai – többek között Spanyolország, Németország, Dánia és Hollandia – számára is jelentős, hiszen a sertéspestis felbukkanása esetén szigorú kereskedelmi korlátozások lépnek életbe, amelyek súlyos gazdasági veszteségekkel járnak.
A tudományos áttörés azonban érzékeny területet érint egy olyan kontinensen, ahol a biotechnológiával kapcsolatos fogyasztói bizalom hagyományosan óvatos.
