A fejlesztés célja, az Ős-Dráva Programban tervezett területen a fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása, a vízvisszatartást, vízkészlet-megőrzést támogató és a vizek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló, a tájhasználat-váltást, az ökológiai szempontokat figyelembe vevő vízgazdálkodási rendszer megvalósítása érdekében. A projekt alapvető célkitűzése, hogy a térség vízgazdálkodási lehetőségeit javítsa, a vízbő időszakokban az aszály csökkentésére és a vizes élőhelyek védelmére a vizek visszatartását elősegítse.
Ez volt többek között a Vízgazdálkodási Szakosztály soron következő előadóülésének tárgya. A ,,Vízpótlási projektek vízgazdálkodási kérdései: Ős-Dráva rendszer” című konferencián a hidrológiai megközelítések szempontjából a Pécsi Vízügyi Igazgatóság részéről Sárosdi Georgina szolgálatvezető mutatta be az érintett területen elhelyezkedő műtárgyak működtetésének kihívásait. A laikus olvasó számára nem feltétlenül értelmezhető az egyes folyóink környezetében kialakított csatornahálózat jelentősége. Pedig napjainkban, amikor egyre nagyobb méreteket ölt a több évtizedes, konzekvens talajvíz-lecsapolás, és árvízlevezetés folytán kialakuló talajvíz-háztartási egyensúly megbomlása, ezeknek a rendszereknek húsbavágó létjogosultsága van a tájba történő vízkivezetés, pontosabban vízvisszavezetés szempontjából.
Vízpótlási beruházások
De térjünk vissza az előadás témájára. Annak idején a vízkormányzó rendszer vízpótlási célzattal jött létre, amely egy 5 m3/sec maximális kapacitású szivattyútelep formájában öltött testet. A kialakítás során törekedtek arra, hogy minél kevesebb új meder készüljön. A vízkivétel közvetlenül a Drávából történik.
A rendszer egyelőre kifejezetten vízpótlási célzatú, nincsen vízszolgáltatási felhasználása. Maga a rendszer számos elemből épül fel. A távirányítású zsilipek, kézi működtetésű vízkormányzó műtárgyak, és egyéb elemek karbantartása, működtetése jelentős erőforrásokat igényel. A későbbiekben erdészeti célú vízpótlást is terveznek.
Kihívások az üzemeltetői oldalon
A vízpótlás nem folyamatos, hanem a pillanatnyi állapothoz mérten zajlik. Tehát használatára kevés csapadék, kedvezőtlen medertelítettség esetén kerül sor.
2022-től több ütemben zajlott vízpótlás, és e dátum óta megközelítőleg 17,5 millió köbméter vizet juttattak a tájba, amely igen kecsegtető szám az egyébként ilyen folyamatok alól kivont csatornarendszerek ,,teljesítményéhez” képest. A nagy vízpótló rendszer működtetése során üzemirányítás és távfelügyelet zajlik. A vízkivételi mű szerkezetével kapcsolatban is jelentős fenntartási kötelezettségek adódnak, amely kapcsán egy sziget üzemű napelemrendszer nagyban csökkentené az üzemeltetési költségeket.
Többek között a műtárgyak közelében történő hordaléklerakódás is hátráltathatja a szivattyú működtetését. A nagy intenzitású igénybevétel a lebegő uszadék felrakódását is eredményezi a szivattyúszűrőn, így annak eltávolítása, a zsilipek kenése, geodéziai bemérések is állandó, munkáskezek jelenlétét igényli. Az internet a távvezérlés, adatbiztonság, a kamerák, és riasztások zavartalan működése szempontjából elengedhetetlen.
