0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 2.

Tej tehén nélkül – Új korszak vagy új konfliktus a tejpiacon?

Az USA-ban már kóstolják, 2026-ban pedig piacra kerülhet az UnReal Milk, az első sejttenyésztett „labor-tej” — de Európában és Magyarországon kérdés, hogy minek nevezhető, mennyire biztonságos, és milyen hatással lehet a tejágazatra.

A Brown Foods által fejlesztett UnReal Milk a tejmirigysejtek laboratóriumi tenyésztésével hoz létre tejfehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat – vagyis lényegében „tejet tehén nélkül”.

A bioreaktorokban növesztett sejtek ugyanazokat az összetevőket termelik, mint a hagyományos tej: kazeint, savófehérjét és tejzsírt.

A vállalat szerint ezekből a komponensekből teljes értékű tejtermékek, például vaj, sajt, joghurt vagy akár fagylalt is előállítható.tej

A vállalat az Egyesült Államokban a GRAS önminősítési eljárást választotta, amely lehetővé teszi, hogy a termék teljes FDA-engedélyezési folyamat nélkül kerüljön piacra. Ez jelentősen felgyorsította a bevezetést, ugyanakkor szakmai körökben komoly vitákat váltott ki a szabályozás túlzott engedékenységéről.

Az amerikai farmközösségben kifejezetten erős az ellenállás: sokan „Franken-milknek” nevezik az új terméket, és attól tartanak, hogy a technológia kikerüli a hagyományos, szigorú élelmiszerbiztonsági ellenőrzéseket.

A sejttenyésztett tej azonban jóval több egyszerű újdonságnál: ha széles körben elterjed, alapjaiban alakíthatja át az állati eredetű fehérjék előállítását. A nagy kérdés az, hogy mindez képes lesz-e valódi versenytársa lenni a hagyományos tejnek – árban, minőségben és mindenekelőtt fogyasztói bizalomban.

Európában lassabb az út – szigorúbb szabályok és óvatosabb hangulat

Az Európai Unióban jóval összetettebb és szigorúbb az engedélyezési eljárás.

A sejttenyésztett tejtermékek az úgynevezett új élelmiszerek (novel food) közé tartoznak, ezért kötelező az EFSA részletes, több évig is elhúzódó tudományos értékelése.

Mivel ez a folyamat még sehol sem tart, az UnReal Milkhez hasonló termékek jelenleg nem érhetők el az EU-ban, és szakértők szerint 2028 előtt aligha kerülhet engedélyezett, kereskedelmi forgalomba szánt „labor-tej” az európai piacokra.

tejelő tehenek
Fotó: MMG archív

A másik sarkalatos kérdés a megnevezés. Az EU 2017 óta egyértelműen rögzíti, hogy a „tej”, „sajt” vagy „joghurt” kifejezés kizárólag állati eredetű termékeken használható. Ez a szabály a növényi italokra is szigorúan vonatkozik, ezért sok ilyen termék csak „italként”, „alternatívaként” vagy „desszertkészítményként” kerülhet a boltokba.

A sejttenyésztett tej esetében várhatóan még élesebb vita bontakozik ki, hiszen a laborban előállított fehérjék molekulárisan nagyon hasonlóak lehetnek a valódi tejhez – a jogi keretek azonban világosak: tejnek csak az nevezhető, ami állattól származik.

Az EU agrárpolitikája szintén óvatos álláspontot képvisel. A Bizottság többször is jelezte: a hagyományos élelmiszer-termelést és a vidéki gazdaságok működését védeni kell minden olyan piaci hatástól, amely torzíthatja a versenyt.

A labor-tejek fenntarthatósági ígéretei ráadásul jelenleg inkább vállalati állításokon, mintsem bizonyított adatokon alapulnak.

Több kutatás – köztük a UC Davis ismert laborhús-vizsgálata – arra mutat rá, hogy a bioreaktorok energiaigénye akár magasabb is lehet, mint a hagyományos állattartásé, így a valódi környezeti előnyök egyelőre erősen kérdésesek.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu