Szerző: Waum Konrád Hunor
Az éghajlatváltozás mára nem távoli fenyegetés, hanem a mindennapokat alakító valóság Románia mezőgazdaságában. Az ország klímája gyors ütemben tolódik a melegebb, szárazabb mediterrán irányba, ami nemcsak a hozamokat, hanem a teljes termesztési szerkezetet is átrendezi. A gazdákra komoly kihívások, ugyanakkor új lehetőségek is várnak.
Az elmúlt évtizedekben átlagosan 1,5–2 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, miközben a csapadék mennyisége csökkent, eloszlása pedig kiszámíthatatlanná vált. Ez kedvezőtlenül érinti a hagyományosan domináns kultúrákat, mint a búza, az árpa, a repce vagy a kukorica.
Szintén visszaszorulhat a burgonyatermesztés, amely a hőstressz és az új kártevők miatt egyre bizonytalanabb üzlet.
Miközben egyes kultúrák gyengülnek, mások kifejezetten profitálnak a változó klímából. A cirok, a köles vagy a durumbúza kiválóan bírja a szárazságot és a hősokkot, így komoly alternatívát jelenthet a kukoricával szemben. Hasonló tendencia figyelhető meg a fehérjenövényeknél is: a szója, a csicseriborsó és a lóbab a hosszabb vegetációs időszaknak köszönhetően egyre nagyobb biztonsággal termeszthető, ráadásul az európai fehérjeprogramok támogatják a terjedésüket.
A napraforgó továbbra is stabil, jól jövedelmező kultúra, de egyre inkább előtérbe kerül a kender is. A rost- és mag célú kendertermesztéshez Románia klímája kedvezően alakul, és a növény sokoldalú felhasználása – az élelmiszeripartól az építőiparig – kifejezetten vonzó a gazdálkodók számára. A növény minimális növényvédelmet igényel, jó stressztűrő és a bioágazatban is kiemelten értékes.
