A haszonállatok egészségi állapotának folyamatos ellenőrzése komoly kihívást jelent, különösen nagy kiterjedésű legelőkön vagy olyan térségekben, ahol gyenge az internetes lefedettség. Egy friss, az arXiv-en publikált tanulmány egy új megoldást mutat be erre a problémára: az AgroTrack nevű rendszert, amely vezeték nélküli szenzorokkal és mesterséges intelligenciával segíti az állattartókat.
Az AgroTrack lényege, hogy az állatokra – például szarvasmarhákra – rögzített nyakörvek különböző adatokat gyűjtenek. Ezek az eszközök GPS-t, mozgásérzékelőt és hőmérséklet-szenzort tartalmaznak, így folyamatosan rögzítik, hol van az állat, mennyit mozog, és hogyan változik a testhőmérséklete. Ezek az adatok fontos jelzéseket adhatnak az állat egészségi állapotáról.
A távolság és az energiafelhasználás a lényeg
A rendszer egyik kulcseleme a LoRa nevű vezeték nélküli technológia. Ez lehetővé teszi, hogy az eszközök nagyon kis energiafelhasználással, akár több kilométeres távolságból is adatot küldjenek. A kutatók szerint a rendszer a gyakorlatban akár 6–7 kilométeres hatótávolságot is elért, ami különösen előnyös olyan vidéki területeken, ahol nincs stabil mobilhálózat.
Az összegyűjtött adatokat egy központi egység továbbítja egy felhőalapú rendszerbe, ahol a gazdák számítógépen vagy mobiltelefonon is nyomon követhetik az állataik állapotát. A platform nemcsak adatokat jelenít meg, hanem elemzi is azokat, és figyelmeztetést küld, ha valamilyen szokatlan mintát észlel.
Az adatokat mesterséges intelligencia elemzi
Ebben játszik fontos szerepet a mesterséges intelligencia. A rendszer képes megtanulni, mi számít „normális” viselkedésnek egy adott állatnál, és időben jelezni, ha ettől eltérés tapasztalható. Ez lehet például, hogy az állat kevesebbet mozog, amely betegségre utalhat, vagy a testhőmérséklete megemelkedik, ami fertőzés jele lehet.
A kutatás során az AgroTrack megoldását más, például Bluetooth- vagy mobilhálózatra épülő rendszerekkel is összehasonlították.
A fejlesztők szerint az AgroTrack nemcsak a gazdák munkáját könnyítheti meg, hanem az állatjólétet is javíthatja. A betegségek korai felismerése gyorsabb beavatkozást tesz lehetővé, ami csökkentheti az elhullást és a kezelési költségeket. A technológia így hosszú távon a fenntarthatóbb és hatékonyabb állattenyésztéshez is hozzájárulhat.
Összességében a tanulmány azt mutatja, hogy az okos szenzorok és az adatvezérelt megoldások egyre nagyobb szerepet kaphatnak a modern mezőgazdaságban. Az AgroTrack jó példa arra, hogyan lehet a digitális technológiát a gyakorlatban is hasznosan alkalmazni az állattartás mindennapi kihívásainak kezelésére.
