A vad-, az erdő-, önmagában a természetszeretők körében (bízom benne) keveseknek kell bemutatnom dr. Firbás Oszkár erdő- és vadgazda mérnököt, akinek a világon jól ismert videómegosztó oldalon feltöltötték egyik előadását, amiben a következőt mondja:
Nagy, zömök felépítésű. Feje és csőre nagy, farka rövid. Röptében erőteljesnek tűnik, szárnya eléggé lekerekített és széles (főleg a tövénél), szárnycsapásai közepesen gyorsak. Lába narancssárga. Mérete, alakja és sötétkék, nagyon kontrasztosan fehérrel szegett szárnytükre alapján könnyen beazonosítható. Hossza: 50-60 cm; szárnyfesztávolsága: 81-95 cm.
A kifejlett hím nászruhája: feje fémes fényű zöld; vékony, fehér nyakörve van, melle bíborbarna, a test többi része jórészt halványszürke, a test hátulsó része fekete, a középső faroktollak felfelé hajlók. A csőr egyszínű fakósárga.
A kifejlett nőstény: barnán csíkozott, a fejtető és a szemsáv sötétebb, a szemöldöksáv világos. A csőr narancssárga, a csőrorom feketés. A szélső faroktollak piszkos sárgásfehérek. Röptében közepesen sötét hasát és fehéres alsószárnyfedőit kell megfigyelni. A fiatal madarak nagyon hasonlítanak a kifejlett nőstényekre.
Szaporodása: a récék általában egyéves korukban ivarérettek. Már nyár végén megkezdődik a párválasztás. Kora tavasszal csapatosan érkeznek a fészkelőterületre, és ott a párok kergető nászrepüléssel válnak ki az együttesből. Napközben a fajra jellemző udvarlási ceremóniák mennek végbe.
A fészkelőhely kiválasztásában rendkívül alkalmazkodó. Vízparti növényzet, gabonavetés, elhagyott ragadozómadár- vagy varjúfészek, épületromok, faodvak, kazlak teteje egyaránt alkalmas lehet számára. Kora tavasszal párzik. A fészket a tojó építi, melyet pehellyel bélel ki. A 12-16 db zöldes tojásból négy hét alatt kelnek ki a kisrécék. Társas viselkedése: a frissen kelt fióka 8-10 óra múlva válik aktívvá. Ilyenkor már fut, rejtőzködik, úszik, táplálkozik.
A fészekalj pusztulása esetén sarjúfészket rak. A nemek kapcsolata fészkeléskor feloldódik. A gácsérok (hímek) a kotlás első napjaiban még a fészek körül tartózkodnak, majd a fészkelés befejeztével csapatokba verődnek és vedlőhelyeikre vonulnak. Ott a récék hetekig kiszolgáltatottak, mivel lohosodás idején elvesztik röpképességüket. Vedlés után nyílt állóvizekre csoportosulnak.
A tőkés récék egy része nálunk telel át a nagyobb felületű állóvizeinken. E vizek befagyása esetén nagyobb folyóink környezetébe kényszerülnek. Nagy részük ugyanakkor elvándorol, de késő ősszel és kora tavasszal északról nagy számban érkeznek helyükre récecsapatok. Közép-európai állománya a téli vonulási időszakban Afrikáig is eljuthat.
Európai állománya stabil, de egyes kiemelt állományú országokban csökken (Hollandia, Észtország, Litvánia), máshol nő (Brit-szigetek, Skandinávia). Ezzel ellentétben a telelőállományok egyes kiemelt telelőhelyeken csökkenek.
