Ebben a változó környezetben a fitotechnika és a metszés már nem csupán hozamszabályozási kérdés, hanem az ültetvények túlélésének és a termésbiztonságnak az első védvonala. Simon Gergellyel, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési tanszékének tanszékvezető egyetemi docensével beszélgettünk.

Magyarországon a klímaváltozás a közhiedelemmel ellentétben nem általános felmelegedést jelent, sokkal inkább a szélsőségek felerősödését. Bár az idei tél kivétel, az elmúlt években egyre jellemzőbbé vált az egymást követő enyhe telek sorozata és a vegetáció korai megindulása. Korábban a január és a február a növények stabil mélynyugalmi állapotáról szólt, amikor fagytűrésük a legmagasabb volt. Ma azonban a fajra jellemző hidegigény kielégítése után a fák hamar kényszernyugalmi állapotba kerülnek. Ebben a fázisban a növény már „éber”, a legkisebb hőmérséklet-emelkedésre is anyagcsere-folyamatokkal reagál, ami drasztikusan csökkenti a sejtek fagyállóságát.

Míg két évtizede a 800-1000 óra hidegigényű fajok/fajták biztonsággal termeszthetők voltak a Kárpát-medencében, ma már az 1000-1200 órás igényű fajtákat is érheti károsodás. A korai felmelegedés hatására meginduló nedvkeringés és a rügyek duzzadása után betörő fagyok – mint azt az elmúlt években többször tapasztaltuk – a virágokat, és a termés nagy részét tönkre tehetik. Ha később érkezik az extrém hideg, a gyümölccsel berakódott fák még érzékenyebben reagálnak a stresszhatásra, hormonháztartásuk felborul és elrúgják a termést, ami egy egész szezon munkáját teheti tönkre.

Nem szabad elkapkodni a metszést

A nagyüzemi hagyományos téli metszést érdemes mellőzni. A metszési munkák eltolásával érdemes tudatosan késleltetni a vegetáció korai megindulását. A túl korai, nyugalmi időszakban végzett metszés korábbi kihajtásra ösztönöz és fokozza a sebeken keresztüli fagyérzékenységet.

Bár a virágzáskori metszésnél fennáll a virágrügyek mechanikai sérülésének veszélye, a mediterrán eredetű, rendkívül gazdag virágberakódású fajtáknál ez a veszteség elhanyagolható a gombás és baktériumos fertőzések (pl. Pseudomonas, Cytospora) elkerüléséhez képest. A melegebb és párásabb telek kedveznek a sebparaziták terjedésének, ezért a metszési sebek azonnali lezárása ma már alapkövetelmény.
kiemelés: A drasztikus ifjító metszések helyett a folyamatos, mérsékeltebb beavatkozás javasolt, mivel a nagy sebfelületek és a hirtelen hajtásnövekedés érzékenyebbé teszik a fát.

Gyakori szakmai tévhit, hogy a napégésért kizárólag az erős UV-sugárzás felelős. Ha megvizsgáljuk déli szomszédainkat, Olaszországban vagy Görögországban a sugárzás intenzitása jóval magasabb, mégis kevesebb a napégett gyümölcs. A különbség kulcsa a páratartalomban rejlik. Nálunk a júliusi 38-40 Celsius fokos hőség és az alacsony páratartalom (légközi aszály) olyan párologtatási kényszert ró a növényre, amit a gyökérzet még intenzív öntözés mellett sem tud mindig kiszolgálni.