Az elmúlt időszakban sok minden változott a fitotechnikában, a termőegyensúly „finomhangolásában”. Erről is kérdeztük Mészáros Lászlót, a Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet birtokigazgatóját és Mikóczy Nárciszt, a Mikóczy Szőlőbirtok szakemberét.

– A klímaváltozással kapcsolatban el lehet mondani, hogy Tokaj-Hegyalján jelen pillanatban a melegebb évjáratok a jó évjáratok. Tehát a klímaváltozásnak sok szempontból nyertesei vagyunk. Ugyanakkor volt olyan esztendő, amikor úgy éreztük, hogy a klímaváltozás valóban súlyos dolog, és számolni kell vele. Ez a 2022-es év volt, amikor a szőlő többet szenvedett. Voltak olyan parcellák, jellemzően fiatalabb, vagy olyan sekély termőtalajon lévő ültetvények, ahol a fürtök nem tudtak rendesen kifejlődni, ahol a szüret gyakorlatilag meghiúsult, és ez akkoriban a Disznókő területének közel 10 százalékát érintette – fogalmazta meg tapasztalatát Mészáros László. A Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet birtokigazgatója hozzátette, megrázó volt a látvány, de szerencsére azóta sem fordult elő.

Változnak a szőlészeti munkák

Folyamatosan figyelnek a vízmegőrzésre, próbálják úgy művelni a talajt, hogy minél több nedvességet bent tudjanak tartani. Tavasszal igyekeznek a leghamarabb elsimítani a talaj felszínét, ezzel a párolgást csökkenteni, ahol viszont olyan a területet, hogy jelentős a párolgás vagy a vízvesztés, azt szalmával takarják. Ez utóbbi a gyomok ellen is hasznos művelet.

Megváltozott ugyanakkor az úgynevezett júniusi kilevelezés, amit néhány helyen már abbahagytak. A hónaljhajtásokat esetenként kiválogatják, de a levélzónát próbálják úgy meghagyni, hogy a fürtök takarásban legyenek akkor is, ha kicsit lazítanak a lombfelületen.

– A csonkázást is igyekszünk minimalizálni, egy művelettel megoldani a vegetációban. A zöld munkán szintén próbálunk változtatni, főleg akkor, amikor látjuk, hogy az év kifejezetten száraz – magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a virágzás az elmúlt években időben előbbre jött, míg korábban júniusban virágzott a szőlő, egyre gyakoribb a májusi, akár május közepi virágzás is. – Ugyanakkor szerencsénkre a rügyfakadás nem lett túlságosan korai, így a tavaszi fagyok kevésbé veszélyeztetik az ültetvényeket. A virágzástól az érésig számított mintegy 100 nap továbbra is megvan – mondta.

A szüreti idő legalább két héttel korábbra tolódott – ez egyértelmű. Régebben a száraz Furmintnak való szőlőt általában szeptember vége felé szedték, most már nem szokatlan a szeptember első hete, vagy akár az augusztus végi szüret sem.

– A Hárslevelű viszonylag későn, nagyjából a Furminttal együtt érik, míg a Zéta – amiből édes bor készül – és a Sárga muskotály korai érésű, de ezekből nekünk nincsen nagy területünk. Nálunk a száraz borok aránya az összes borhoz képest nagyjából egyharmadnyi mennyiség.

– jegyezte meg a birtokigazgató. Beszélgetés közben felvetődött, hogy szüreti időben gondot jelent-e a munkaerő biztosítása, hiszen ha géppel történik a betakarítás, akkor nem lesz aszú, mivel a kombájn nem válogat. A szakember elmondta, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az aszúszedés miatt hosszú a szüret, akár két hónapig is eltarthat. Vannak olyan helyi vállalkozók, akik szívesen hozzák az embereiket, mert tudják, hogy náluk a szüret nemcsak egy rövid hét, vagy egy hosszú hétvége lesz, hanem egész szeptemberben-októberben, minden nap tudnak dolgozni.

A klímaváltozás jelei

– Már 2013 óta gyűjtjük az ültetvényünkben a különböző meteorológiai információkat, tehát viszonylag hosszú távú adatsorral rendelkezünk. Ha az 50 éves átlaghoz viszonyítjuk ezeket az értékeket, akkor azt lehet mondani, hogy minden évben a hőmérséklet, az átlaghőmérséklet jóval az 50 éves átlag felett alakul. Utóbbi egyébként 10,2 Celsius-fokos évi középhőmérsékletet jelent a területünkön. A legjelentősebben 2022-ben tértünk el az átlagtól, amikor 4 fokkal haladta meg az évi középhőmérséklet az 50 éves átlagot, de általában olyan 2-3 fokos plusz eltérés minden évben tapasztalható.

– magyarázta Mikóczy Nárcisz, hogy ezek még mindig csak átlagok, melyek elfedik azokat a szélsőségeket, amiket a mezőgazdaságban tapasztalhatunk. Tehát a sok­éves átlag alapján azt gondolhatnánk, hogy a területük alkalmas az öntözés nélküli szőlőtermesztésre, mégis azt kell mondani, hogy vannak olyan időszakok, amikor ez nem áll meg. Ugyanakkor a növény számára ez is káros, mivel fakadáskor, az intenzív hajtásnövekedés időszakában nem kap megfelelő mennyiségű vízmennyiséget.