Cél az élelmiszeripar autóiparéhoz hasonló fejlesztése és a belső piac megerősítése.

A szántóföldi növénytermesztés most nincs jó helyzetben, az időjárási hatások mellett erős a piaci árnyomás, utóbbi ráadásul szintén globális hatások eredője – ecsetelte a Nemzeti Ménesbirtok és Tan­gazdaság Zrt. által rendezett AgroMOVE – Merre tovább a szántóföldön című konferenciát megnyitó beszédében Kovács Norbert, a cég vezérigazgatója. A cégnél nagy hagyománya van a vetőmagtermesztésnek, amiben újdonság, hogy saját kukoricavetőmag-márkával jelentek meg a piacon. Mint mondta, a Dél-Alföldet az elmúlt évben erőteljesen sújtotta az aszály, a mezőhegyesi vetőmag azonban jól teljesített a szélsőséges viszonyok közepette is.

Hatékonyabb is lehetne a forrásfelhasználás

Az öntözhető, illetve a vízjogi engedéllyel rendelkező területek növekedése nem mutat elsöprő változást az elmúlt években – mondta előadásában Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Ha azt keresik, hogy hol van az a 150-170 milliárd forintnyi támogatás, illetve a 250-300 milliárd forint értékű öntözési beruházás, akkor arra is megvan a válasz: kevésbé az öntözött területek növelésére, sokkal inkább a mesterséges vízpótlási rendszerek korszerűsítésére és hatékonyságuk növelésére költötték a gazdálkodók – jelentette ki. Ugyancsak támogatták az elismert öntözési közösségek alakítását, illetve működését.

Az államtitkár szerint az uniós támogatási rendszer arra nem ad választ, hogy hogyan juttatjuk el az öntözővizet a földekre, és hogyan tartjuk fenn az öntözési infrastruktúrát. Az elmúlt egy évben intenzív munka kezdődött az országgyűlésben, illetve az illetékes tárcák között a víz megtartásáról, a vízmegtartás támogatásáról, mert létkérdés, hogy a talajvízszintet emeljük. A megtartott vizet persze el kell juttatni a termőhelyekre, hogy ott öntözni is tudjanak belőle a gazdák.

Így nagyon sokan tapasztalhatják azt, hogy nem tudnak részt venni a kárenyhítési rendszerben, annak ellenére, hogy csatlakoztak hozzá. Mindezt pedig úgy, hogy idén 28 milliárd forintos kárenyhítési forrás áll rendelkezésre, az igény pedig 45 milliárd. Ehhez a pótlólagos forrásokat az agrártárca előteremti, hogy március végéig ki tudja fizetni, de ez egyrészt nem fedezi a károkat, másrészt pedig nem oldja meg a rendszerből kiesők problémáját.

Az államtitkár nem tartja hatékonynak a biztosítási támogatásokat sem. Az elmúlt tíz évben erre a tárca kifizetett 70-80 milliárd forintot, amit a gazdálkodók is megtoldottak hasonló összeggel, de a kifizetésekből az látszik, hogy a támogatás az agrárágazat szempontjából gyakorlatilag elveszett. Aszályra, fagyra és viharkárokra pedig nem kötnek biztosítást a biztosítótársaságok. Eközben évi százezer hektáros nagyságrendű aszálykárra minden évben számítani kell.

Hiszek abban, hogy az öngondoskodás szerepét növelni kell a mezőgazdaságban is – mondta. Azon pedig el kell gondolkodni, hogy az elmúlt tíz évben ezekre a célokra kifizetett mintegy 200-250 milliárd forintnyi összeget nem lehetne hatékonyabban eljuttatni a gazdákhoz, ami számukra ráadásul kisebb adminisztrációval is járhatna. A következő években a klimatikus rendszer nem fog változni, a károk mértéke hasonló nagyságrendű lesz, ezért ehhez a rendszerhez „hozzá kell nyúlni” – fogalmazott az államtitkár.

Viski József beszélt arról is, hogy milyen növekedés következett be 2016 óta támogatásokban, kibocsátásban. A beruházásokban ebben az időszakban volt csúszás, részben az építőipari áremelkedések, részben Covid és az energiaválság miatt, a 2016-2017-ben elnyert támogatások 2021-2022-től valósultak meg.