Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, a rendezvényt Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, s a többi közt arról is beszélt, hogy a Vidékfejlesztési Program támogatásával a közeljövőben számos új innovációs csoport kezdheti meg működését az országban: a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) kutatói a gazdálkodókkal közösen keresik majd a válaszokat napjaink legfőbb kihívásaira.
S hogy erre miért is van oly nagy szükség, arra Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatójának előadása adta meg a választ. Szavai szerint robbanásszerű fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság az utóbbi években, ez pedig a korszerű megoldások alkalmazásának szükségességét eredményezi.
„Ezek az országok intenzívebben termelnek, több inputot használnak, illetve folyamatosan emelik a technológia színvonalukat. Az Európai Unió az elmúlt években számos agrárinnovációt ösztönző programot indított, melyekből jó adag tapasztalatra tett szert hazánk is, ugyanakkor ez egy kísérleti időszak volt ahhoz képest, ami a jövőben vár majd ránk. Az innovációt, a digitalizációt, a tudásátadást ösztönző törekvések átfogó célként lesznek jelen az EU 2020 utáni közös agrárpolitikájában” – magyarázta Gyuricza Csaba. Ugyanakkor arról is beszélt, hazánk 2017 és 2018 között a GDP-je kevesebb, mint 5%-át fordította agrárkutatásra és fejlesztésre annak ellenére, hogy az ágazat 13-15% hozzáadott értékkel bírt. Szavai szerint törekedni kell arra, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére fordítható források elérjék azt a szintet, ami megilleti az ágazatot.
A konferencia öt szekciójának mindegyikében helyet kapott egy-egy kerekasztalbeszélgetés is, melyek alkalmával szakértők mondták el véleményüket az adott téma kapcsán. A KAP jövőjéről, illetve az agrárfinanszírozásról szóló panelbeszélgetésen mások mellett Győrffy Balázs is részt vett. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével ezt követően nyilatkozott lapunknak. „Hiszem, hogy az EU következő finanszírozási időszakában, az új keretek közt is sikerrel vesszük majd az akadályokat. Ez nem egy merőben új alapokra helyezett rendszer lesz, ezért nem állít majd megoldhatatlan feladatokat a már rutinosnak tekinthető intézményrendszer elé, mely a magyar gazdálkodókat segíti abban, hogy hozzájussanak a forrásokhoz. A „legizgalmasabb” kérdés most az, hogy mégis mekkora keretösszeg áll majd rendelkezésre ehhez – magyarázta a NAK-elnök.
S ha már sokakat foglalkoztató felvetések: megkérdeztük Győrffy Balázst arról is, szerinte érzékelteti-e majd hatását a koronavírus-járvány a magyar agrárágazatban.„Úgy gondolom, rövid- és középtávon különösebb hatást nem gyakorol majd a mezőgazdasági termelőkre, az egész élelmiszeripart tekintve azonban már felvetődhetnek kérdések. Például arra vonatkozóan, hogy rendelkezésre állnak-e majd azok az alapanyagok vagy éppen csomagolóanyagok, melyet Kína állít elő. Azzal számolok, hogy ezek – ha valamiféle fennakadás állna elő – előbb-utóbb kiválthatók lesznek, éppen ezért akkora hatások nem várhatók, melyek a mindennapok során is érezhetők lennének. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem kellene betartani a készültséggel kapcsolatos szabályokat, előírásokat” – tette hozzá.
Az Agrárium 2020 konferenciával egy időben tanácskozott Brüsszelben az Európai Növényvédelmi Szövetség is. A szervezet számára kiemelten fontos ez az esztendő, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2020-at a növényegészségügy évének nevezte ki. Szalkai Gábor, a magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője élőben jelentkezett a belga fővárosból, s osztotta meg gondolatait a kecskeméti rendezvény résztvevőivel. Mint monda, a nemzeti és nemzetközi szövetségek, társszervezetek, valamint a hatóságok is készülnek különböző rendezvényekkel, illetve figyelemfelhívó kezdeményezésekkel az idei év apropóján.
A növényvédelmet középpontba helyezve „hirdetik”, hogy a kártevők elleni küzdelemben nemcsak a termelők szerepe, hanem a társadalmi felelősségvállalás is kulcsfontosságú. Annál is inkább, mivel maga is megerősítette: a növényvédőszerek széles körű megítélése nem túl pozitív.„A szektor felelőssége is, hogy nem tudatosult a fogyasztókban, hogy 10-15 évig tart, és körülbelül 2-300 millió euróba kerül, míg egy molekulából növényvédőszer válik. A termelők, a növénytermesztésben dolgozók többsége tisztában van e szerek jelentőségével, felhasználásuk kockázataival, ugyanakkor hangsúlyozni kell: kizárólag legális helyről szerezzék be a készítményeket, mindemellett kerüljék a gyanúsan olcsó termékeket” – magyarázta.
Mint mondta, nem kevésbé fontos, hogy a szereket az engedélyokiratnak megfelelően kell használni, hiszen rengeteg negatív hatás abból adódik, hogy azokat nem tartják be a termelők. Ezekben az esetekben ráadásul szinte mindig az adott hatóanyag, illetve hatóanyagcsoport kerül a „támadások” kereszttüzébe. Persze nemcsak a tudatos, felelősségteljes szer felhasználás a fontos, hanem az is, hogy a fogyasztók is tudják: növényvédőszerek nélkül nem lenne ekkora mennyiségű, ilyen minőségű áru a boltok polcain.
A rendezvényen előadást tartott Vajda Lajos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának vezetője is; a szakember a járványvédelmi helyzetről, illetve a védekezési feladatokról számolt be. A madárinfluenza kapcsán elmondta, noha a vírus felütötte fejét hazánkban, a helyzet jóval megnyugtatóbb, mint a 2016-2017-es időszakban volt. Akkor 240 kitörésről volt tudomásuk a szakembereknek, ezzel szemben idén mindössze két helyen jelent meg eddig a vírus: egy pulykatelepen a Komárom-Esztergom megyei Ács városában, illetve egy kacsatelepen a Hajdú-Bihar megyei Létavértesen.
A vírus H5N8 altípusa mindkét helyszínen január közepén jelent meg; a gazdaságok újratelepítése a takarítást és fertőtlenítést követő huszonegyedik napon kezdődhetett el. „Jelenleg is érvényben van a 3/2017. számú Országos Főállatorvosi határozat, mely meghatározza a baromfitartás járványvédelmi minimum feltételeit, s amelyek a baromfiágazat szereplőivel, érdekképviseleteivel egyeztetve hoztunk létre. Valószínűleg ennek is szerepe van abban, hogy sokkalta kisebb járvány van most, mint három-négy évvel ezelőtt” – vélekedett a szakember, aki ugyanakkor azt is elmondta: teljes nyugalomra nincs ok, hiszen Lengyelországban naponta derül fény újabb és újabb esetekre, illetve a környező országban is jelen van a vírus.
Utóbbi elmondható az afrikai sertéspestis (ASP) esetében is, azzal a különbséggel, hogy a hazai szakemberek csupán az elmúlt 1-2 hétben majd’ 240 esetben szereztek tudomást a vírus megjelenéséről. 2018 áprilisától – ekkor jelent meg hazánkban először a vírus – számítva közel 4 ezer esetet regisztráltak vaddisznókban. „A helyzetet nehezíti, hogy Romániában az ASP a házi sertésekben is jelen van” – figyelmeztetett Vajda Lajos, hozzátéve, hogy gondot okoz az is, hogy a kutatók ez idáig nem tudták kifejleszteni a megfelelő vakcinát, noha biztató kísérletek akadnak. Szavai szerint a vírus igencsak ellenállóképes, ezért sokáig fenn tud maradni az állományban. Végezetül elmondta,
illetve be kell tartani minden, ezt célzó előírást. A témával kapcsolatban minden fontos információ megtalálható a Nébih internetes felületén.
