Az esemény helyszínéül szolgáló Zselicvad Étterem és a hozzá kapcsolódó gazdaság egy olyan rendszert képvisel, ahol a „termőföldtől az asztalig” valóban átültethető a gyakorlatba.

Az este során felszolgált ötfogásos vacsora alapanyagait a regeneratív szemlélet jegyében állították elő, miközben a fogások közötti eszmecserét a MATE Cserszegtomaji Borászatának nedűi is segítették. A fogások középpontjában a vadgazdálkodásból és legeltetéses állattartásból származó alapanyagok – elsősorban szarvas- és bivalyhús – álltak. A menü összeállítása jól tükrözte azt a komplex ökológiai rendszert, amelyben a különböző állatfajok egymást kiegészítve járulnak hozzá a fenntartható működéshez, miközben a biodiverzitás megőrzése és erősítése is kiemelt szerepet kap.

Hazánk útja nem a tömegtermelés

A rendezvényen részt vett Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora is, aki kiemelte: az ilyen kezdeményezések jól mutatják, hogy a mezőgazdaság egy komplex, egymásra épülő rendszerekből álló egység, amely a talaj egészségétől az emberi egészségig terjed. Az úgynevezett „One Health” szemlélet szerint a talaj, a növény, az állat és az ember egészsége szorosan összefügg, és csak rendszerszintű megközelítéssel biztosítható a hosszú távú fenntarthatóság. A rektor rámutatott arra is, hogy a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú a minőségi, helyben előállított élelmiszerekre épülő termelés erősítése. Magyarország méretéből és adottságaiból fakadóan nem a tömegtermelésben, hanem a magas hozzáadott értékű, prémium termékek előállításában lehet versenyképes. A helyi feldolgozás és értékesítés nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem hozzájárul a vidéki térségek népességmegtartó képességének növeléséhez is. A Bőszénfa ebben a tekintetben is példamutató: a termelés, a feldolgozás, a turizmus és a vendéglátás egy integrált rendszert alkot, amely közvetlen kapcsolatot teremt a termelő és a fogyasztó között.

A menüben koncentrálódó érték

A Bőszénfai Szarvasfarm vezetője, Nagy János azt hangsúlyozta, számára ez a gasztroest mindent szimbolizál, ami Bőszénfához kapcsolódik. Hiszen ez a hely szól a talajok állapotának javításáról, a tájgazdálkodásról, a környezetvédelemről, a természeti értékek megóvásáról, újraépítéséről, a fás legelők kialakításáról, vízmegtartásról és elsősorban a vadgazdálkodásról, valamint legeltetéses állattenyésztésről. Nem kevésbé szól az emberekről, hiszen egyrészt emberek végzik ezeket a tevékenységeket, másrészt együtt élünk a természettel, és közel 20 ezer látogató érkezik Bőszénfára évente, akik szintén megtapasztalhatják azokat az értékeket, amiket ez a természetközeli gazdálkodás jelent, és élvezhetik azokat a kiváló alapanyagokat, amik ebből a gazdaságból kerülnek ki – vegyszermentesen, antibiotikum-mentesen, tápanyagdús és megbízható alapanyagokból. Mint azt hozzátette, a regeneratív gazdálkodás nem egy végcél, hanem egy folyamatos tanulási és alkalmazkodási folyamat. Lényege, hogy a gazdálkodó a természeti rendszerekkel együttműködve, azok működését erősítve alakítja ki termelési gyakorlatát. Ez éles ellentétben áll az iparszerű mezőgazdasági gyakorlattal, amelyek a hozamok maximalizálására törekednek és jelentős mértékben a külső inputokra támaszkodnak, például műtrágyákra, rovarölő, gombaölő és gyomirtó vegyszerekre.

A tapasztalatok szerint ezek az anyagok nemcsak a talajéletet és az ökoszisztémát károsítják, hanem közvetve az emberi egészségre is hatással vannak. A gazdaság 2023-ban döntött úgy, hogy teljes mértékben felhagy a műtrágyák és kemikáliák használatával, valamint az állattartásban is minimalizálja a gyógyszeres beavatkozásokat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a természetes folyamatokra építő rendszer stabilan működik: az állatállomány egészséges, a szaporulat megfelelő, miközben a talaj és a növényzet állapota is folyamatosan javul. A gazdaságban jelenleg több kutatási program is zajlik egyetemi együttműködésben, amelyek tudományos módszerekkel vizsgálják a regeneratív gyakorlatok hatásait. A rendszer egyik kulcseleme a biodiverzitás tudatos növelése. A különböző állatfajok – köztük kérődzők és együregű gyomrú állatok – együttes tartása nemcsak a legelők hatékonyabb hasznosítását teszi lehetővé, hanem természetes módon segíti a paraziták visszaszorítását is. Ez jól példázza, hogy a természetes folyamatok megértése és alkalmazása révén számos, korábban vegyszerekkel kezelt probléma is kezelhetővé válik.

Nézze meg a szarvasfarmmal kapcsolatban készült videónkat is a Magyar Mezőgazdaság Youtube-csatornáján!