Az FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) előírja, hogy az MSG-t összetevőként fel kell tüntetni az élelmiszerek tápértékjelölésén.
Az egyetem becslése szerint az emberek naponta átlagosan 11 gramm glutamátot fogyasztanak, amely a természetben sok fehérjében megtalálható, és naponta kevesebb, mint egy grammot az MSG adalékanyagból.
Mi az MSG?
Az MSG egy nátriumsó, amely a glutaminsavból származik, a természetben előforduló élelmiszerek fehérjéihez nélkülözhetetlen aminosavak egyikéből. Más néven glutamát, a szabad formában lévő változata, amely neurotranszmitterként működik a szervezetben, és összefügg az agy fejlődésével. Bár a glutamát a természetben is előfordul, más aminosavakból izolálva fokozóként működhet. Az MSG egyszerűen az aminosav nátriumsója, amely nátriumból, vízből és glutamátból áll.
Mely élelmiszerek tartalmaznak MSG-t?
A mononátrium-glutamát a glutamát nevű vegyi anyagok egy nagyobb csoportjából származik, amely a sok esszenciális aminosav egyike. Ez számos fehérjetartalmú élelmiszer, például a tej, a sajt, a hal, a hús és számos zöldség létfontosságú része.
Az MSG-t adalékanyagként használják a feldolgozott élelmiszerekben és gyorséttermekben, különösen a kínai ételekben. Ugyanis az MSG kiemeli az ételek természetes ízét, és önmagában nem rendelkezik textúrával vagy ízzel. Japán kutatók 1908-ban ismerték fel ízfokozóként, először Kikunae Ikeda vegyész fedezte fel, és azóta az egyik legszélesebb körben használt adalékanyaggá vált az élelmiszer-előállításban. Ikeda az egyedülálló ízét „umami” néven azonosította, amely kiegészítése az édes, sós, savanyú és keserű ízek mellett.
Íme, hat mindennapi élelmiszer, amely MSG-t tartalmaz, valamint a lehetséges egészségügyi kockázataik.
- Gyorsételek
A gyorséttermi ételek, különösen a kínai ételek, az egyik leggyakoribb MSG-források. A „kínai étterem szindrómát” viszketés, fejfájás, csalánkiütés, torokirritáció vagy duzzanat és hasi fájdalom jellemzi a nagy mennyiségű MSG-t tartalmazó kínai ételek fogyasztása után, az Indian Journal of Critical Care Medicine című szaklapban 2017-ben megjelent tanulmány szerint.
A kutatók szerint ez az állapot életveszélyes lehet, mivel a súlyosabb tünetek csak órák múlva jelentkeznek. A kínai étterem szindróma tüneteit először 1968-ban ismerték fel a betegeknél.
Ugyanakkor néhány kínai étterem már nem használ MSG-t, vagy korlátozza annak használatát. Mások azonban továbbra is nagy mennyiségű MSG-t adnak hozzá az ételekhez, például a sült rizshez. Egy másik megfontolandó szempont, hogy sok hiánypótló ázsiai étterem nem tud megváltoztatni bizonyos recepteket, mivel a szójaszósz vagy más MSG-t tartalmazó kevert szószok elengedhetetlenek az ízletességhez.
2019-ben a Chick-fil-A szóvívője elmondta, hogy a csirkés nuggets, a klasszikus csirkés szendvics és a fűszeres csirkés szendvics is tartalmaz MSG-t, de más lehetőségek után kutatnak az adalékanyagra érzékenyek számára.
- Chips és egyéb rágcsálnivalók
Nézzük meg alaposan a kedvenc chipsünk összetevőit a címkéjén, mert lehet, hogy MSG-t tartalmaz. A Pringles és a Doritos csak néhány példa az MSG-t tartalmazó chipsekre…
Az MSG sok chips sós és kontrasztos ízét fokozza. A nátriumtartalom mellett ezért is lehet a chipsek íze kissé intenzívebb. Sokféle kukorica- és burgonyachips tartalmazhat MSG-t, de a snackkeverékek is feltüntethetik összetevőként a címkén!
- Szószok, öntetek
Az olyan szószok, mint a szójaszósz, a barbecue szósz, a ketchup, a majonéz és a salátaöntetek általában tartalmaznak MSG-t. De az ezekben megtalálható alacsony MSG-tartalom önmagában nem jelenthet kockázatot.
A Harvad Health jelentése szerint az ételszínezék-adalékanyagok ronthatják az ADHD tüneteit a gyermekeknél.
Összességében a legjobb, ha olyan szószokat vásárolunk, amelyek teljes értékű élelmiszerekből és kevesebb összetevőből készülnek.
- Fűszerkeverékek
A fűszerkeverékek a pácolt húsokat, zöldségeket, leveseket, pörkölteket és tacókat sós és pikáns ízzel gazdagítják. Ez egy gyors módja annak, hogy megfizethető módon kapjunk umami ízt, miközben elkerüljük a felesleges sót.
- Feldolgozott húsok
Az olyan feldolgozott húsok, mint a hot doghoz használt virsli, a marhahúsból készült szárított húsok (az úgynevezett beef jerky), a kolbászok, a füstölt húsok, a pepperoni és a húsos rágcsálnivalók is MSG-t tartalmaznak.
Egy 2014-ben a Food Science of Animal Resources című szaklapban közzétett tanulmány arról számolt be, hogy a nátrium MSG-vel történő helyettesítése sertéshúsos pogácsákban kiemelte a termék sós ízét anélkül, hogy összességében hátrányosan hatott volna az étel sajátos íz világára.
- Fagyasztott élelmiszerek
A fagyasztott ételek gyors és megfizethető módját kínálják annak, hogy egy hosszú nap után biztosítsuk az étkezésünket. Azonban egyes fagyasztott ételek extra adalékanyagokat, például MSG-t is tartalmazhatnak, hogy a friss íz elvesztését pótolják.
A kiegyensúlyozott étrendnek teljes értékű élelmiszerekből kell állnia, és korlátoznia kell a feldolgozott élelmiszereket.
- Levesek
A gyorsleves-keverékek és konzervlevesek MSG-t tartalmazhatnak, hogy fokozzák a vásárlók által áhított pikáns ízeket. A Campbell’s az egyik ilyen márka, melynek terméke tartalmazza a vitatott adalékanyagot.
- Instant tészta termékek
Az instant tészta az alacsonyabb jövedelemből élők és a főiskolások számára egyaránt alapélelmiszer. Ez a kényelmi étel egyszerű és laktató, de az összetevők az MSG-tartalom mellet tartósítószereket, finomított szénhidrátokat és felesleges sót is tartalmazhatnak.
A Nutrition Research and Practice című szaklapban 2018-ban megjelent tanulmány szerint azonban a férfi résztvevőknél nem fedeztek fel ilyen eredményeket.
Káros az MSG?
A túlzott MSG-fogyasztást állatkísérletekben vércukorszint-ingadozással, gyulladással, elhízással, idegkárosodással és viselkedési zavarokkal hozták összefüggésbe.
Embereknél az MSG-fogyasztás hozzájárulhat a súlygyarapodáshoz, növelve a telítettséget és az élelmiszer-bevitelt. Ez a metabolikus szindróma kockázatának emelkedését eredményezi az International Journal of Food Properties című szaklapban 2017-ben megjelent áttekintés szerint. Inkább fogyasszunk kevesebb MSG-t, minthogy túlzásba vigyük, mivel ez jelentősen növelheti a túlsúly kockázatát.
Ebben segítségünkre lehet az ételek tápértékjelölése, melyen az összetevők mennyiségük alapján csökkenő sorrendben szerepelnek.
Egy másik szempont, hogy az MSG gyakran szerepel a feldolgozott élelmiszerekben, és ha az étrendünkben sok a feldolgozott élelmiszer, ez kedvezőtlenül befolyásolhatja az egészségünket.
