Nem kell attól tartani, hogy elhanyagolt lesz az udvarunk vagy a telkünk, ha néha kihagyunk egy egy nyírást. Rendezett lesz az, csak másféle rendszer lesz benne. Azért, mert természetesebb a környezetünk, még lehet szép.
Gondozott, de sivár
A jól ápolt pázsit tetszetős és jó fényt vet a tulajdonosára, viszont nem ad semmit az élőlényeknek. A rövidre nyírt fű nem nyújt biztonságos búvóhelyet, nincsenek benne nektárt, virágport vagy magot kínáló növények, szóval eléggé barátságtalan hely az állatok számára.
Időnként persze szükséges a növényzet kordában tartása, de egyáltalán nem részletkérdés, hogy ezt mikor és hogyan hajtjuk végre.
Időzítés
Az élőlények számára kedvezőbb, ha napközben, meleg időben látunk munkához, mert ilyenkor már éberebbek, mozgékonyabbak, nagyobb eséllyel tudnak elmenekülni, az éjjeli állatok pedig elvileg biztonságos helyen pihennek.
Azért csak elvileg, mert szükség törvényt bont. Például éhes sünök esetenként bóklászhatnak és keresgélhetnek napközben is. Ezért rájuk különösen tekintettel kell lennünk, mert gyakran csak rémülten összegömbölyödnek, ahelyett hogy eliszkolnának.
Ellenőrzés
Kaszálás, fűnyírás előtt járjuk be a terepet, és vizsgáljuk meg, hogy vannak-e valahol fészkelő vagy fűben lapuló élőlények. Vigyünk magunkkal egy botot és ütögessük meg vele a földet, csapjunk zajt. A legmagasabb fokú felelősségtudatról teszünk tanúbizonyságot akkor, ha megszólítjuk az állatokat és gondolatban kimondjuk, hogy hamarosan beindítunk egy veszélyes gépet, amivel le szándékozzuk vágni a füvet, tehát erre az időre vonuljanak fedezékbe.
Védelmi sávok
Egyes terepelemek (fák, cserjék, tuskók, tavak, kőkupacok) körül ajánlott magasabban hagyni a növényzetet egy kb. 30 cm-es sávban, ellenben a madáretető, a madárodúk, és az itató körül legyen alacsony és jól átlátható a fű, hogy a ragadozók ne tudjanak elbújni és meglepni a gyanútlan vadállatokat. A nehezen hozzáférhető helyeken használjunk inkább ollót, ezzel lassabban haladunk, és sokkal közelebb kerülünk az élőlényekhez.
Labirintus
Amennyiben nincs szükségünk arra, hogy az egész területet egyenletesen legyaluljuk, kialakíthatunk ösvényeket, és köztük megengedhetjük, hogy magasabb maradjon a növényzet.
Megbízható robotot alkalmazzunk
Léteznek olyan intelligens fűnyíró robotok, amelyek vigyáznak a házi- és a vadállatokra. Ajánlott a robotokat éjjel tölteni, vagy bent tartani, mert ilyenkor megnövekedhet a forgalom a kertünkben, és nem minden gépezet bánik kesztyűs kézzel az állatokkal.
Veszélyben az utódok
Réteken, parlagon hagyott területeken április és augusztus között fészkelhetnek madarak, nevelhetik csemetéiket a nyulak és a szarvasfélék. Az ilyen területeket ajánlottabb nyár végéig békén hagyni, inkább tél végén (február vagy március elején) és ősszel (szeptemberben) elvégezni a kaszálást.
Kezdjük a közepén
Ha nagyobb területről van szó, induljunk középről kifelé, mert így kifelé terelődve menekülési utat hagyunk a területen levő állatoknak. Ez a praktika rengeteg földön fészkelő madár fiókájának életét mentheti meg.
Harmadoljuk
A területet osszuk fel három részre, az első csíkot első évben nyírjuk, a második csíkot a következő évben, és az utolsó kaszálatlan csíkot a harmadik évben. Ezzel változatos, eltérő korszerkezetű növényzeti állományok jönnek létre, amelyek táplálékot és fedezéket biztosítanak számos vadon élő faj számára.
Kaszálási minták
A sávos kaszálást úgy valósíthatjuk meg, hogy a táblát állandó vagy változó szélességű sávokra osztjuk. Váltogassuk a kaszált és a kaszálatlan sávokat, de semmiképpen se vágjuk le az összes csíkot minden évben.
Választhatunk véletlenszerű mintázatot is, ha a tábla egyes szakaszait véletlenszerűen lekaszáljuk, és hagyunk vágatlan részeket is. A táblákat három-öt éves ciklusban kaszáljuk végig, így meg lehet akadályozni a fás szárú növényzet behatolását.
A jövőben minden bizonnyal a technológiai fejlesztések (robotok, drónok) sokat segíthetnek majd az élővilág megóvásában. De addig is próbáljunk mi, magunk is együttérzőbbek és figyelmesebbekk lenni a fűben lapuló vagy táplálkozó élőlényekkel szemben.