Back to top

Lapszemle

A Mi Erdőnk 2021/4. szám

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A Zagyvától Kékesig

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.

Ebéd az ország közepén

A hajdani alföldi vízszabályozások nehéz helyzetbe hozták a kiskunsági homokhátság erdőállományait, a folyók áramlási sebessége felgyorsult, ettől egyre jobban „berágták” magukat a medrükbe, és ennek következményeként a talajvízszint süllyedt. Ezek ismeretében gondolhatnánk, hogy az ország földrajzi középpontjában, Pusztavacson napégette homok, pusztai növényzet vár ránk.

Az ártári ligeterdő rejtélyei

A forró nyári napokat enyhítendő, különösen érdemes ellátogatnunk az Alföld folyóvizei által szeldelt, s ezáltal legzöldebb tájegységére, a Körösök vidékére. Oda, ahol nemcsak a vízitúrákat kedvelők, hanem a bakancsos turisták is felüdülhetnek a folyók menti ligeterdőkben.

A legeredményesebb felfedezők

Ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolásoknak szóló Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőt. Az idei versenyt az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, így rekordot döntve 185 háromfős csapat jelentkezett 58 település közel 100 iskolájából. Az első helyezést ezúttal a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Autotróf Kakukkmadarak csapata szerezte meg.

Az utolsó ostromlott vár

A Mecsek hemzseg a legendáktól, regéktől és népi mendemondáktól. Ha nem is minden kőnek, de számos kútnak, sziklának, romnak vagy barlangnak, keresztnek és képes fának története van, némelyiknek több is. Ha végigpásztázzuk a Kelet-Mecsek vadregényes domborzatát, az egyik meredek hegycsúcson Máré vára tűnik elő a rengetegből. Az egykori lovagvár falai máig őrzik a múlt szövevényes titkait, és ezzel együtt a helyhez kapcsolódó mondákat is.

Erdő és kerámia

Kezdhetnénk úgy is, hogy „ismert erdei körökben az az általános nézet” – de most nem Micimackóról és a mézről lesz szó, hanem arról, hogy a szentendrei Szilágyi család szereti az erdőt, és az ő kerámiáik is népszerűek erdész körökben.

Felismerni művében az alkotót

Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Somogy zöld szíve

A megfejthetetlen eredetű Kaszó elnevezés egy települést, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, az ország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdejét, ezerszínű, páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget jelöl. De jelent még egy állami erdőgazdaságot is, amely az itt zajló tevékenységeket összefogja.