Pápától délre, a várostól tíz kilométerre, a Kupi-erdőben vezet a Tallós Pál Tanösvény. A Bakonyerdő Zrt. által 2003 óta működtetett és tavaly felújított tanösvény egy fájóan fiatalon elhunyt, kivételes ember és szakember munkásságának állít emléket.
Lapszemle
A Mi Erdőnk 2022/1. szám
Pusztapalota a Vár-völgyben
Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.
Vadon élő madárfajok gyűjteménye
Csaknem tíz évig tartó munka: tervezés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás és -elemzés, írásos összegzés, lektorálás után elkészült Magyarország madáratlasza. A tavaly szeptemberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában megjelent kiadvány összefoglalja a 2019 végéig hazánkban természetes módon előfordult 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket.
Az év nyertesei
Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.
A semmiből a világhírig
A méltán világhíres Lábodi Vadászterületet 1957-ben alapította a magyar állam. Kétségkívül a vadászat, az ott fellelhető igen gazdag és nemes vadállomány teszi a területet a mai napig messze földön ismertté. Mindemellett a csodás erdei környezet, a számos természeti és kulturális látnivaló nyújt felejthetetlen élményt vadásznak és erdőjárónak egyaránt.
Értékes örökség
Korán megismerte a szakmát, elvégezte a díszítővésnök iskolát, elleste az ötvösséget szüleitől, majd egy másik mesterembertől kitanulta a drágakőfoglalást is. A mai napig mindent a saját kezével készít Gyulai Gergely ékszerész-ötvösművész, aki zalaegerszegi műhelyében látott vendégül.
Értékőrző gazdálkodás
Többen gondolják, hogy az erdőgazdálkodás nem összeegyeztethető a természetvédelemmel. Írásomban egy hegyvidéki erdészet példáján keresztül bemutatom, hogyan térünk át természetkímélőbb módszerekre, és arra is rávilágítok, hogy az egyes beavatkozásoknak kedvező hatásai is vannak az erdei életközösségre.
Jó vonatokra szálltam fel
Hazánk erdőkben szegény tájáról indult, majd életének nagy részében erdőmérnökként szolgálta az Alföldet. Több szakmai állomás után a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. termelési vezérigazgató-helyetteseként vonult nyugdíjba. Koczka Zoltán igazi közösségi ember, jó kapcsolatteremtő, konfliktuskerülő, a békés megoldások híve. A szakmától ezután sem szakad el, de több időt szentelhet családjának és saját erdejének.
A legjobb önterápia
Úgy tartja a mondás, a vadászaton ismerszik meg, ki milyen ember valójában. Ebből kiindulva indítottuk el Lesközelben rovatunkat, amelyben közismert személyek mesélnek a természethez, vadászathoz fűződő viszonyukról, élményeikről, életükben betöltött szerepéről. Közben személyiségjegyeik is felsejlenek, hiszen a vadászmagatartás sok mindent elárul, néha még a kimondatlan dolgokat is.
A Mi Erdőnk 2021/6. szám
Erdők szem előtt
Zala és Veszprém megye találkozásánál, a Balaton nyugati szegletét körülölelő erdőkben gazdálkodik a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészete. A Balaton közelsége, a változatos természetföldrajzi adottságok és a történelem egyaránt hatnak az erdők szerepére, a gazdálkodás szépségeire és kihívásaira.