Back to top

A Mi Erdőnk 2019/3. szám

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Sasréti képeslapok

Főúri fogadtatás, miként a 67-es útról letérve egy mezei nyúl kíséretében érkezhetünk a Sasréti Vendégházhoz, s az út menti fák közül szarvastehenek kíváncsi tekintete figyeli mozgásunkat. Somogy és Baranya megye határán, a Zselici dombvidék legdélibb szegletében járunk, ahol nem a dombok magasak, hanem a völgyek mélyek.

Veszélyben a facsemeték

A mezei pocok elsősorban mezőgazdasági területeken és a síkvidéken okoz jelentős károkat. Az elmúlt évek azonban bebizonyították, hogy a falánk rágcsáló kártételével hegyvidéki erdőterületeken is számolnunk kell.

Lovasberényi látogatóközpont

A Velencei-hegység északi lábánál fekszik Lovasberény. A településen a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. által 2017-ben kialakított látogatóközpont és konferenciatér épületében szállás is foglalható. A lovasberényi központ könnyen és gyorsan megközelíthető Budapestről, és Székesfehérvár, valamint a Velencei-tó is mindössze 20 perc alatt elérhető autóval.

Hőgyészi Erdészet: átöleli a történelem

A két világháború között többnyire nagybirtokosok, így az Apponyi grófok és az Esterházy hercegek művelték a jelenleg a Hőgyészi Erdészet kezelésében álló erdőterületeket. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.-nek napjainkban is ezek a legjobb termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőségei.

Szakszerű segítség digitalizálva is

Az erdész szakma nyelve eredetileg a német volt. Az erdészetekben használatos tárgyak, eszközök nevének, az erdőműveléssel, fakitermeléssel, vadászattal kapcsolatos kifejezések nagy részének nem is volt magyar megfelelője. Mindössze 150 éve jelent meg az első német-magyar erdészeti szótár. Ez viszont időtállónak bizonyult, mert csak 1970-ben követte egy gazdagabb szójegyzéket tartalmazó kiadvány.

A trófeabírálat nagymestere

Szidnai László gyémántdiplomás agrármérnök, vadgazda, nemzetközileg is elismert szakember. Gyermekkori indíttatás hatására választotta ezt az élethivatást és sokat tett a magyar vadászati kultúráért. Munkásságának talán legkiemelkedőbb időszaka az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállításhoz kötődik.Erről is mesélt lapunknak.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.