Back to top

Színes zalai parkerdők

Zala megye területének északi egyharmadán, a Göcseji-dombság, a Kelet-Zalai-löszvidék, az Alsó-Kemeneshát és a Kemenesalja tájrészletekben gazdálkodik a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete. Tevékenysége két látványosságokkal teli parkerdő fenntartására is kiterjed.

Fotó: Pintér Csaba

A közel 11 ezer hektáros erdőterület termőhelyi adottsága, faállomány-összetétele rendkívül változatos. Csaknem 70 százalékát a tölgy-, bükk-, cser- és gyertyánfajok alkotják, emellett kimondottan nagy arányban (17 százalék) fordul elő az akác a zalai méztermelők nagy örömére. A bükkösök számára kedvezőtlenül változtak a termőhelyi adottságok az utóbbi 30-40 évben. Emelkedett a nyári átlaghőmérséklet, továbbá a szélsőségesen aszályos napok száma, a vegetációs időszakban hulló csapadék eloszlása egyenlőtlenné vált, a nagy esők alkalmával a talajra érkező vízmennyiség a növények számára kevésbé hasznosult. A határtermő helyen álló bükkösök ezért legyengültek, egy részük sajnos már pusztulásnak indult. Emiatt a 2000-es évek derekán több mint 100 ezer köbméter faanyag letermelése vált szükségessé. A klimatikus viszonyok változásával az erdőfelújításainkban, valamint a csemeték pótlása során a helyes fafajválasztás kiemelt fontosságú.

Domborzata, növényzete egyaránt változatos
Domborzata, növényzete egyaránt változatos
Fotó: Pintér Csaba
Az erdészet területén 583 hektáron érvényesül az állandó erdőborításra törekvő gazdálkodás, 2235 hektárnyi terület része a Natura 2000 hálózatnak, 442 hektár pedig közjóléti rendeltetésű.

Zalaegerszeg keleti bejáratánál a 76-os út mellett terül el a Csácsbozsoki Arborétum és sétaerdő. A város délnyugati részén húzódó lakóövezet szomszédságában pedig a 235 hektáros Alsóerdőbe kirándulhatunk. A parkerdő nevezetessége az Azáleás-völgy. A Nagykapornak községhatárban kijelölt Remetekert erdőrezervátum pedig Zala megye egyik legkiválóbb kocsánytalan tölgyes–bükkös– gyertyános elegyes erdőállománya, egyúttal számos ritka növényfaj termőhelye. (A 156,9 hektáros Remetekert történetéről, vallási vonatkozásairól A Mi Erdőnk 2016. 1. számának Zarándokúton rovatában olvashattak bővebben.)

A vidék valamennyi fa- és cserjefaját összegyűjtötték a Csácsbozsoki Arborétumban
A vidék valamennyi fa- és cserjefaját összegyűjtötték a Csácsbozsoki Arborétumban
Fotó: Pintér Csaba
Zalaegerszeg Csácsbozsok városrészében, a központtól körülbelül 4 kilométerre fekvő 83 hektáros védett területen Zala megye erdősült vidékének valamennyi jellemző fa- és cserjefaját (197 faj) megtaláljuk. A Csácsbozsoki Arborétum domborzata változatos, minden kitettség fellelhető. Tengerszint feletti magassága 196-302 méter között változik. A mélyebb fekvésű foltokban mocsártölgyek, mocsárciprusok, égeresek találhatók, míg a domboldalakban és tetőkön tölgyesekbe, bükkösökbe érkezünk.

Egykor a zalavári apátság birtoka volt, melyet már a második világháború előtt is az egerszegi lakosság kedvelt kirándulóhelyeként tartottak számon. Később, 1945-ben állami tulajdonba került, a Zalaegerszegi Erdészet kezelésébe. A második világháború alatt a lucfenyvesek nagy részét hadicélra kitermelték, helyére ismét lucfenyőt, továbbá közel 40 féle örökzöldet, illetve lombos fát és cserjét ültettek.

Az arborétumban a gyerekek egyszerre tanulhatnak és szórakozhatnak
Az arborétumban a gyerekek egyszerre tanulhatnak és szórakozhatnak
Fotó: Pintér Csaba
Kutatási és oktatási céllal 16 jegenyefenyőfajból álló kísérleti területet – mely a mai napig ritkaságszámba megy – hoztak létre, hogy az egyes fajok ültetési hálózatának és növekedésének összefüggéseit vizsgálják. A zalaegerszegi önkormányzat az arborétum magterületét 2001-ben helyi jelentőségű természeti értéknek nyilvánította az ott lévő természeti értékek megőrzése, a kialakított dendrológiai gyűjtemény hosszú távú fenntartása céljából, mely a lakosság pihenését, kikapcsolódását is szolgálja. Itt húzódik a 800 méter hosszú Öregbükkös tanösvény, mely az arborétum szívében elhelyezkedő bükkös erdőállomány természetközeli erdőgazdálkodását mutatja be. Útvonala végigvezet a 42 hektáros magterületen. Észak-déli tagoltságú völgyeken, dombokon át halad, s a sétát az teszi felettébb változatossá, hogy a viszonylag kicsi területen igen nagyok a szintkülönbségek.

Nyitva tartás
A Csácsbozsoki Arborétum április
1-jétől szeptember 30-áig szombaton
és vasárnap, továbbá ünnepnapokon
9–19 óra között, október 1-jétől november 15-éig 9-től 16 óráig
várja a látogatókat. Csoportok számára hétköznap előzetes bejelentkezéssel áll rendelkezésre a Zalaegerszegi Erdészet (tel.: +36 (92) 510-250). Az arborétum bejárata Zalaegerszegtől Keszthely irányába haladva, a város vége táblától egy kilométerrel, az út jobb oldalán található.

Tűzrakó helyeket is találunk az arborétumban, és mivel a gyűjtés szigorúan tilos, melléjük már a faanyagot is odakészítették. A jó hangulatú közös bográcsozás, szalonnasütés ugyanolyan jól fel tudja dobni a társaság napját, ahogy egy baráti futballmérkőzés, melyhez kiskapus füves pálya áll a látogatók rendelkezésére. Az arborétum forrása két tavat is táplál, melyekben ugyan horgászni nem lehet, de gyönyörködni annál inkább! S nem csupán a tavakban, hanem virágzáskor a színpompás havasszépékben is! Változatos domborzati viszonyaival, nagyszámú fa- és cserjefajával, örökzöldjeivel méltán érdemli ki a látogatók figyelmét az arborétum.

Alsóerdő erdőtömbje Zalaegerszeg délnyugati határában terül el. A város legnagyobb erdősége volt már a középkorban is. Főleg tölgyesek, bükkösök alkották gyertyán eleggyel. Ez ma sincs másként. A település közelségéből adódó fokozott faigény, továbbá a háborúk faigénye ellenére az elmúlt 600 évben vajmi keveset változott az erdőtömb területe, amely 235 hektáron terül el. A változatos felszínű, borítottságú, árkokkal szabdalt kirándulóhely népszerűsége folyamatosan nő, nem csupán a zalaegerszegiek körében. A térség legmagasabb pontján (293 méter), a Bazitai tetőn áll a zalaegerszegi TV-torony, benne körpanorámás presszó üzemel április 1-jétől szeptember 30-áig, a hét minden napján.

A sárga virágú azálea a legillatosabb
A sárga virágú azálea a legillatosabb
Fotó: Pintér Csaba
A parkerdő délkeleti határában található Aranyoslap, forrását Aranyoskút néven már 1381-ben említik. A kedvelt kirándulóhelyet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánították.

Alsóerdő leglátogatottabb kirándulóhelye az Azáleás-völgy, mely gyertyános- tölgyes, valamint bükkös állományok közé ékelődik. A völgynek arborétumi hangulatot kölcsönöz a peremén található ezüstfenyők, közönséges-, kolorádó- és kaukázusi jegenyefenyők, duglászfenyők, mamutfenyők, szerblucok, szitkalucok sora, továbbá a védett farkasboroszlán, a pirítógyökér, a kárpáti sáfrány, a zalai bükköny, a farkasölő sisakvirág, a ciklámen és számos nőszőfűfaj. Különösen tavasszal kínál megkapó látnivalót a kirándulók számára. A rododendronfélékhez tartozó színpompás azáleák, más néven havasszépék április végén, májusban borítják virágba a tájat. Ezen időszakban érdemes többször visszatérni, mivel az egyes fajok eltérő virágzási ideje következtében folyamatosan változik a völgy. A sárga virágú (kaukázusi) azálea a legillatosabb, az egész völgyet belengi.

A zalaegerszegi TV-torony is látogatható
A zalaegerszegi TV-torony is látogatható
Fotó: Seres Péter
Növényzetének jelenlegi összetételét a Zalaegerszegi Erdészet dolgozói alakították ki a Jeli Arborétum mintájára. A Róka-völgynek, valamint Kígyóvölgynek is nevezett helyet korábban akácerdő borította. Az 1970-es évek elején, az akácállomány kitermelését követően egzóta növényeket telepítettek be kísérleti jelleggel. A hegyvidéki hangulatot árasztó, sajátos mikroklímájú környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált. A völgy – mely 2010-től a nagyközönség szavazatai alapján viselheti a Zala megye természeti csodája címet – nem csupán az azáleák tavaszi virágzásával kápráztatja el látogatóit; a kikapcsolódásra, nyugalomra, a természet adta csendre vágyók számára egész évben lehetőséget kínál a feltöltődésre.

Az Azáleás-völgy bejáratával szemben induló 1200 méter hosszú Madárerdő tanösvény interaktív táblák segítségével mutatja be az erdő – hazai és vonuló – madarait. Az idős tölgyerdőben hangulatosan kanyargó ösvényen egy nagyméretű madáretetőt és különböző nagyságú faodúkat is kihelyeztek, így ha szemfülesek vagyunk, szó szerint belepillanthatunk a madarak életébe.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2017/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Elhagyott otthonunk

A vadászatba vagy beleszületik valaki, vagy nem. Ritka kivétel, ha nincs semmilyen kötödése az illetőnek a vadászathoz (rokoni szál, baráti, ismerősi kapcsolat), mégis ambíciót és érdeklődést érez a vadászat iránt. De ugye a kivétel erősíti a szabályt! Aki vadászcsaládban nő fel, annak egyenes út vezet az erdőbe, anyatejjel szívja magába a természet, a vad szeretetét és tiszteletét.

Újabb 7 milliárd forint támogatás erdők létesítésére

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Agroerdészet gyümölccsel és zöldséggel

Az idén Országfásítási Programot indított az agrártárca, aminek az összes felhívása még nem jelent meg. Tudható, hogy nemcsak erdőtelepítésben lehet gondolkodni, utcafásításra, intézményi szintű faültetésre is lehetőség nyílik és agroerdészet is szóba jöhet. Ez utóbbi tervezéséhez nyújt segítséget a francia gyakorlati tapasztalatok összegzése.

Engedély nélkül nem vihetjük haza a hullajtott agancsokat

Nemcsak a törvényt sértik meg az úgynevezett agancsozók, azaz akik engedély nélkül gyűjtik be a szarvasok tél végétől levetett agancsait, hanem a vadállományban és az erdőben is óriási kárt okoznak.

Nyolcadik évadát kezdi meg a feketególya-fészek élő adása

Napokon belül elfoglalhatják a Gemenci erdőben bekamerázott fészküket az Afrikából visszatérő fekete gólyák. A Gemenc Zrt. február 18-án elindítja az internetes élő közvetítést. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével folytatódhat a be nem avatkozás elvére épülő tudományos megfigyelés.