Back to top

A kaszói erdők védelmében

A kaszói erdők és vizes élőhelyek megőrzésére, fejlesztésére 2013. szeptember 1-jén indítottak programot a KASZÓ Zrt. és az NAIK Erdészeti Tudományos Intézet irányításával. Mára igen sok eredményről számolhatnak be.

Az Európai Unió által 75 százalékban támogatott KASZÓ-LIFE projekt intézkedései között a Kűvölgyi-halastavak bővítése, a Bükki víztározó kialakítása, a Baláta-tó megőrzése, az időszakos vízfolyások vizének visszatartása, valamint invazív növények visszaszorítása szerepel. A természetmegőrzési munkák többsége megvalósult, így a Kűvölgyi 2. tóból kikotorták az iszapot, a meglévő gátakat felújították, megerősítették, valamit két új tóval bővítették a tórendszert. A Bükki víztározó töltése és központi műtárgya is megépült, valamint a Baláta-tó vízelvezető csatornája tiltós áteresszel szabályozható lett. Az invazív növényfajokat tavasztól őszig irtják, ezzel elősegítve az őshonos fafajok növekedését az erdősítésekben.

Az eredmények kimutatásához folyamatosak a felvételezések a kijelölt mintaterületeken, mérik a talajvízszint állását, valamint vizsgálják a lágyszárú növények fajösszetételét, továbbá az egyes jelölt fák egészségi állapotát.

A projekt kedvezményezettjei a természetvédelmi célok elérése érdekében végzett munkák bemutatására is nagy hangsúlyt fektetnek. Négy vezetett túra során szemléltették a kivitelezés eredményét a környékbeli iskolásokkal, valamint az ország több pontjáról érkezett szakemberekkel a program keretében létesített Erdőkerülő tanösvény bejárásával egybekötve. Emellett különböző rendezvényeken ismertették a kezdeményezést, és annak hírét külföldre is elvitték.

Kűvölgyi-tó az új gáttal
Fotó: KASZÓ Zrt.
A munkának ezzel nincs vége, a következő közel egy év alatt a két szervezetre váró feladatok közül talán egy nemzetközi konferencia megszervezése lesz a legnagyobb.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a kertészeti ágazatban

A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a stratégiai partner szakmai szervezetekkel közösen – nagy erőkkel dolgozik a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Hasít az uniós tejipar

Jó évet zártak az Európai Unió tejfeldolgozói és az európai tejipari exportőrök többsége, hiszen 2019-ben több árut tudtak eladni harmadik országokban, mint az előző évben. A legkeresettebb a sovány tejpor és a sajt.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

KAP: egyszerűbb biztos nem lesz

Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrár­támogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költség­vetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.

Nincs újabb afrikai sertéspestis kitörés Görögországban

Február elején egy görög, kis háztáji gazdaságban elpusztult egy hízó, amelyről a vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzött volt az afrikai sertéspestis vírusával. Az eset óta nem volt újabb kitörés az országban, a szakemberek egyetlen, a vírus jelenlétére, terjedésére utaló jelet sem találtak azóta.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.