Back to top

Évszázadok a Vértes déli oldalán

Néha ránézek a múzeum falán lógó korabeli képre, amelynek hátoldalán a következő olvasható: uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881. A képen csoportba összeállt erdész urak néznek a kamera felé, előttük fácán-, nyúl- és fogolyteríték. Vajon nekik milyen gondjaik lehettek nap mint nap? Bizonyára mások, mint a mai erdésznemzedéknek. Talán rosszabb életük volt, talán jobb, ki tudja?

Uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881
Uradalmi erdészek éves vadászata, Csákvár, 1881
De lássuk sorjában, hogy a történelem viharai hogyan kavarogtak a Vértes déli oldalán, ahol a Csákvári Erdészet gazdálkodik.

Árpád vezér a Kárpát-medence birtokbavételekor Elődnek adta a területet, amelyet mi Vértesként ismerünk. Fia, Szabolcs, a mai Csákvár területén udvarházat, unokája Csák pedig földvárat építtetett, ezt már Anonymus gesztájában is említik. A csákvári udvarházból származó Csák nemzetség 12 ágra szakadt, s a népmesék fiaihoz hasonlóan – kiknek szűkké vált az atyai ház –, más területeken igyekeztek birtokokat szerezni és hatalmat kiépíteni. Az 1051-es esztendő és III. Henrik német-római császár Magyarország ellen indított hadjárata örökre összeforrt a hegységgel.

I. András magyar király ugyanis több hadicsellel megfosztotta az utánpótlástól a hódítók seregét, és ezzel lényegében éhezésre kényszerítette őket, majd a ziláltan visszavonuló hadakat a hegység területén történő állandó zaklatással végső menekülésre késztette, így azok súlyos felszereléseiktől és fegyvereiktől is megszabadulva megfutamodtak. Elhagyott vértjeik után viseli a hegység a Vértes nevet. A Csákok ősi birtoka örökösök híján 1350-ben visszaszállt a királyra, majd a 14. és 16. század között többször gazdát cserélt. A török hódoltság idején Szandzsákbéghez tartozott, a török kiűzését követően pedig Szécseny György kalocsai érseknek adományozta a király.

Gyönyörű panoráma nyílik a Csókakői várromból
Gyönyörű panoráma nyílik a Csókakői várromból

Meran birtokok

A 18. századtól a terület két részre szakadt: Gánttól nyugatra eső része gróf Lamberg Ferenc birtokába került. A móri központú birtokot – fiú örökös híján – Lamberg Terézia örökölte, aki gróf Meran Ferenchez ment férjhez. A Meran család története és a vadászati kultúrában betöltött szerepe megérdemli, hogy egy kicsit elidőzzünk náluk. A család története ugyanis egészen I. (Habsburg) Ferenc császár és király, pontosabban öccse, János főherceg idejére nyúlik vissza. János főherceg az udvari pompánál sokkal többre tartotta a vadászatot, így szívesen időzött a többi között a brandhofi birtokon, ahol egymásba szerettek a helyi postamester lányával, bizonyos Plochl Annával, később pedig össze is házasodtak. A rangon aluli házasság miatt azonban kegyvesztetté vált az udvarban, így a főhercegi címet nem örökíthette utódaira, azok V. Ferdinánd császártól a Meran grófja méltóságot kapták.

János főherceg nagy szerepet játszott az osztrák vadászati kultúra, azon belül is a mai napig jellemző elegáns, szürke alapon zöld szegélyű posztó vadászviseletek meghonosításában. Unokája, idősebb Meran Fülöp a Lamberg családtól 1938-ban kapta meg a csákberényi birtokot, mely addigra jelentősen eladósodott. A vadászati szenvedély és a vadászati kultúra iránti elkötelezettség azonban töretlen volt a család legifjabb generációjában is. János főherceg dédunokái közül a II. világháborút követő nyugatra menekülésük után Meran Ferenc előbb a belga királyi család ausztriai magánbirtokainak fővadásza lett, majd évtizedekig fehér vadász Kelet-Afrikában, ahol nagyrészt Nagy Endrével együtt öregbítette családja hírnevét.

Öccse, ifj. Meran Fülöp részt a háború után hamarosan az európai hírű eggenbergi Stájer Vadászati Múzeum munkatársa, majd nyugállományba vonulásáig igazgatója volt. Az 1970-es évektől, gyermekkorától precízen vezetett naplója alapján megírta vadászélményeit, a 24 kötetes visszaemlékezés előbb német nyelvterületen hozta meg számára az elismertséget, majd a rendszerváltást követően magyarul megjelenő művei hazánkban is sikert arattak. Emellett pedig évtizedekig kiemelkedő, válogatott koronglövő- bajnok, de legfőképp szenvedélyes, ízig-vérig vadászember volt.

A terület keleti fele a gróf Esterházy család birtoka lett, szintén színvonalas erdő- és vadgazdálkodással. 1946-tól, a felbomló birtokrendszer helyén létrejöttek a kőhányási, csákvári I. és II., valamint a csákberényi és szári üzemegységek, ezekből 1953 áprilisában megalakult a Csákvári Erdőgazdaság, amely 1954 októberétől beleolvadt a tatabányai székhelyű Vértesi Erdőgazdaságba, területe pedig a Csákvári és Csákberényi Erdészetekre vált szét. 1972-ben az egész erdőgazdaság területén egységes kerületrendszert alakítottak ki, majd 1982-ben a Csákvári Erdészet területe a csákberényi és szári községhatár erdeivel összesen mintegy 12 570 hektárra bővült.

Mész- és faszénégetés

Forwarderes kiközelítés
Forwarderes kiközelítés
Fotó: Róth Hajnalka
A Csákvári Erdészet lehetőségeit, egyben szakmai kihívásait alapvetően meghatározza a dolomit alapkőzet és a csapadékhiány miatti gyenge termőhely. Ehhez társul még az a körülmény, hogy erdeink 49 százaléka véderdő, 51 százaléka alkalmas a fatermesztésre. Ezen adottságok összessége nagy kihívás elé állítja az erdőművelést az erdőfelújítások kivitelezése során, de a 70 százalékos cser fafaj-aránnyal és az alacsony iparifa-kihozatallal együtt áttételesen azt is eredményezi, hogy a legjelentősebb választékunk a tűzifa.

Mára a faszénégetés is a múlté
Mára a faszénégetés is a múlté
A rendszerváltást megelőző évtizedekben a Csákvári Erdészet működése – a többi állami erőgazdasághoz hasonlóan – a tervgazdálkodás keretein belül valósult meg. A ’80-as évek elejétől különféle próbálkozások történtek az erdei mellékhaszonvételek viszonylagos piaci viszonyok közötti hasznosítására. Az egyik ilyen a Csáki-vár mellől fejtett mészkőből Kőhányás mellett évekig folytatott mészégetés volt, mely valós piaci verseny esetén nyereséges lehetett volna. A másik hasznosítás a Gánt melletti Bagoly-völgyben 1986-tól előbb saját dolgozókkal, később az erdélyi Farkaslakáról érkezett vállalkozókkal végeztetett, évente mintegy 300 tonnás faszénégetés volt, egészen az idei esztendőig.

Csökkent a vadászterület

A vérteskozmai kettős kereszt emlékmű avatása
A vérteskozmai kettős kereszt emlékmű avatása
Fotó: Mudrák Attila
A Vértes mindig is fontos vadászterület volt, ahogy ezt az Árpád-kortól számtalan írásos emlék őrzi. Jellemző erre az időszakra, hogy a vadászati jogot az erdészet teljes területén a politikai elit különböző szintű csoportjaiból szerveződött vadásztársaságok gyakorolták, a szó szoros értelmében néhány forintos bérleti díj ellenében.

Az első, 2500 hektáros üzemi vadászterület 1990-ben történt kialakítása új korszakot jelez, amely a helyi szakembergárda emlékezetében rendkívüli lelkesedéssel teli és a vadgazdálkodás szakmaiságában is kimagasló színvonalú időszakként él. Az üzemi vadászterület 1997-ben mintegy 9300 hektárra nőtt, átvéve a szomszédos erdészetek ez irányú feladatait is, azonban egy viszonylag hosszú időszak után, a következő húszéves ciklus idejére 5500 hektárra csökkent.

Kőhányási Szent Teréz-kápolna
Kőhányási Szent Teréz-kápolna
Fotó: Mudrák Attila

Az állami erdőgazdaságok 2010-től nagyobb hangsúlyt helyeznek az erdők közjóléti rendeltetésére, ez a változás pedig a Csákvári Erdészetet – a területén található természeti és kulturális értékek révén – kiemelte az erdőgazdaságon belül. Elismerésre méltó szerepet vállalt a kőhányási Szent Teréz-kápolna felújításában, 2013-as újra szenteltetésében, valamint a II. világháborúban, 1944–45 telén három hónapon át a Vértesben hullámzó harcokban hősi halált halt honvédeknek méltó emléket állító kettős kereszt emlékmű felállításában Vérteskozma határában.

Emlékmű és múzeum

Fotó: Kerekes Géza
Erdőgazdaságunk eddigi legnagyobb közjóléti beruházásaként 2014 októberében nyitotta meg kapuit Csákberényben a Gróf Meran Fülöp Vadászati- és Erdészeti Múzeum, valamint a hozzá kapcsolódó Panoráma Tanösvény.

Hamarosan pedig útjára indul cégünk és az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesületünk nagyszabású beruházása, melynek keretében Kőhányáson igényes, étteremmel és szálláshelyekkel kiegészülő ökoturisztikai központ megvalósítását tűztük ki célul. Szellemiségében olyan tartalommal kívánjuk megtölteni, amely előmozdítja a Vértes ősi erdeinek erdő- és vadgazdálkodási célú, egyúttal természetvédelmi és közjóléti feladatainak és szerepeinek fenntartható módon való összehangolását.

Dioráma a Gróf Meran Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban
Dioráma a Gróf Meran Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeumban
Fotó: Róth Hajnalka

Právetz András
múzeumvezető
Gróf Meran Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum

Fotók: Gazdik Tamás, Mudrák Attila, Róth Hajnalka

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.

Színfolt volt a vadászati kiállítás

A XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági napokon idén is helyet kapott a vadászat Hódmezővásárhelyen. A vadászati konferencia mellet vadászati kiállítással is készültek a rendezők, amit egy nagyobb sátorban látogathattak meg az érdeklődők. A kiállítás minden évben részét képezi az eseménynek, viszont mindig valami újdonsággal kecsegtet, s ez idén sem volt másként.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

Az apróvad volt a középpontban

A mezei nyúl állomány felmérésének lehetőségeiről, illetve az intenzív apróvad-gazdálkodás modelljeiről rendeztek vadászati konferenciát május 10-én a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állatenyészési és Mezőgazda Napokon. A konferencián a magyar apróvad helyzetéről kaptak tájékoztatást az érdeklődők.

Keszthelyen az 1971-es Vadászati Kiállítás anyagai

„Az 1971-es Világkiállítás óta sok minden megváltozott a világban, de állandó maradt az a szándék, hogy a kiállítás ne csak egy szűk szakmai rétegnek, hanem az egész társadalomnak szóljon. Hogy ismét nemzeti üggyé váljon a természettel kapcsolatos foglalkozás, történjen ez képzett vadgazda szakemberként vagy az erdőt járó túrázóként” - mondta Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár.

Madarak és fák napi hétvége

A hosszú csapadékmentes időszak után számottevő eső hullott az erdeinkben. A melegebb kitettségű erdőkben szinte minden fa levélbe borult, melyek zsenge színeivel társulnak a talajszinten megbúvó fehér, sárga, lila virágok. A turistautak járhatók, de helyenként sárosak.