Back to top

Nagykanizsai kilátó

Ez év március 21-én sokak kívánsága vált valóra, újra látogatható a nagykanizsai kilátó. Az ország egyik legmagasabb kilátójáról csodálatos panoráma nyílik a városra, a közeli lankás dombokra, a távolban pedig kirajzolódnak a horvát hegyvonulatok.

Fotó: Varga György
A Zalaerdő Zrt. jogelődje, a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1971-ben elkészítette a Nagykanizsai Parkerdő fejlesztési tervét, s abban már szerepelt egy kilátó is. A megvalósításhoz frappáns ötlet is született, a Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben is hosszú évekig szolgált, akkortájt leselejtezett olajfúrótornyot állították föl a Csónakázó-tó keleti felén. A fúrótoronyból lett kilátó a város látványosságává vált, állapota azonban idővel leromlott, ezért lezárták. Sorsát egy évtizeddel később a környékbeli erdők vagyonkezelője, a Zalaerdő Zrt. felkarolta, a teljes körű felújítás közel egy évig tartott.

A beépített új anyag körülbelül 30, a szerkezet összsúlya csaknem 100 tonna. A fémből és üvegből készült mű teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28, a felső 43 méter magasan van – ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója.

A felső szintre 230 lépcsőfok vezet. A kilátót éjszaka reflektorok és led fénysorok világítják meg, a csónakázó-tavi erdők közül kiemelkedve, jól látszik az M7-es autópályáról is.

A Nagykanizsai Parkerdőben nem csak a kilátót érdemes megnézni, kedvünk szerint sétálhatunk, kerékpározhatunk, futhatunk, horgászhatunk és piknikezhetünk. A kilátótól délkeleti irányban haladó kicsivel több, mint 1 kilométer hosszú Madárerdő tanösvény információs tábláinak segítségével számos érdekességet tudhatunk meg az ott élő madarakról. A tanösvény kiváló terepfutáshoz is, akár önmagában, akár kiegészítve a környék erdei útjaival, vagy éppen egy Csótó-körrel; ez utóbbi mintegy 5 kilométer.

Fotó: Varga György

Kiindulási pontjának közelében, a régi favár helye mellett találjuk az úgynevezett Időspirált, melyet néhány éve indított útjára a Zalaerdő Zrt. Az első évben az összes addigi év fáját (az Országos Erdészeti Egyesület kezdeményezésére 1995 óta választják meg az év fafaját) elültettük, és azóta minden évben az újonnan megválasztott fafaj egy példánya is a többi közé kerül. Idén sem volt ez másként. Április 23-án, a Föld napja programok keretében a virágos kőrissel bővült a spirál.

A tó keleti felén kialakított szabadtéri tornapályát a szabadidejükben változatos testmozgásra vágyóknak, iskolák, intézmények keretein belül, illetve a versenyszerűen sportolóknak egyaránt ajánljuk. Tizenkét állomása között találunk kétféle majomlétrát, has- és hátpadot, lépegetőt, fekvőtámasz-állványt. Minden állomáson tábla ad ötleteket az eszközök használatához, ám a sportolók minden kétséget kizáróan sok saját megoldással rendelkeznek.

Csiga-túra tanösvény Zalakaroson
Csiga-túra tanösvény Zalakaroson
Autóval vagy kétkerekűvel bármerre indulunk tovább Nagykanizsáról, csodás természeti és épített értékek tárulnak elénk. A Zalakaroson kialakított izgalmas Csiga-túra tanösvény 2015-ben elnyerte Az év ökoturisztikai tanösvénye címet. A szintén a Zalaerdő Zrt. kezelésébe tartozó tanösvény bő 1 kilométer hosszú, és a rajta végighaladókat nemcsak információs, hanem interaktív táblák is tájékoztatják a Zalakarosi Parkerdő élővilágáról. Keresztezi a Rocken­bauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonalát, s nincs messze a zalakarosi termálfürdőtől sem, ahol télen-nyáron nagy szeretettel várják a vendégeket. Zalakarostól már csupán néhány kilométer, hogy elérjük a festői szépségű Kis-Balatont, s annak kedvelt kirándulóhelyét, a Kányavári-szigetet.

Horgászni és strandolni is lehet a Kistolmácsi-víztározónál
Horgászni és strandolni is lehet a Kistolmácsi-víztározónál
Fotó: Novák János
Nagykanizsáról ellenkező irányba, Letenye felé indulva jutunk el Kistolmácsra, ahol igazi horgászparadicsom és strand várja a látogatókat. Arról, hogy a horgászok elégedetten, nagy fogásokkal távozzanak, a Zalaerdő Zrt. rendszeres haltelepítésekkel gondoskodik. A ragadozó halfajok közül balin, csuka és fogassüllő, míg a békés halak közül compó, ponty és keszegfajok úszkálnak a vízben. A tó végétől csupán 1 kilométeres sétával (a Mura Programnak köszönhetően a vonatok hamarosan egészen a tó végéig közlekednek) eljutunk a Csömödéri Állami Erdei Vasút végállomására, ahonnan Lentiig utazhatunk vonattal. S ha valaki inkább maradni szeretne, megszállhat a végállomás mellett található Kistolmácsi Erdei Lakban.

A teljesség igénye nélkül szerettük volna megmutatni, milyen élményekben lehet része annak, aki meglátogatja Nagykanizsa felújított, elegáns kilátóját, s annak környékét. Ám az említetteknél jóval több látnivaló akad, Zala megye bővelkedik természeti és épített kincsekben. Weblapunk (kozjolet.zalaerdo.hu) szálláskínálatában minden turistaháznál találnak egyéb turisztikai célpontokat, melyeket érdemes felkeresni!

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/03 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?