Back to top

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Fotó: Tóth Zsigmond
Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált, melynek fővédnökei Dr. Nagy István, az Agrárminisztérium első embere, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára és Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere. A megnyitóra augusztus 11-én, pénteken került sor a művelődési központ színháztermében.

Itt tartották a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás – országos agrárfórumot.

A tavasz óta tartó alapos szervezésnek köszönhetően mára az esemény valóban országos hírnévre tett szert, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy számos mecénása van, az Agrárminisztériumot is a támogatók között találjuk. Dr. Füllér Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója levezető elnökletével zajló eseményen megtudhattuk azt is, hogy

az ezredforduló tájékán egy kötetlen állatorvosi és állattenyésztői kakasdi találkozón merült föl először egy olyan fórum igénye, ahol a szakemberek tapasztalatot cserélhetnek, megismerkedhetnek a különböző kutatási eredményekkel,

melyeket mindennapi munkájukban is hasznosíthatnak. Bár már elkezdték 2000-ben az első tarkamarha találkozó szervezését, csak 2001-ben sikerült először megvalósítani. A rendezvény sikerét a megfőzött gulyás mennyisége is jól jellemzi: 2001-ben még csak egy üstben forrt a leves, 3 évvel később 2-ben, az elmúlt években pedig már 3 üstnyi gulyás fogyott el, de ehhez immár két sült ökröt is elfogyasztottak a fesztiválozók. Ez 3-4 ezer adag készételt jelent.

A polgármesterasszony ünnepi beszédében kitért arra, hogy ma már Bonyhád városának életében fontos szerepet tölt be a Tarka Marhafesztivál, illetve a XXII. alkalommal megrendezett agrárfórum. A várost egyre többen látogatják a két nap alatt, jellemzően augusztus 2. hétvégéjén, immár 10 ezer körüli látogatóval számolnak. Idén a város 5 millió forintot nyert a még sikeresebb fesztiválszervezésre. A eseményt nem a szokásos rendezvénytéren, hanem a Szabadság téren tartották idén, de szeptember 30-ra elkészül a megújult régi Tarka Marhafesztivál helyszíne. A település ugyanis 12 uniós pályázatot nyert el, mellyel összesen mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében alakul át a rendezvénytér is, s jövőre immár még korszerűbb körülmények között várhatják az érdeklődőket nemzeti élő kincsünk, a magyartarka marha ünnepére Bonyhádon.

Az agrárfórumon az érdeklődők meghallgathatták Hollósi Dávidnak, a Takarék Agrár Igazgatóság „Merre tovább magyar mezőgazdaság? – Helikopternézetből a hazai mezőgazdaság jelene és a következő 10 év reálisan kitűzhető céljai” című előadását, illetve a marhák szaporodásbiológiai problémáiról Horváth József mérnöktanár beszélt. Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának „Az állattenyésztés megerősítését segítő kormányzati intézkedések”című beszámolójában elmondta:

előtérbe fog kerülni a technológiai és a tudásra alapozott fejlesztés, illetve az állategészségügyi feladatok.

Fotó: MTI - Krizsán Csaba
Kitért arra is, hogy a szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll, a török piac stabil, a kivitel nő, az import csökken. A legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar szarvasmarha-állomány létszáma a 2017-es 864 ezerről 2018-ra 879 ezerre nőtt.

Ismertetése szerint jelenleg az ágazat szereplői az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek után 44 ezer, 16 ezer és 101 ezer forint termeléshez kötött, nemzeti támogatást kapnak. Átmeneti nemzeti támogatásként húsmarhára 30 ezer, anyatehénre 22 ezer, a szarvasmarha extenzifikációjára 30 ezer forint támogatás jár, a tejtámogatás literenként 5,45 forint.

Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor.

Közlése szerint a minisztérium 2019-ben is biztosítja az állatbetegségek megelőzését szolgáló, jelenleg 10,5 milliárd forintos támogatást. Idén 1,5 milliárd jut a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, gyógykezelésére és immunizálására, 3,6 milliárd forint az elhullott állatok ártalmatlanítására. 2018-ban a tárca 1,3 milliárd forint tenyésztés-szervezési támogatást biztosít, a cél ennek fenntartása.

Juhász Anikó az Európai Unió 2020-tól életbe lépő, Közös Agrárpolitikájáról (KAP) elmondta:

a keretösszeg csökkenése elsősorban a vidékfejlesztési támogatásokat érinti, megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a fiatal gazdák támogatása.

Beszámolt arról, hogy egy terv szerint minden tagállamnak be kell mutatnia, hogyan kívánja növelni a gazdálkodók tudását. Az unió kutatásfejlesztési alapja számára növekvő forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül több mint kétszeresére, tízmilliárd euróra nő az agrártudományok által elhozható összeg.

Mint mondta, új lesz az is, hogy a környezet- és klímavédelem szempontjának közvetlen indikátor értéke lesz, azaz mérhetővé válik az érvényesítése. Az európai fogyasztók szemében az agrárium támogatása csak akkor elfogadható, ha klíma- és környezetvédelmi céloknak megfelel, ez az állattartóknak is különösen a szarvasmarha-tartásnak nagy kihívás – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol más megoldás nincs - Izgalmas magyar agrárinnovációk

Amerikai befektetési szakértők előtt mutatkozott be öt magyar agrárinnovációs vállalkozás. A HunAgriPower virtuális esemény egyik fő célja volt, hogy a magyar startupok betekintést nyerjenek az Egyesült Államok mezőgazdasági piacának működésébe, és a szakmai visszajelzések alapján fejleszthessék tovább exporttevékenységüket.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

Az angus marhákban megtalálta a számítását

Havi rendszerességgel megjelenő cikksorozatot indítunk a Magyar Mezőgazdaságban. Olyan családi gazdaságokat mutatunk be, amelyeket a generációváltás eredményeként fiatal, ambiciózus gazdálkodók vezetnek. Az első részben az angus szarvasmarhákat is tenyésztő, azok húsát saját vágópontjukon feldolgozó kisoroszi Molnár Családi Gazdaságról, illetve annak ügyvezetőjéről, Molnár Bencéről olvashatnak.

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Segíthet a nyers tej az allergia megelőzésében?

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy aki kora gyermekkorában feldolgozatlan tehéntejet iszik, az védetté válik az allergiás tünetekért felelős E-immunglobulinok kialakulásával szemben. Egy új osztrák kutatás szerint egy tehéntejben is előforduló fehérje, a béta-laktoglobulin kulcsszerepet játszik az allergiák kialakulását megelőző, úgynevezett „farmhatásban”.

Gyümölcsöskertbe várják a gyerekeket a Minipoliszban

Gyerekkorban lenne fontos megalapozni az egészséges táplálkozást azzal, hogy friss zöldség és gyümölcs kerül a kicsik elé. Ezt szolgálja az iskolagyümölcs program, most pedig két tész közreműködésével a Minipoliszban nyílt új, gyümölcsös játszóhely, ahol madárcsicsergés mellett követhetik végig a gyümölcs útját az ültetvénytől az árusítóhelyig.

Okos talajgazdálkodás – Központi talajadatbázis jöhet létre Magyarországon

A fenntartható talajgazdálkodásról tartott online konferenciát szerdán a budapesti Holland Nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület. Az előadók konkrét példák és a szabályozási mellett a termelési oldal bemutatásával keresték a választ arra, hogy hogyan lehet visszaállítani a túlhasznált termőföld minőségét, valamint, hogy hogyan lehet megóvni a talajt.

Madárinfluenza - A járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon

A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból az idén a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások és a koronavírus-járvány - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI érdeklődésére.