Back to top

A Prónay-kilátó

2017 októberében adták át a cserháti Romhányi-hegyen épült Prónay-kilátót. A Kecske-kő 421 méter magas csúcsán található építmény az Országos Kéktúra útvonaláról egy nagyon rövid kitérővel megközelíthető, minden évszakban és napszakban szabadon látogatható. A kilátót a környéken történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el.

Az Ipoly Erdő Zrt. saját forrásból, 45 millió forintból építtette a kilátót a BAHCS Művek Kft. tervei alapján. A megvalósítást a kilátók építésében jártas keszthelyi Fitotron System Kft.-re bízta.

A Prónay-kilátó 32,5 köbméter rétegelt, ragasztott lucfenyőből épült, a teljes magassága 26 méter, a felső teraszára 128 lépcső megmászásával jutunk, de bőven megéri a fáradtságot. 23 méter magasan kialakított teraszáról a környező tölgyerdő fáinak koronája fölött szinte teljes körpanorámás kilátás élvezhető.

Nyugat-északnyugati irányban a Börzsöny, északon a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, kelet felé a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, Mátra hegyvonulatai, délről a Gödöllői-dombvidék lankái, majd délnyugati irányban a Naszály és a Pilis-Viseg­rá­di-hegység csúcsai is jól kivehetőek.

A páratlan panoráma fölfedezésében segít a terasz közepén felállított távcső, és a korlátokon elhelyezett néhány fotó. Ezekről könnyedén beazonosíthatjuk, hogy melyik hegycsúcsot vagy települést látjuk. A pihenőszinteken mindezek mellett a környező települések történelmi, kulturális és geológiai érdekességeit is megismerhetjük.

A környék igencsak bővelkedik látnivalókban, nem véletlenül kedvelt vidék a túrázók körében. A börzsönyi és a cserháti erdők határán járva a lehetőségek száma szinte végtelen. Sőt, kilátókban is bővelkedik a környék, bár kétségtelenül innen a legszebb a panoráma.

Az Országos Kéktúra útvonalán haladva, Nagymarosról indulva a Juli­ánus-kilátóból a Dunakanyart csodálhatjuk meg, majd Kóspallagon áthaladva a Börzsöny legmagasabb pontjához, Csóványoshoz érkezünk, ahonnan nagymarosi kilátás tárul elénk. Onnan a Kéken, Nógrádon keresztül érjük el Szendehelyet.

A Katalinpusztai Kirándulóközponton át a Cserhát legnyugatibb, egyben legmagasabb hegytömbjéhez, a Naszályhoz visz a jelzés. Ezt követően Ősagárdon keresztül, Felsőpetényt érintve, Alsópetényen át vezet a Romhányi-hegyre a túra. Romhánytól keletre Szandavár romjaihoz érdemes a Kékről kitérőt tenni a pazar kilátásért. A Kéktúra útvonala mentén elérhető a néprajzi, kulturális jelentőségű világörökség címet viselő falu, Hollókő, a szintén az Ipoly Erdő Zrt. fenntartásában lévő Tepke-kilátó, és az ország egyik leglátogatottabb nemzeti kegyhelye, Mátra­ve­rebély-Szentkút is.

A Prónay-kilátó Alsópetény és Romhány községek határában fekszik, mindkét településről könnyen megközelíthető, bő egyórás túrával.

Romhány község neve a történelemórákról ismerős lehet, nevezetes eseménye az 1710. január 22-én vívott véres ütközet, amelyben a II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós által vezetett kurucokat Heister Sigbert császári tábornok visszaverte. A csata emlékét őrzi a község hatalmas török­mogyoró fája. Bizonyos írásos feljegyzések szerint a rodostói száműzetésben lévő II. Rákóczi Ferencet meglátogatta egy volt katonája, akinek a fejedelem egy cserjét adott, hogy ültesse el Romhányban a csata emlékére. A katona azonban nem a csata helyszínén ültette el a fát, hanem egy távolabb eső dombon. Ennek ellenére évszázadok óta úgy él a nép emlékezetében, hogy a Kastélyka dűlőn lévő fa Rákóczi mogyorófája.

A településen átcsorgó Lókos-patak régi medre felett újabb látványosság a háromnyílású kőhíd, a Nepomuki Szent János szoborral. A 18. században épült barokk stílusban, anyaga romhányi homokkő.

A kilátót a néhány kilométerrel odébb található településről, Alsópetényből is elérhetik a túrázók, kirándulók. A szlovák nemzetiségű település birtokosa 1507-től 1541-ig Werbőczy István volt, aki országbíróként ott írta a híres Hár­maskönyvet (Tripartitumot). Az 1514-re elkészült mű évszázadokon át a nemesség jogforrása lett. Werbőczy emlékét őrzi a templomdombon található hatalmas méretű gránit emlékmű, a Werbőczy gúla. A falu szélén álló kisebb kúria az Andreánszky családé. Híres leszármazottjuk volt Andreánszky Gábor (1895–1967) botanikus, az MTA tagja. A községben található szépen felújított Prónay-kastély az egészségturizmust szolgálja, sőt ma már kedvelt esküvői helyszín.

Nógrád megyét és a Cserhátot egyébként a kastélyok, kúriák, várak vidékének is nevezik.

Nagy nemesi családok vertek e vidéken gyökeret, melyeknek tagjai hosszú évszázadokon át játszottak szerepet a vármegye történelmében. A három Prónay-kastély (alsópetényi, rom­hányi, acsai) épített örökségünk értékes elemei.

A Prónay-kilátóból jóval messzebb is elkalandozhat a tekintet, csupán a szemnek távoli az Ipoly-mente, a Karancs-Medves-vidék, ahol újabb történelmi és turisztikai látványosságokra lelhetünk. Ezek a vidékek olyan kulturális, történelmi és geológiai értékek őrzői, mint a Palóc Múzeum Balassagyarmaton, Madách- és Mikszáth-kúriák, a szécsényi kastélymúzeum és történelmi városközpont, a Páris-patak-völgye, a somoskői, szilváskői bazalt- és a béri andezit­oszlo­pok, a nógrádi, csábrá­gi, füleki, ajnácskői, somoskői és salgói vár.

Osztrozics Dóra

Fotók: Farkas Péter (termeszetjaro.hu)
és Sárik Péter

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

A gazdák véleményét kérik az erdőtelepítésekről

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérdőíves felmérést végez a gazdálkodók körében az erdőtelepítési és fásítási szándékaik, valamint szempontjaik megismerése céljából.

Múzeumot rendeztek be a Királyréti Kirándulóközpontban

Hazánk egyik legnépszerűbb túracélpontjánál, Királyréten nemrég avatták a Kirándulóközpontot. Az egykori iskola és erdészlak épületében található múzeumszárnyban a királyréti hely- és erdei gazdálkodástörténeti bemutató kapott helyet.

A Herman, a természetközeli szakmák iskolája

A szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a nyugat-dunántúli régió egyik legrangosabb, természetközeli szakmákat oktató, környezetvédő és agrár-szakképző iskolája.

Hagyomány, érték, minőség

Hrivnák Tünde ruháiban hagyományaink tükröződnek vissza, a díszítő népi hímzések tökéletesen illeszkednek az elegáns szabásvonalakhoz. A divattervező régi magyar értékekből teremt újat a legelismertebb népművészek közreműködésével. Munkáit letisztult anyaghasználat és színösszetétel jellemzi, a tökéletesség, a hit és a tisztelet benne van minden öltésben.

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Az agrárerdészeten keresztül növelhető hazánk erdősültsége

"A maga érdemeivel és problémáival az erdészeti ágazat is az agrárium szerves része, és bőven van mondanivalója mind a mezőgazdálkodók, mind az erdőgazdálkodók, a szakirányítók és a szaktanácsadók részére"- hangzott el Mezőfalván, a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n.

Baranyában versengtek az erdészek

Május 22-én zajlott az erdőgazdálkodásban aktívan dolgozó erdésztechnikusok számára meghirdetett Év Erdésze 2019 verseny Baranya megyei fordulója az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei helyi csoportja és a Mecsekerdő Zrt. szervezésében.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.