Back to top

Zsákmány és látványosság: a jávorszarvas

Lehet-e egy szarvas haszonállat? Természetesen lehet, hiszen világszerte nem ritkák a szarvasfarmok, ahol jobbára az agancsukért és/vagy húsukért körbezárt területen tenyésztik őket. Ám, hogy egy vadon élő, tehát nem tenyésztett állat haszonállattá váljon, az mégiscsak furcsa. Ezért különleges a Svédországban élő jávorszarvas, amelynek húsa jelentős helyet foglal el a helyi gasztronómiában.

A jávorszarvas (Alces alces) Földünk legnagyobb szarvasféléje, a különleges agancsú bikák marmagassága akár két méter is lehet, míg testtömegük elérheti a fél tonnát. Ezek az adatok csak a kontinensünkön honos egyedekre vonatkoznak, hiszen a kelet-ázsiai és észak-amerikai jávorok ennél nagyobbra, akár 800 kilogrammosra is nőhetnek.

Fotó: Kovács Zsolt

Bár a jávorszarvas többféle élőhelyen megél, leginkább a nedves, lápos északi erdőségeket kedveli. A hegyvidéki erdőkben is előfordul, igaz, jóval kisebb számban, hiszen testfelépítése nem igazán hegyvidéki állatra vall. Étlapja igen változatos, ezért például Magyarországon még állatkertekben is felettébb nehéz tartani. Nem csoda, hogy jelenleg nálunk csak a Kőrösvölgyi Állatpartban, illetve a Nyíregyházi Állatparkban látható.

Szarvasunk különféle hajtásokat, sokféle lombot, vízinövényeket, sőt, gyakran gombát eszik. Anghi Csaba így ír erről 1978-ban:

„A jávorszarvas nagyon szereti a gombát. Hogy milyen furfangos módon jut hozzá, az egyenesen meglepő. Megkeresi a gombagyűjtő asszonyokat. Amikor már teleszedik a kosarukat, elkergeti őket, és a gombájukat nyugodtan befalatozza.”

Természetesen a szerző itt csak szórványos esetekről számolhatott be.

A jávorszarvas magányos állat, territóriumot sem tart. A faj jellegzetessége, hogy a legtöbb szarvasfajtól eltérőn a jávorszarvasborjak nem pöttyösek.

Menekülés szarvasháton

Már az ókorban, és később a középkorban is felötlött, hogy remek hátas- vagy igásállat lehetne a jávorszarvas. Viszonylag erős, gyorsan fut, magas akadályokat képes könnyedén átugrani, és istállóra sincs szüksége. Egyes források szerint XI. Károly svéd király a 17. században jávorhátasokkal rendelkező „lovasságot” tervezett létrehozni. Mivel a lovak – ha nem szoktatják őket hozzá – félnek a jávoroktól, megjelenésük óriási káoszt okozott volna az ellenség, a dánok vagy az oroszok soraiban.

Tervét nem tudta kivitelezni; már csak azért sem hozhatott létre ilyen hátasokkal rendelkező regimentet, mert a jávorszarvas nem nagy csapatokban élő állat, mint mondjuk a sikeresen szelídíthető rénszarvas. Képtelenség lenne annyi jávort egymáshoz szoktatni, szoros közösségben tartani. Emellett a csatazaj elviselésére sem lehetne kényszeríteni őket. Sőt, a jávorok látványa a saját lovasságra is éppen olyan rémisztő hatást gyakorolt volna, mint az ellenségére

. Persze ha általában nem is, de azért néhány példányt olykor-olykor azért sikerült megszelidíteni és munkára fogni, például hátasállattá tenni Svédországban.

Anders Gustav Jansson szelíd jávorszarvasával 1908 körül
Anders Gustav Jansson szelíd jávorszarvasával 1908 körül
Megemlékeznek például egy rablóról, aki szelíd jávorján menekült úttalan utakon a lovas fogdmegek elől, s könnyedén egérutat nyert a mocsaras terepen. Később is akadtak néhányan, akik a jávorszarvast ló helyett használták. Anders Gustav Jansson az 1900-as évek elején kapott egy ünőborjút, melyet úgy nevelt fel, mint egy lovat. A jávor segítségére volt az erdőben, vele húzatták a kivágott fatörzseket; két- és négykerekű kocsi, majd szánkó elé fogták – remekül húzott. Älvkarleby egyházközség híressége lett, a turistákat ő fuvarozta a vasútállomásról a helyi hotelig.

A volt Szovjetunióban is többször próbálkoztak a jávorszarvasok háziasításával. Leginkább az úttalan utakon hátas állatként szerették volna látni, hiszen a mocsarakban, erdőkben és lápokon is nagy biztonsággal és gyorsan halad. Emellett húsa is ízletes. A jávortejtermelésről viszont hamar lemondtak, annak sajátságos íze miatt.

Az óriás bedugja orrát az autóba

Végül is az a paradox helyzet állt elő, hogy a vadállatból ugyan nem lett háziállat, de a jávorszarvas épp olyan fontossá vált, mintha megszelídítették volna. Igaz – leginkább az orvvadászok miatt –, száz éve még igencsak ritka volt e hatalmas szarvasféle, ám számuk, ahogy csökkent az illegális vadászat, egyre inkább növekedni kezdett. Nem is akárhogy!

Mivel a tehén évente egyszer általában két borjat ellik, nagy a faj reprodukciós képessége. Nem csoda, hogy ma számuk csak Svédországban 300-400 ezer példány!

Különleges trófeájukra ugyan sokan áhítoznak (ez is jókora bevételt hozhat), ám mégis az elejtett állatok húsának hasznosítása a legjövedelmezőbb. Egyetlen esztendőben több mint 100 ezer példányt ejtenek el úgy, hogy ez az állomány egészét nem csökkenti, mivel ez a szám körülbelül annyi, mint amennyi az éves szaporulat. Egyébként a legtöbb jávorszarvast 1982-ben zsákmányolták, összesen 174 741 példányt!

S mivel egy jávorszarvas tömege nemétől és korától függően 280 és 500 kilogramm között változik, látható, hogy húsa milyen fontos szerephez jut a svédek élelmezésében.

Ám nemcsak a lelőtt, hanem az eleven jávorszarvas is hozhat bevételt, nem is keveset. A svédek egyik kedvence ez az állat, ezért állatkertekben és vadasparkokban szinte kötelezően mutatják be, éppúgy, mint az úgynevezett jávorszarvasparkokban. Az országban jelenleg hat nagyobb ilyen speciális „állatkert” üzemel, hallatlan népszerűséggel.

Fotó: Kovács Zsolt

A jávorszarvasparkokba gépkocsival lehet behajtani, az ablakot nem kell felhúzni, ugyanis az igazi élmény az, amikor az óriás bedugja az orrát az autóba, némi csemege reményében.

A rutinos látogatók feltankolnak némi almával, lombbal és miegymással (tehát természetes eledellel, és nem nyalánksággal), s ezekkel kényeztetik a szarvasokat. Sokan kis, nyitott, gumikerekes vonattal járják be a parkot, ahonnan a gyerekek-felnőttek egyaránt örömmel simogatják meg a bizalmas szarvasokat. A hatalmas bekerített területen, a kanyargós utak mentén egyre-másra tűnnek fel a jávorszarvasok. Nagy számban természetesen nem tarthatók, hiszen magányt kedvelő állatról van szó, ám egy-egy jávorszarvas-parkban, ha az elég nagy, akkor 20-30 egyed gondozható. A parkok népszerűsége nagyon nagy, még az esős idő sem riasztja el a látogatókat. Télen azonban csak szombaton és vasárnap tartanak nyitva. A jávorszarvasparkokhoz természetesen tartozik kávézó, esetleg étterem, és természetesen elengedhetetlen a minden igényt kielégítő szuvenírbolt is.

Virágzó „üzletág”

A jávorszarvas szinte már Svédország nemzeti állata. Képével mindenütt találkozhatunk, párnán, pólón, de készült jávort formázó plüssfigura, szalvétatartó, gyertyatartó, hűtőmágnes stb., emellett rengeteg a különböző korosztálynak szóló kifestő és könyv is. Egyszóval egész üzletág épült a jávorszarvasra. És ugyan a jávorszarvasparkok sztárjai mindig ezek az óriási agancsosok, mégis előfordul, hogy egy-két más fajt is bemutatnak. Például egy texasi kapuval elválasztott másik, hatalmas területen a szintén meglepően szelíddé váló amerikai bölényt.

Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy Magyarországon volna-e értelme jávorszarvast tartani és külön parkokban bemutatni?

Hiszen – legalábbis egyes leírások szerint – még a XVIII. században is élt például a Bakonyban jávorszarvas. A válasz egyértelműen nem, mivel az elmúlt évszázadokban a Kárpát-medencében igencsak megváltoztak az életkörülmények, átalakult az erdőszerkezet, lecsapolták a nagy mocsarakat, és bizony egyre melegebb lett. Hazánk, hosszú, forró nyaraival nem éppen ideális a jávorszarvas számára. Kontinensünkön természetes körülmények között csak északabbra fordulnak elő; Skandinávián kívül Lengyelországban, a balti államokban és Oroszországban, Ukrajnában és néhány egyed Szlovákiában. Az európai elterjedés pedig közvetlenül csatlakozik az ázsiaihoz. Emellett a magyar embereknek nem is szívügye a jávorszarvas, vélhetően jóval kevesebben lennének kíváncsiak rá, mint az északi országokban.

A jávorszarvasparkot tehát hagyjuk meg az északi népeknek. De vajon nálunk nem volna- e létjogosultsága egy hazai vadat (gímszarvas, dámvad) bemutató, hasonló koncepciójú autós szafarinak?
Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2018/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üregi nyúl nem csak vadon

Az üregi nyulat vélhetően a rómaiak hozták el Pannóniába, s itt is kialakítottak úgynevezett leporáriumokat, ahol a tenyésztés folyt. Állítólag különösen kedvelték az újszülött nyulakat, pástétomot készítettek gyönge húsukból. A rómaiak utáni évszázadokból nem igazán tudni a Kárpát-medence üregi nyulairól.

Akármilyen árváknak tűnnek, ne nyúljunk hozzájuk!

A pettyes őzgidákat, valamint dám- és gímszarvasborjakat az anyjuk számtalan okból hagyhatja magukra az erdőkben. A magányos állatkölyköket azonban a legritkább esetben kell megmentenünk, , hívja fel a figyelmet a Budakaszi Vadaspark, ahol évről évre rengeteg olyan őzgidát, szarvasborjat vagy madárfiókát nevelnek fel, amelyet a kirándulók árvának hittek.

Kocsis István 2019 erdésze

Az Országos Erdészeti Egyesület jubileumi, 150. Vándorgyűléséhez kapcsolódva rendezték meg a Tolna megyei Lengyel-Annafürdőn az Év Erdésze 2019 szakmai verseny országos döntőjét. A kétnapos megmérettetésen a NYÍRERDŐ Zrt. Halápi Erdészetének kerületvezető erdésze, Kocsis István szerezte meg a győzelmet.

Baglyok versengenek az év madara címért

A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében. Sok hiedelem, monda kötődik hozzájuk, a bölcsesség szimbólumának tekintik őket, pedig nem kivételesen intelligens madarak. Viszont tollszerkezetük, különleges érzékszerveik és éjszakai életmódjuk miatt valóban érdekesek.

Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

Az Agrárminisztérium a szakma elvárásaihoz igazította a facsemete-minősítés és forgalmazás feltételeit, hogy ezzel is hozzájáruljon az erre az évre tervezett 6000 hektárnyi új erdő telepítéséhez.

A növények kihalása felgyorsult

Egy átfogó tanulmány szerint közel 600 növényfaj tűnt el a vadonból az elmúlt 250 évben. A szám, mely nem becsléseken, hanem a tényleges kihalásokon alapul közel kétszerese az összes madár-, emlős- és kétéltű faj kihalásának együttvéve. A tudósok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban fordul elő, mint ahogy azt természetesen elvárnánk.

Heti két óra a természetben egészségesebbé tesz

Legalább heti két órát kellene a természetben tölteni hetente ahhoz, hogy megőrizzük egészségünket és biztosítsuk saját jólétünket - ezt erősíti meg egy 20 ezer ember bevonásával készült tanulmány.

Egy cirkusz nemet mondott az állatkínzásra

A német Roncalli cirkusz nemet mondott az állatkínzásra és egy nagy igent a technológiára. Élő állatok helyett hologramokkal szórakoztatnak.

Belakták a kihelyezett odúkat

Madárvédelmi programja keretében a Pilisi Parkerdő Zrt. több erdészetének a területén is létesített odútelepet. Az elmúlt években a Gödöllői és a Budakeszi Arborétumban, a Pilismarót környéki erdőkben, valamint a visegrádi Bertényi Miklós Füvészkertben is helyeztek ki mesterséges odúkat.

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az alföldi térségben

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően jelentősen csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2019. június 21-től (péntek) az alföldi megyékben visszavonásra kerül a tűzgyújtási tilalom.