Back to top

Kalandos életút az erdő varázsában

Nem csak magas termetével tűnik ki a tömegből, észjárásával, több mint fél évszázados szakmai tapasztalatával, énekes kedvével, jóízű humorával a mai napig meghatározó tagja az erdész közösségeknek Schmotzer András.

A mátrai és bükki fiatal erdészek Bandi bácsija közel a 80. életévéhez is derűlátó,

hite szerint a múltat alázatosan tisztelni, a jelent elégedetten megélni, a jövőt pedig gyermeki szenvedéllyel tervezni kell.

Kalandos élete Kassán kezdődött, a várost születése után másfél hónappal már bombák sújtották. Onnan már csak egy lépés volt, hogy a politikai hatalmak döntésére Magyarország is belépett a második világháborúba. A keleti blokkba tartozó ország katonáit, köztük édesapját is messzi földre vezényelték, így szinte arcvonásának emléke nélkül, több évre megszakadt vele a kapcsolat. Nemcsak Trianon után, hanem a II. világháború elvesztésével is zsugorodott Magyarország, kárpátaljai, délvidéki és felvidéki területek elcsatolásával, szülővárosából pedig Kosice lett.

„Édesapámnak nem volt tanácsos átlépni az újra kitűzött határt, így Felsőtárkányban telepedett le és könyvelői feladatot vállalt a helyi erdészetnél”

− emlékezik gyerekkorára.

Az 1950-es években a családegyesítés után Szilvásváradon kezdték meg új közös életüket, ahol gyermekként játszva szerette meg a természetet. „Ránk szakadt az erdő!”− mondja mosolyogva, hiszen a biológia órákon az iskolapad koptatása helyett tanítójuk inkább

a Bükk ódon fáival körbevett égigérő tantermébe vitte diákjait, hogy megbabonázza őket az erdő varázsa. Sikerült!

Az erdő szeretete egész életében végigkísérte, így nem volt meglepő, hogy a továbbtanulásnál az erdőmérnöki pályát választotta. A mérnöki diploma megszerzése után a vízügynél helyezkedett el, ott ismerte meg élete párját, Erzsikét, akivel azóta jóban-rosszban kitartanak.

A Mátra és a Bükk erdeiben

 Sólyomlesen pályája kezdetén
Sólyomlesen pályája kezdetén
Szakmai pályáját pár év múlva az erdőgazdaság kötelékében folytatta az Arlói Erdészetnél. Több száz ember dolgozott a keze alatt, velük együtt átélte a szakma technikai forradalmát, amely fejszétől a motorfűrészekig, majd a processzorokig vezetett.

Emlékeiben kutatva megemlíti, hogy 1970-ben egyesítették a mátrai és nyugat-bükki erdőterületek gazdálkodási feladatait és több fűrészipari telep (a gyöngyösi parkettagyár, a felnémeti fűrészüzem és a Petőfibányán található manipulációs telep) irányítását. A csatlakozás után pár évvel kinevezték Parádfürdőre erdészetvezetőnek. „Életem csúcspontja volt”− állítja Bandi bácsi büszkén, hiszen úgy hangolta össze 300 dolgozó munkáját, hogy az erdészet elérte az évi 40 ezer köbméteres fakitermelést, és a levágott területeken sikeresen felnevelte a fiatal erdőket.

Erdészetvezetősége alatt a Parádfürdői Erdészet minden évben elnyerte az élüzem címet.

Dr. Kovács Jenő akkori vezérigazgató hívó szavára maga mögött hagyta az erdészetet és a központ mérnöki gárdáját erősítette. Pályafutása során a szakigazgatásban is kipróbálta magát, több éven keresztül a hatóság oldalán állt, az Egri Erdőfelügyelőség igazgatója lett. Útja mégis visszavitte a gyakorlatba, 1991-ben megválasztották a Mátra és Nyugat-Bükki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatójának.

„Ha visszatekintek, soha nem tartottam magam szenvedélyes vadásznak – mondja −, mégis azt tanácsoltam minden kollégának, hogy az erdő érdekében meg kell fogni a puskát.

A vadat nem kell szénával, kukoricával etetni, hanem az erdő természetes felújulása érdekében a jó magtermést meg kell fogni és az erdőben annyi vadat kell tartani, amit az egészségesen elbír.

Büszkén mondhatom, hogy a puska elvitt olyan tájakra, amerre egyébként soha nem járt volna az ember”− meséli a „vén róka”, aki 2017-ben köszönt le a Bükki Erdészek Bérkilövő vadásztársaságának elnökségéről.

A szakma érdekében

Nagyapja génjeit örökölve nem csak magas, de ízig-vérig nyüzsgő, szervező közösségi emberré vált. Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnökeként nagyobb fórumokon is képviselte a szakma érdekeit. Sokat tett annak érdekében, hogy 1996-ban egyetlen törvény rendelkezzen az erdőről mint biológiai zárt egységről, amit együtt kell kezelni.

„Nincs csak erdő, vagy csak vad, csak a természetvédelem, ezek nagy egységet képeznek, melynek egyedüli letéteményese az erdőmérnök”−

hallgatom indulatos szavait. Sajnos, minden igyekezete ellenére, a törvénykezés három különálló jogszabályt alkotott. Két cikluson tartó elnöksége alatt élesen bírálta a kárpótlási rendszer igazságtalanságait is.

Sportnapokat alapított

Az OEE elnökeként több szakmai kapcsolatot ápolt. Elődei nyomdokaiban járva tanulmányutakat szervezett British Columbiába és Amerikába. Mind a mai napig jókedvű, táncoslábú tagja az egyesületi rendezvényeknek, az egyetemi évek alatt megismert selmeci hagyományok hű tisztelője. Emellett egyik megálmodója és szenvedélyes tarokkozóként állandó résztvevője az Erdé­szeti és Faipari Szakszervezeti Dol­gozók Sportnapjának.

Életre szóló tanítások

Nyugdíjba lépését követően sem tette le a lantot. „Tanítani, azt nagyon imádtam!”– hangsúlyozza a Mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola egykori tanára. Pályája alatt is jó kapcsolatot ápolt a szakiskolával, nyugdíjas éveiben pedig óraadóként lett szerves része az iskola közösségének. „Az oktatással hatalmas a felelősségünk, hiszen a tanulók 14 éves gyerekként érkeznek az intézménybe, majd 18 évesen kész felnőtté formálva köszönnek el az alma mátertől. És rajtunk, tanárokon múlik, hogy fel tudjuk-e kelteni szívükben a szakma szeretetének lángját”– mondja a ráncos kezű oktató.

A fiatalokhoz intézett tanácsaiban első helyen szerepel, hogy a számítógép kezelése és a nyelvek ismerete mára elengedhetetlen, de ezek mit sem érnek, ha hiányzik a szakma szeretete. „És nem szabad elfelejteni, hogy a nagybetűs élet alapja a jó kommunikáció és az emberi jellem megőrzése”– teszi hozzá.

Bár a történelem próbatétele hosszú évekre szétszakította családját, szüleihez mindig szorosan kötődött. Édesanyja óva intő szavai még most is csengenek fülében, ha álomra hajtja fejét. „Mikor lefekszel, vizsgáld meg lelkiismereted, és ha rosszat tettél, a következő reggel orvosold! – mondta anyám, és én így teszem azóta is!”

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Hamarosan indul a vándortábor a Mátrában

Az elmúlt időszak párás időjárása igen kedvezett a gombáknak, a Mátra és a Bükk szinte minden területéről jelezték az erdészek, hogy nagyobb tömegben láttak, szedtek ízletes erdei gombákat. Az erdei ösvények már kezdenek felszáradni, de a terepi ruházat és lábbeli használata továbbra is ajánlott!

Gabonák a Bibliából

Jön a nyár, az aratás ideje. Manapság már nem kell naponta aggódnunk azon, hogy vajon milyen lesz az idei búzatermés. Gyakran halljuk az időjárás-jelentésekben, hogy „örülhetünk, hétvégén jó időnk lesz, nem fog esni az eső!”, ami legfeljebb a hétvégi, városi kirándulóknak jó hír. Nem volt azonban ez mindig így, különösen nem a bibliai időkben.

Továbbra se szedjük össze a gidákat, borjakat!

Ezekben a hetekben születnek a szarvasfélék kicsinyei, akár lakott terület mellett is találhatunk a fűben meglapuló, az ember elől nem menekülő gidákat, borjakat. Ezek nem betegek vagy sérültek. Ne közelítsük, ne érintsük meg őket, mert ezzel a legjobb szándéktól vezérelve is megpecsételjük a sorsukat!

A gazdák véleményét kérik az erdőtelepítésekről

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérdőíves felmérést végez a gazdálkodók körében az erdőtelepítési és fásítási szándékaik, valamint szempontjaik megismerése céljából.

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel

A gazdákon múlik a fogoly sorsa

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből lesz sejtése, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.

Szoros kötődés

Erdészéletutak – áll a kötet borítóján, amelyet egy nagykanizsai fogadó egyik asztalánál beszélgetve lapoztam fel cikkünk szereplőinek társaságában. A könyv az elmúlt bő hetven esztendőben Zala megyében tevékenykedett erdőmérnökök munkásságát foglalja össze, köztük a Páll család öt tagjának szakmai életútját.

A Herman, a természetközeli szakmák iskolája

A szombathelyi Herman Ottó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a nyugat-dunántúli régió egyik legrangosabb, természetközeli szakmákat oktató, környezetvédő és agrár-szakképző iskolája.

Összefogással újult meg a Toldi-kunyhó

Az EGERERDŐ Zrt. által kezelt erdőkbe egyre több turista látogat el. A Bükk és Mátra ösvényekkel átszőtt erdeiben túrázva, sok természeti csodát fedezhetünk fel és ha megfáradunk, számos helyszínen lehetőség nyílik a pihenésre. A jól felszerelt vendégházak, turistaházak mellett a nomád élmények szerelmesei több erdei menedékház közül válogathatnak.