Back to top

Ipari fa–tűzifa–holtfa

Szakmai berkekben és a közvélekedésben is sok vita forrása manapság, hogy mire használjuk az erdei faanyagot. A nézetek elsősorban az ipari fa, tűzifa és a holtfa kívánatos arányáról oszlanak meg.

Abban talán mindenki egyetért, hogy az erdeinkből kikerülő fa lehetőleg ipari alapanyag legyen: építsük be házunk tetőszerkezetébe, bútorként, burkoló anyagként díszítse otthonunkat, vagy készüljön belőle használati eszköz.

Hazánk erdei azonban főleg kemény- és lágylombos állományok, amelyek faanyaga sok fahibával terhelt, ezért többségében nem alkalmas ipari fának.

A hegyvidéki bükk- és tölgyerdőkben például csak átlagosan 30-35 százalék az ipari fa aránya. A többi tűzifa.

Az erdei holtfának is eléggé ellentmondásos a megítélése. A szemlélet e tekintetben is nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A kocsánytalan tölgy 1980-as években dúló hervadásos betegsége nyomán nagyon sok lett a holtfa a domb- és hegyvidéki erdeinkben. Akkoriban az elpusztult fákat fertőző gócpontoknak minősítették és még támogatás is járt a száraz egyedek eltávolításáért. Azóta bebizonyosodott, hogy őshonos fafajú, természetszerű állományainkban az elpusztult egyedek inkább javítják az erdő természetes védekező rendszerét.

Az ökológiai szempontok azonban gyakran esztétikai és gazdasági szempontokkal ütköznek. No, nem az önmagába roskadó famatuzsálemre gondolok, hanem az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek által egymásra dőlt vagy törött állományrészekre.

Ezek a sokszor száz köbméternél is több károsodott faanyagot magukba foglaló erdőrészek – érintetlenül hagyandó holtfává minősítésük esetén – évtizedekre balesetveszélyes, csúnya foltok lesznek. Ezért mindenképpen jobb (lenne) – a holtfát táplálékul vagy élőhelynek használó lényeknek is –, ha az erdei életközösség számára hasznos elpusztult fát kisebb mennyiségekben, de több helyen meghagynák az erdőállományokban. Ezek nem veszélyesek és az erdőjárók szemét sem bántják.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Saját ételhordóba kérhetjük a párizsit a Sparban

A Spar Austria új akcióval próbálja csökkenteni a csomagolással járó hulladékot. A cég osztrák vásárlói mostantól saját élelmiszer tárolóikba is kérhetik a felvágottat, a húsokat és a különböző sajtokat.

Szokatlan segítséget kaptak a bajba került lazacok

Több ezer lazacot fognak helikopterekkel ívóhelyükre szállítani a kanadai Brit Columbia tartományban, mert földcsuszamlás elzárta útjukat a Fraser folyóban.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.