Back to top

Csóka György: Vegytiszta horror

Egy fotós, egy kép, egy történet sorozatunk következő részében egy igazi csodabogarat, Csóka György erdőmérnököt mutatjuk be, aki entomológus és emellett mániákus rovarfotós.

„Az erdei rovarok megjelenésükben, életmódjukban és egymás közötti ökológiai kapcsolataik vonatkozásában is elképesztően változatosak. Sajátos életmódú, ökológiai szempontból kiemelkedő jelentőségű csoportjuk a parazitoidoké. Ezek lárvái a gazdaállatuk (általában rovarok, pókok) testén/testében fejlődnek, és belülről felélve általában el is pusztítják azt.

Tulajdonképpen a parazitoidok az ötletadói számos horrortörténetnek, köztük a klasszikus Nyolcadik utas a halál című filmnek is.

A képen egy Amphipyra bagolylepke hernyója, illetve a testén kifejlődött mintegy kéttucat gyilkosfürkész bábja látható. A bábokból kikelő apró darazsak nőstényei újabb hernyókat kutatnak fel, és azok testére rakják le petéiket. Utódaik már ezen a másik gazdaállaton (egyben áldozaton) fejlődnek majd ki.

Lehet, hogy ez az életforma első hallásra nem kelt túl sok szimpátiát, de erdővédelmi szempontból óriási a jelentősége, hiszen a parazitoidok meghatározó szerepet játszanak számos kártevőnek tartott rovarfaj, például a lepkehernyók népességének szabályozásában.”

Vegytiszta horror
Vegytiszta horror
Fotó: Csóka György

Csóka György erdőmérnök, entomológus, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztályának vezetője, egyben mániákus rovarfotós. Azon szerencsések közé tartozik, akiknek munkája és szenvedélye nagy mértékben átfedi egymást.

Fotóin elsősorban a rovarvilág sokféleségét, a rovarok viselkedését és a velük kapcsolatos ökológiai jelenségeket igyekszik úgy bemutatni, hogy azok a szakemberek, de a természetkedvelő, laikus érdeklődők számára is érdekesek, és egyben tanulságosak legyenek.

Több fényképes, terepi zsebkönyv szerzője és fotósa.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Erdők a főváros szomszédságában

A magyar erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai. Ezen belül is kiemelkedik Budapest térsége. A fővárosi és az azt körülölelő erdők 2 millió ember számára nyújtanak természetes környezetet, nélkülözhetetlen tiszta ivóvizet, jó levegőt. Mindez magától értetődőnek tűnik, valójában azonban komoly munka eredménye, amelyen már 50 éve dolgoznak a Pilisi Parkerdő erdészei.

Selmeci hagyományok: Valétálás

„Hogy mit jelent a ballagás a selmeci diáknak, azt – úgy vélem – csak ennek az alma maternek fia tudja megérteni. Nincs mit szégyenkeznünk azon, hogy még a vén professzoroknak is könnybe lábad a szemük, amikor látják a zöldszalagos menetet.” – írta Roth Gyula professzor 1943-ban a Bástyánk című főiskolai lapban.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Már a toxintartalmat is vizsgálják

A sok csapadék kedvezett a kórokozók fertőzésének az ipari paradicsom állományokban is. Arra azonban különösen vigyázni kell a termesztőknek, hogy a védekezés során betartsák az élelmezés-egészségügyi várakozási időket, és a termésben kimutatható szermaradék véletlenül se haladja meg a megengedett értéket. Az alternáriás betegség elleni megelőző védekezés pedig más szempontból is fontos lett.

A majortól a kolostorig: salföldi időutazás

Ősmagyar állatfajták várják a mezőgazdaság kedvelőit a Salföldi Majorban, a Balaton-felvidéken, ahol a megelőző korok állattartásába, a falusi életébe is bepillanthatunk. Akik kedvelik a túrát, azok az állati kalandok után a falu átellenes határában felkereshetik a festői környezetben megbúvó, 800 éves, pálos kolostor romjait is.

Erdésztechnikusok soproni bölcsője

Sopron belvárosa igazi kis ékszerdoboz, ahol nagy tisztelet övezi a múltat, a lelkes diákok pedig már a jövőt képviselik. A Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti, Környezetvédelmi Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanulói a hagyományok tisztelete mellett a legkorszerűbb ismeretek elsajátítására esküsznek fel.

Megtisztítják a szovjet gyakorló- és lőtér területét

Csaknem 600 millió forintból valósul meg az Esztergom Strázsa-hegyi felhagyott szovjet gyakorló- és lőtér területének környezeti kármentesítése – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár kedden, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyén Esztergomban.

A balesetek elkerülésére felmérik az idősödő fákat

Adatbázist készít a lakott területek és az utak mentén található, idősödő fákról a Budapesti Erdészet. A felmérés célja, hogy a szakemberek tervszerűen ütemezni tudják, melyik fát kell ellenőrizni, és így sokkal hatékonyabban kiszűrhessék a leromlott egészségi állapotú egyedeket.