Back to top

A mi nótáink

„Amely diák Jénából asszony nélkül, Lipcséből veretlenül, Wittenbergából ép bőrrel, Selmecről pedig a Bursch-nóták nélkül kerül vissza szülőföldjére, az a legszánalomraméltóbb teremtménye az Istennek.” Ez a régi selmeci szentencia jól kifejezi, hogy a diákdalok mennyire fontosak voltak az akadémisták életében, s ez a tény a mai napig sem vesztett jelentőségéből.

A Bányászati és erdészeti akadémia dalárdájának alapszabálya
A Bányászati és erdészeti akadémia dalárdájának alapszabálya
Ismerkedjünk meg nagyvonalakban a selmeci nóták eredetével, szerepével, főbb típusaival!

Európában már a középkor óta nagy hagyománya volt a diákok nótázásának, vidám mulatozásának. A vándordiákok, peregrinusok révén (akiknek egyebek között a Carl Orff által megzenésített Carmina Buranát is köszönhetjük) a selmeci akadémisták elsősorban a német egyetemek diákjaival, azok szokásaival kerültek kapcsolatba, ehhez járult még az a tény is, hogy egészen a kiegyezésig,

1867-ig, a selmeci akadémia tannyelve a német volt. A német diákok tehetségesebbjei a jól ismert dalokhoz szövegeket írtak, ugyanahhoz sokszor többet is, s a legjobban sikerült a hagyományok részévé vált.

Ezen dalok jó része, akár több változatban, eljutott Selmecre, s több-kevesebb módosulással napjainkig fennmaradt. A mi nótáink, ahogy a selmeci dalcsokrot hosszú ideje hívják, természetesen nem csak német eredetű dalokból állt. A selmeci akadémisták, majd később az utódintézmények diákjai is fabrikáltak nótákat, sőt neves zeneszerzők, költők is gyarapították a nótáskönyvek tartalmát. Az Ergo bibamus! nóta szövegét például 1810-ből Goethének köszönhetjük.

Így a német eredetű nóták mellett több nemzet dalait is megtaláljuk a selmeci diáknótakincsben.

Dalos- és nótáskönyvek

A mi nótáinkat áttekintve feltűnik, hogy a színes, változatos dalcsokor évszázadok lenyomatát őrzi, és a mulatós nótákon át a himnuszokon keresztül a temetési dalokig sokféle típust találunk közöttük. A daloknak általában több változata ismert, mert lejegyzésük előtt hosszabb ideje énekelhették és esetenként átköltötték őket.

Az 1931. évi nótáskönyv címlapja és 2. oldala
Az 1931. évi nótáskönyv címlapja és 2. oldala

A selmeci akadémia jogelődje, a Bányászati Tanintézet meg- alapítása (1735) után csaknem egy évszázadon keresztül nem állítottak össze nótáskönyvet, így a diákdalok szájról-szájra terjedtek, s eközben természetesen módosultak, vagy akár elfelejtődtek. Az első dalgyűjtemény, a Selmecen tanuló Carl Stegmayer összeállításában Klaenge aus der Teufe (Hangok a mélyből) címmel 1826-ban látott napvilágot. Ez még csak 19 dalt és 5 verset tartalmaz, de a kutatások alapján tudjuk, hogy ezeket a nótákat már a 18. század második felében is énekelték.

A magyar nyelvű oktatás meghonosodásáig kiadott nótáskönyvekben már mintegy másfélszáz dal szerepel, de az aktuális szerkesztők sohasem törekedtek arra, hogy valamennyi bekerüljön az általuk összeállított műbe, a kor szokásainak, hangulatának megfelelően válogattak.

Ezen dalok zöme Németországban született, de érdekességképpen francia vagy spanyol is van közöttük. Az eredet miatt, illetve azért, mert Selmecen elsősorban a német érzelmű Burschenschaft (a sorozatban később lesz szó róla) tagjai énekelték, bursch nótáknak nevezzük őket.

A magyar nyelvű oktatás beindulása, illetve a Burschenschaft megszűnte (1875) után elkezdődött a nóták szövegének magyarra fordítása, és új magyar szövegek is születtek a régi dallamokra.

Az ismert német dalszövegkincs mintegy kétharmada jelent meg később magyar nyelven, a többi sajnos elveszett, elfelejtődött. Érdekes módon, az első magyar nyelvű selmeci diákdalgyűjtemény nem nótáskönyv(ek)ben, hanem Tassonyi Ernő Aki a párját keresi című regényében jelent meg 1905-ben. A régi nóták szövegének fordítása, illetve újak költése 1931-re befejeződött, az akkori hallgatói szerveződés, az Ifjúsági Kör által Sopronban közzétett A mi nótáink című daloskönyvben 79 nóta szerepel német és magyar nyelvű szöveggel is. (Ez a mű a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. honlapján – dicséretes módon – eredetiben tanulmányozható.)

Azóta sok nótáskönyv jelent meg, s előfordul, hogy a selmeci utódintézményekben (Sopronban, Miskolcon, Székesfehérváron, Dunaújvárosban) másképp éneklik ugyanazt a dalt, s természetesen a nótáskönyvekben összegyűjtött dalcsokor is igazodik a szakok (pl. bányász, kohász, erdész, faiparos, gépész, földmérő) sajátosságaihoz.
Nótáskönyvek a múltból
Nótáskönyvek a múltból

Himnuszok

A legünnepélyesebb dalok a különböző szakokhoz tartozó himnuszok. Igaz, minden nemzetnek csak egy himnusza van, s talán túlzó is egy kicsit e dalok ekként való emlegetése, de ünnepélyességük hangsúlyozására diákeleink annak idején ezt a megnevezést választották.

A selmeci diákhagyományok gyakorlása során minden jelentősebb rendezvényen, így például a később bemutatásra kerülő szakesteken, valétáláson felhangzanak az ősi szakok (bányász, kohász, erdész) himnuszai, amelyekhez ma már sok utódszak később szerzett himnusza is csatlakozik (pl. gépész, faiparos, vadász, geodéta, természetvédő).

Az erdész himnusz alapja feltehetően az Erdélyből származó, Ich schiess’ den Hirsch kezdetű nóta, amely már az 1870-ben Schemnitzer Akademische Lieder címmel megjelent nótáskönyvben is szerepel. Magyarra átültetve Erdész vagyok kezdettel Tassonyi Ernő már említett művében jelent meg először, amit manapság némi módosítással éneklünk. A faiparos himnusz dallamát és szövegét pedig Winkler András, egyetemünk egykori rektora és a selmeci diákhagyományok lelkes őrzője költötte 1971-ben.

Sokan nem tudják, hogy a középiskolai ballagásokon mindenütt felhangzó Ballag már a vén diák című nóta is a selmeci dalcsokorhoz tartozik, abból lett országosan ismertté és kedveltté.

Dallama feltehetően egy szepességi népdalból származik, amely Szilézián át eljutott Németországba, s onnan a peregrinusok révén Selmecbányára. A népdal szövegét G. Schwab német költő írta át 1814-ben Lied eines abziehenden Burschen címmel, amely először az 1843-as nótáskönyvben látott napvilágot, ezt fordította le magyarra Csengery Gusztáv 1866-ban. Ez az egyetlen dallam, amely az 1826-os nótáskönyv dalai közül még ma is él, ez a legkorábban magyarul énekelt nótáink egyike, amely az 1900-as évek elejétől közkinccsé vált.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Tejporgyár épülhet Hajdúnánáson

Kínai forrásból felépülő tejporgyár lehet az első konkrét eredménye annak a stratégiai együttműködési megállapodásnak, amelyet szerdán írt alá a Debreceni Egyetem (DE) rektora és a Morgan Star Group elnöke.

Egyre népszerűbbek az iskolakertek

Felbecsülhetetlen szerepe van az iskolakerteknek és az azokat vezető pedagógusoknak a felnövekvő generáció környezeti nevelésében - jelentette ki László Tibor Zoltán környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Écsi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kertészeti eszközátadó ünnepségén, szerdán.

Százak futottak Pünkösdkor az erdőben

Az előző napi esők szerencsére senki kedvét nem vették el a tömegsporttól: mintegy négyszázan vettek részt szombaton, a már hagyományos Pünkösdnapi NYÍRERDŐ Futáson. A Baktalórántházi erdőben 14. alkalommal mérhették össze gyorsaságukat kicsik és nagyok.

Országos szintű a „Szakmakóstoló hét” pályaorientációs nyári rendezvénysorozat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén nyáron az egész országra kiterjesztve szervezi meg a „Szakmakóstoló hét” nevű pályaorientációs eseményeit. A kezdeményezésnek köszönhetően a fiatalabb generáció felkészülten, a különböző szakmák profilját kellőképpen megismerve találkozhat a leendő munkaadókkal és betekintést nyerhet abba, hogy az adott szakmákat milyen munkakörülmények jellemzik.

Mezőgépész a top 10 legnépszerűbb szakma közt

Tarol a vendéglátás-turisztika, a gépészet és a mezőgazdaság: ezeket a szakmákat választotta idén a legtöbb szakközépiskolába felvételiző diák.

Gabonák a Bibliából

Jön a nyár, az aratás ideje. Manapság már nem kell naponta aggódnunk azon, hogy vajon milyen lesz az idei búzatermés. Gyakran halljuk az időjárás-jelentésekben, hogy „örülhetünk, hétvégén jó időnk lesz, nem fog esni az eső!”, ami legfeljebb a hétvégi, városi kirándulóknak jó hír. Nem volt azonban ez mindig így, különösen nem a bibliai időkben.

A GMO mentességben rejlik nagyobb üzlet vagy a GMO lesz a jövő agrártechnológiája?

Egyetemi oktatók, kutatók és az ipar szakemberei tartottak előadást az első alkalommal szervezett GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium, Budapesten.

Szoros kötődés

Erdészéletutak – áll a kötet borítóján, amelyet egy nagykanizsai fogadó egyik asztalánál beszélgetve lapoztam fel cikkünk szereplőinek társaságában. A könyv az elmúlt bő hetven esztendőben Zala megyében tevékenykedett erdőmérnökök munkásságát foglalja össze, köztük a Páll család öt tagjának szakmai életútját.

A hatékony szemléletformálást segítik - kitüntették őket

A környezetvédelmi világnap és pedagógusnap alkalmából 52-en vehették át munkájukat elismerő kitüntetésüket Nagy István agrárminisztertől, aki hangsúlyozta: napjaink ökológiai kihívásainak leküzdése elképzelhetetlen a pedagógusok közreműködése nélkül.