Back to top

Terebélyesedő zöldben - interjú Nagy Istvánnal

Lapunkban rendszeresen tudósítunk a bő 2 millió hektár hazai erdő 56 százalékát kezelő állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásairól. Nagy István agrárminiszter szerint az erdőknek továbbra is közösségi célokat kell szolgálni, és ebbe az állami erdőgazdaságok gazdasági tevékenysége mellett szervesen beletartozik a közjóléti szolgáltatás is.

Az erdészetek jóvoltából jelenleg nem kevesebb, mint 81 kilátó, 159 szálláshely és 25 látogatóközpont várja a természetbe vágyókat egész évben, emellett erdei vasutakat, tanösvényeket és erdei iskolákat is üzemeltetnek, turistautakat létesítenek, karbantartanak.

– A kormány új szemléletet hozott az ágazatba 2010-ben. Szélesre tártuk az állami erdők képzeletbeli kapuit a látogatók előtt. Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen töltik szabadidejüket a lombok árnyékában. Természetesen továbbra is kiemelt célunk ennek a programnak a folytatása. Az erdei szálláshelyeknek, kilátóknak, ökoturisztikai látogatóközpontoknak és pihenőhelyeknek köszönhetően számtalan lehetőség nyílik a zöldben eltöltött aktív kikapcsolódásra. Ezúton is mindenkit arra buzdítok, keresse fel ezeket a páratlan szépségű helyeket, garantáltan csodálatos élményeket biztosítanak.

Az erdészeti erdei iskolák foglalkozásain évente mint- egy 80 ezer gyerek vesz részt. Hogyan lehetne még több iskolásnak megadni a lehetőséget, hogy szakképzett erdőpedagógusok vezetésével bővítsék környezeti ismereteiket?

"A célunk, hogy megismertessük, megszerettessük az erdőket a gyerekekkel"
"A célunk, hogy megismertessük, megszerettessük az erdőket a gyerekekkel"
– Jó látni, hogy egyre több oktatási intézmény nemcsak tankönyvekből tanítja a gyerekeket. Örülünk annak, ha a diákok az erdei iskolákba is ellátogatnak, mert így laza keretek között játékosan tanulhatnak. Éppen ez az oka annak, hogy az elmúlt években több mint egy tucat erdei iskolát létesítettünk, további 18-at pedig felújítottunk. Kiváló lehetőség az Erdei Vándortábor is, melyet a Bakonyban, a Börzsönyben, a Mátrában, a Mecsekben és a Pilisben az állami erdészeti társaságok közreműködésével szervez az Országos Erdészeti Egyesület.

A diákok izgalmas élményekkel gazdagodva testközelből ismerhetik meg a hazai erdőket, ennek köszönhetően a természetismereti tudásuk gyarapodik, a látókörük szélesedik nem utolsósorban pedig környezettudatosságra és egészséges életmódra neveli őket.

Én magam is részt vettem szeptemberben a budapesti Erdővarázs rendezvényen, ahol az erdők világát, értékeit és az erdészek természetmegőrző munkáját mutatták be az állami erdőgazdaságok. Ezzel a rendezvénnyel is azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekekkel minél inkább megszerettessük a hazai erdőket.

2019-ben lesz 210 éves a magyar erdészeti felsőoktatás. Szellemisége nemcsak a magyar erdőgazdálkodást, ha- nem a természetvédelmet is áthatja. Ön szerint mik a legfontosabb feladatai a mai erdészeknek?

– Az erdők klímaszabályozásban betöltött szerepe vitathatatlan, ezért is fontos területük bővítése. Az éghajlat változását azonban az erdők is megérzik, e kihívás leküzdéséhez meg kell találnunk a megfelelő választ, ha egészséges és tervszerűen kialakított erdőket akarunk fenntartani. Az évszázadok alatt felhalmozódott hagyományos tudás elsajátítása már nem elegendő. Az erdészeknek is naprakésznek kell lenniük és el kell sajátítaniuk a legújabb kutatási eredményeket. Már előkészítettük azt a szabályozást, ami az erdész szakemberektől megköveteli a folyamatos továbbképzést.

Miniszter úr gyakorló méhész, a 20 ezres magyar méhésztársadalom egyik tagja. Milyen lehetőséget lát az erdőgazdálkodás és a méhészet tevékenységének még jobb összehangolására?

– Az erdő javai között nemcsak a fát, hanem az úgynevezett melléktermékeket is számon tartjuk. Mindennek speciális szeletét képezik a méhészeti ágazat erdőhöz köthető termékei.

Például az akácméz, mely talán a legkedveltebb mézfajtánk, de hárs-, vadgesztenye- és fűzállományokról is jó ízű mézet gyűjtenek a méhek. Sőt, a fenyőkről, tölgyekről, hársakról származó mézharmat méz is igen hasznos lehet.

A diákok és a pedagógusok körében is egyre népszerűbb az Erdei Vándortábor program
A diákok és a pedagógusok körében is egyre népszerűbb az Erdei Vándortábor program
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület
A kemikáliákkal nem érintett erdők kiváló méhlegelőt biztosítanak. A fenntartható, ugyanakkor jövedelmező erdőgazdálkodás származhatna abból, hogy az erdészeti kutatás szereplőit bevonjuk az említett erdei fák kapcsán a „méhlegelők” feltérképezésébe, a virágzási paraméterek meghatározásába. A jól megválasztott fajták, klónok hosszú, elnyújtott virágzása hosszabb mézelési időszakot, nagyobb méztermelést jelentenek a gazdálkodónak, illetve a méhésznek. Ennek megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium kutatási feladattal is megbízta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot ebben az évben.

Mit is jelent Önnek az erdő, a természet? Sikerült már személyesen is föltérképezni hazánk erdőtájait? Húz-e a szíve valahová egy kicsit jobban?

– A természet titkainak megismerése iránt mindig különös vonzalmat éreztem. Újfehértón születtem, akácerdők között nőttem fel, az akácillat, és a madárdal szinte misztikus hatást gyakorolt rám. Világéletemben csodáltam a madarakat, talán ezért is galambászom. Sokfelé megfordultam már az országban, és kétségtelenül másféle élményt nyújt számomra az alföldi és másfélét a hegyvidéki erdő, táj. Ám éppen a nagy változatosság miatt nem tennék különbséget egyik vagy másik javára.

Tárcavezetőként más szemmel látja-e az erdőben rejlő értékeket?

– Az erdő régi, jó barátom. Ha kijutok a természetbe, annak szépségével és végtelen nyugalmával szinte képtelen vagyok betelni. Ám szem előtt kell tartanunk, hogy miközben élünk erdeink javaival, védenünk is kell azokat, nem élhetjük fel felelőtlenül erőforrásainkat és nem károsíthatjuk környezetünket következmények nélkül.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kormány továbbra is harcol a magyar gazdák pénzéért

A magyar kormány folytatja a harcot a magyar gazdák pénzéért. A hagyományosan erős mezőgazdasággal rendelkező országoknak közösen kell fellépniük a KAP források megtartásáért és a gazdabarát, egyszerű szabályozásért – mondta Nagy István agrárminiszter a Didier Guillaume francia mezőgazdasági miniszterrel folytatott keddi kétoldalú megbeszélést követően Párizsban.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Érik a szeder az erdőben

Egy hidegfronti hullámnak köszönhetően a forró nappalokat kellemes, napos idő váltotta fel vidékünkön, de a hétvégén ismét változik az időjárás. A meteorológusok előrejelzése alapján szombaton helyenként heves esőzésre és erős szélre lehet számítani. Vasárnapra javul az idő, de a hőmérséklet 20-25 fok fölé nem emelkedik.

Várhegy-kilátó

Sötétvölgy a Szekszárd–Geresdi-dombság kiemelkedő szépségű és egyedi hangulatú turisztikai célpontja. A 6-os számú főút Szekszárd és Kakasd közötti szakaszáról letérve, a sokak által látogatott horgásztó szomszédságában a közelmúltban szabadidőközpontot alakított ki a Gemenc Zrt. Onnan pedig bő félórás sétával kaptathatunk föl a 211 méter magasan álló Várhegy-kilátóhoz.