Back to top

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

A 19. században az emberiség az ipari forradalom vívmányai alapján felismerte, hogy sok esetben képes megelőz- ni, mérsékelni a természeti csapásokat. Hazánkban erre az időszakra tehető nagy folyóink mederszabályozása, mederátvágásokkal és árvízvédelmi töltésekkel való biztonságosabbá és hajózhatóbbá tétele.

A Kalocsai Érsekség döntése

A mai Gemenc térségében 1810-ben kezdődtek meg a dunai mederátvágások, és a munkálatok egészen 1898-ig tartottak. Ezzel egy időben védgátrendszer kialakításába fogtak az árvízmentesítő víztársulatok. Az 1870-es évekre a Duna bal partján már állt a töltések nagy része, a jobb parti töltés nyomvonalának kitűzésében azonban nem született egyetértés a tulajdonosok között. A Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat 1870–72-ben befejezte a jobb parti töltések megépítését, a munkálatok költségének fedezésére pedig adót, úgynevezett töltésváltságot vetettek ki. Ez azt jelentette, hogy a társaság tagjai – Tolnától Bátáig 10 község és az uradalmak – a tulajdonukban lévő földterület arányában adóztak a munkáért.

Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
A Kalocsai Érseki Uradalom, amelynek birtokai a Duna jobb partján szélesebb-keskenyebb sávban lenyúltak Bátáig, nem kívánt töltésváltságot fizetni, ezért nem csatlakozott a társuláshoz.

A védgátrendszert végül a terület nyugati határán építették meg, így jött létre az a 18 ezer hektáros hullámtéri terület, amelyet ma Gemencként ismerünk.

Ahhoz azonban, hogy a mai igazán különleges és értékes növény- és állatvilág, ez a szinte egyedülálló élő- hely kialakuljon, az érseki uradalom erdészeinek tervszerű és tudatos munkájára volt szükség, amit a későbbi állami erdőgazdálkodók, így jelenleg a Gemenc Zrt. és erdész szakemberei követendő példának tekintettek. A 19. században ezt a vidéket nem borította összefüggő erdő, tehát – több mint száz év távlatából – egyértelműen megállapít- ható, hogy az erdészek gondoskodó szakértelme nélkül Gemenc ma nem lehetne ősvadont idéző, különleges ártéri erdőtársulás.

Gigantikus fák rengetege

Egyre többen ismerik Magyarország legnagyobb, 12 méter törzskerületű fáját, a Pörbölyi Titánt. Ez a mintegy 100 éves csomoros fekete nyár a Móric-Duna partján áll és a tudatos erdőgazdálkodás szép példája. Az érsekség erdészei a természetes erdőfelújítás technológiáját választva, sarjaztatással hoztak létre új erdőket. A Pörbölyi Titán esetében arról van szó, hogy a letermelt fa tuskójáról négy sarj növekedett, melyek azután teljesen összenőttek. Ez a fa azonban csak egy a sok óriás közül, hiszen ezen a területen számos nyár, fűz, tölgy, kőris és juhar törzskerülete meghaladja az 5 métert. A felelős erdőgazdálkodás eredményeként az elmúlt 25 évben – ha csak a száz évesnél idősebb erdőállományok területét nézzük – meghatszorozódott az öreg erdők területe.

A 90 és 100 év közötti korosztály területe a háromszorosára, a 80 és 90 éveseké pedig másfélszeresére nőtt. A gemenci erdőgazdaság különös hangsúlyt fektet arra, hogy mindenhol megőrizze az utókor számára a hagyásfákat és -facsoportokat, famatuzsálemeket.

Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott
Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott

Ezek nem csak csodálatosak, értékesek is, mert biztosítják a genetikai sokféleség megőrzését, a génállomány megtartását, a magról történő szaporodást, miközben számos állatfajnak nyújtanak élőhelyet.

Nem véletlen például, hogy a fokozottan védett fekete gólyák olyannyira ragaszkodnak Gemenchez, hogy mai tudásunk szerint a világon itt élnek legnagyobb sűrűségben. A mintegy 40 pár a természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építi fészkeit.

Szinte minden esetben a legidősebb, legnagyobb fákat választja ki „otthonául”, a leggyakoribb fészektartó fák a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyek. Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, ez azt mutatja, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek.

Az erdőgazdaság munkatársai, a foglalt fészkek köré vont védőzónákban az erdészeti tevékenységek időszakos át- szervezésével, valamint az egyre forgalmasabb turistaút- vonalak áthelyezésével teremtenek nyugodt környezetet a madarak számára a költési időszakban.

A sokoldalú erdei vasút

A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A Gemenci Erdei Vasút azon kevés magyarországi kisvasutak egyike, amely a bakancsos, kerékpáros és a vízi turisták kiszolgálása mellett az erdőgazdálkodást is segíti, illetve az árvíz megérkezése előtti utolsó pillanatokig a mentésből is kiveszi a részét.

A kisvasút is jól példázza az évszázados és tudatos erdőgazdálkodást. Mattanovics Károly, a Kalocsai Érseki Uradalom erdő- mestere 1914-ben javasolta, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen, mivel az első világháborúban az igavonó lovak zömét bevonultatták. A kisvasúti pálya kivitelezésére az uradalom megkötötte a szerződéseket, így 1915-ben már használták a 2,5 kilométer hosszú erdei vasutat.

Több kisebb-nagyobb vasútvonal megépítése után a Gemenci Erdei Vasút jelenlegi pályaszakaszának első vonala 1957-ben készült el, majd 1966-ra összekötötték a különböző szakaszokat. Így jött létre a mostani fővonal jelentős része.

Nagy népszerűségnek örvend a turisták körében az erdei vasút, hiszen a Gemenc déli kapujából, Pörbölyről, az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából induló menetrendszerinti járatok megállóhelyei nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat. Nagyrezéten, a megállótól néhány perces sétára van az erdészház szomszédságában álló Gemenc Méhészeti Gyűjtemény, ahol a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével mutatják be a méhészet tárgyi emlékeit. A legizgalmasabb azonban belesni az üvegfalú kaptárokba, ahol valódi méhcsaládok élnek és szorgoskodnak.

Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók
Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók

Az országban egyedülálló feladatot lát el a Nyárilegelő megálló, a vízitúrázók itt bocsátják vízre a kisvonat speciális teherkocsijain ideszállított kenukat.

Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Lassi állomáson az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállítás, valamint gyermekbarát erdei pihenőpark várja a kirándulókat. Innen indul az interaktív Molnárka tanösvény, amely 2014-ben elnyerte az Év ökoturisztikai létesítménye díjat. A 11 állomásból álló, bő két kilométeres sétaút érdekes információkat nyújt a Gemenci erdő történetéről, az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, a vaddisznóról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, az itt élő fekete dióról és egyéb fa- fajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról is. A tanösvény egyik megállóján, az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján madármegfigyelő toronyból fürkészhetjük a környéket, kis szerencsével akár réti sast és fekete gólyát is láthatunk.

Éltető ártér

A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
Gemenc északi kapujából, a Keselyűsi Fogadóépülettől is megközelíthetjük kisvasúttal az erdőt. A Gemenc-Dunapart megálló igazi ökoturisztikai közlekedési csomópont. Gyönyörködhetünk a lassan hömpölygő Dunában, felszállhatunk az erdőgazdaság sétahajójának időszakos járatára, vagy végigjárhatjuk a Forgó-tó nádasában megbúvó madárlesre vezető tanösvényt.

Az itt élő emberek számára Gemenc az elmúlt évszázadokban az életet jelentette. Otthont adott békeidőben és búvó- helyül szolgált veszély esetén. Biztosította az élelmet, az építőanyagot, a használati tárgyak alapanyagait.

Ez volt a legnagyobb kincs régen, aminek szerencsére ma is sok adományát élvezhetjük. Az egyik legnagyobb ilyen gasztronómiai-kulturális érték a vízimolnárok kedvelt étele, a tájegységre jellemző bajai halászlé.

Gemenc tehát összetett érték: természeti és kultúrtörténeti kincs, védendő ökoszisztéma, európai szintű szolgáltatásokat nyújtó és magas színvonalú ökoturisztikai infrastruktúrával rendelkező terület, tudományos kutatások alapjául szolgáló egyedi erdei életközösség.

Sipos Sándor
vezérigazgató-helyettes

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horvát hagyományok a Pinka-völgyben

Beékelődve a nyugati határszélbe, Szentpéterfát három oldalról Ausztria határolja. Az első trianoni döntést követően oda is csatolták, ám 1923. március 9-én a falu visszaszavazta magát. Az ezerfős település ugyanakkor máig megőrizte horvátságát nyelvében, az emberek mentalitásában és a gasztronómiájában is.

Szakmai elismerést kapott a Baktalórántházi Erdészet igazgatója

Az Országos Erdészeti Egyesület egyik legrangosabb elismerését, a Kaán Károly emlékérmet kapta meg Bíró Imre, a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészetének igazgatója. Az emlékérmet Gödöllőn, az Egyesület 152. vándorgyűlésén vette át. A kitüntetés azoknak ítélhető oda, akik kiemelkedő szellemi és gyakorlati tevékenységükkel nagyban hozzájárultak az erdőgazdálkodás, illetve a természetvédelem fejlesztéséhez.

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Szeptemberben indul újra a felújított Zselici Csühögő

2022 elején elindult a több mint 120 éves, rendkívül népszerű Almamelléki Állami Erdei Vasút, azaz a Zselici Csühögő felújítása. A beruházás végét július közepére tervezték, de az elmúlt hónap szélsőséges időjárása, nagy esői miatt nagy mennyiségű sár zúdult a pályára, amely nagyban nehezítette a munkálatokat.

Új biológiai fegyver az erdei iszalag ellen

Két ígéretes biológiai vé­dekezési módszert is vizs­gálnak Új-Zélandon az erdei iszalag ellen. A védekezést az indokolja, hogy a behurcolt kúszónövény gyorsan dominánssá válik a számára megfelelő élőhelyeken, és akár 20 méteresre is megnövő száraival megfojtja a többi növényt.

Erdőtűz a Bükkben: tart a kárfelmérés

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében van az a Miskolc külterületén, Jávorkút közelében levő, állami tulajdonú erdőterület, amelyen tűz pusztított. A pénteken délután 16.00 óra körül keletkezett tűz nagyrészt a Lillafüredi, kisebb mértékben pedig a Répáshutai Erdészeti Igazgatóság területén jelentkezett, összesen mintegy 65 hektáron.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Magyar erdők jó kezekben

A magyar kormányzat, a magyar agrárium számít a magyar erdőkre, és számít az erdőket kezelő erdész szakemberekre – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, az Országos Erdészeti Egyesület 152. alkalommal megrendezett vándorgyűlésén a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.