Back to top

Erdészkéz alkotta Gemenc

Nem ősvadon, nem véletlenül létrejött különleges élőhely, hanem az elmúlt csaknem 150 év tervszerű erdőgazdálkodásának eredménye. Gemencet, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét a terület akkori tulajdonosai alakították ki a folyószabályozás eredményeképpen, majd az erdészek és a vízügyi szakemberek közös munkája őrizte meg és formálta az elmúlt mintegy másfél évszázadban, és formálja napjainkban is.

A 19. században az emberiség az ipari forradalom vívmányai alapján felismerte, hogy sok esetben képes megelőz- ni, mérsékelni a természeti csapásokat. Hazánkban erre az időszakra tehető nagy folyóink mederszabályozása, mederátvágásokkal és árvízvédelmi töltésekkel való biztonságosabbá és hajózhatóbbá tétele.

A Kalocsai Érsekség döntése

A mai Gemenc térségében 1810-ben kezdődtek meg a dunai mederátvágások, és a munkálatok egészen 1898-ig tartottak. Ezzel egy időben védgátrendszer kialakításába fogtak az árvízmentesítő víztársulatok. Az 1870-es évekre a Duna bal partján már állt a töltések nagy része, a jobb parti töltés nyomvonalának kitűzésében azonban nem született egyetértés a tulajdonosok között. A Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulat 1870–72-ben befejezte a jobb parti töltések megépítését, a munkálatok költségének fedezésére pedig adót, úgynevezett töltésváltságot vetettek ki. Ez azt jelentette, hogy a társaság tagjai – Tolnától Bátáig 10 község és az uradalmak – a tulajdonukban lévő földterület arányában adóztak a munkáért.

Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
Az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, vaddisznóról, és a gazdag madárvilágról is mesél a Molnárka tanösvény
A Kalocsai Érseki Uradalom, amelynek birtokai a Duna jobb partján szélesebb-keskenyebb sávban lenyúltak Bátáig, nem kívánt töltésváltságot fizetni, ezért nem csatlakozott a társuláshoz.

A védgátrendszert végül a terület nyugati határán építették meg, így jött létre az a 18 ezer hektáros hullámtéri terület, amelyet ma Gemencként ismerünk.

Ahhoz azonban, hogy a mai igazán különleges és értékes növény- és állatvilág, ez a szinte egyedülálló élő- hely kialakuljon, az érseki uradalom erdészeinek tervszerű és tudatos munkájára volt szükség, amit a későbbi állami erdőgazdálkodók, így jelenleg a Gemenc Zrt. és erdész szakemberei követendő példának tekintettek. A 19. században ezt a vidéket nem borította összefüggő erdő, tehát – több mint száz év távlatából – egyértelműen megállapít- ható, hogy az erdészek gondoskodó szakértelme nélkül Gemenc ma nem lehetne ősvadont idéző, különleges ártéri erdőtársulás.

Gigantikus fák rengetege

Egyre többen ismerik Magyarország legnagyobb, 12 méter törzskerületű fáját, a Pörbölyi Titánt. Ez a mintegy 100 éves csomoros fekete nyár a Móric-Duna partján áll és a tudatos erdőgazdálkodás szép példája. Az érsekség erdészei a természetes erdőfelújítás technológiáját választva, sarjaztatással hoztak létre új erdőket. A Pörbölyi Titán esetében arról van szó, hogy a letermelt fa tuskójáról négy sarj növekedett, melyek azután teljesen összenőttek. Ez a fa azonban csak egy a sok óriás közül, hiszen ezen a területen számos nyár, fűz, tölgy, kőris és juhar törzskerülete meghaladja az 5 métert. A felelős erdőgazdálkodás eredményeként az elmúlt 25 évben – ha csak a száz évesnél idősebb erdőállományok területét nézzük – meghatszorozódott az öreg erdők területe.

A 90 és 100 év közötti korosztály területe a háromszorosára, a 80 és 90 éveseké pedig másfélszeresére nőtt. A gemenci erdőgazdaság különös hangsúlyt fektet arra, hogy mindenhol megőrizze az utókor számára a hagyásfákat és -facsoportokat, famatuzsálemeket.

Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott
Az elmúlt 25 évben a száz évesnél idősebb erdőállományok területe meghatszorozódott

Ezek nem csak csodálatosak, értékesek is, mert biztosítják a genetikai sokféleség megőrzését, a génállomány megtartását, a magról történő szaporodást, miközben számos állatfajnak nyújtanak élőhelyet.

Nem véletlen például, hogy a fokozottan védett fekete gólyák olyannyira ragaszkodnak Gemenchez, hogy mai tudásunk szerint a világon itt élnek legnagyobb sűrűségben. A mintegy 40 pár a természetes vagy természetszerű erdőrészekbe építi fészkeit.

Szinte minden esetben a legidősebb, legnagyobb fákat választja ki „otthonául”, a leggyakoribb fészektartó fák a 80-100 évesnél idősebb kocsányos tölgyek. Gemencen az elmúlt évtizedekben nem változott a fészkelő párok száma, ez azt mutatja, hogy az élőhely megfelel a faj igényeinek.

Az erdőgazdaság munkatársai, a foglalt fészkek köré vont védőzónákban az erdészeti tevékenységek időszakos át- szervezésével, valamint az egyre forgalmasabb turistaút- vonalak áthelyezésével teremtenek nyugodt környezetet a madarak számára a költési időszakban.

A sokoldalú erdei vasút

A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A nosztalgiaszerelvényeket Rezét gőzös húzza
A Gemenci Erdei Vasút azon kevés magyarországi kisvasutak egyike, amely a bakancsos, kerékpáros és a vízi turisták kiszolgálása mellett az erdőgazdálkodást is segíti, illetve az árvíz megérkezése előtti utolsó pillanatokig a mentésből is kiveszi a részét.

A kisvasút is jól példázza az évszázados és tudatos erdőgazdálkodást. Mattanovics Károly, a Kalocsai Érseki Uradalom erdő- mestere 1914-ben javasolta, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen, mivel az első világháborúban az igavonó lovak zömét bevonultatták. A kisvasúti pálya kivitelezésére az uradalom megkötötte a szerződéseket, így 1915-ben már használták a 2,5 kilométer hosszú erdei vasutat.

Több kisebb-nagyobb vasútvonal megépítése után a Gemenci Erdei Vasút jelenlegi pályaszakaszának első vonala 1957-ben készült el, majd 1966-ra összekötötték a különböző szakaszokat. Így jött létre a mostani fővonal jelentős része.

Nagy népszerűségnek örvend a turisták körében az erdei vasút, hiszen a Gemenc déli kapujából, Pörbölyről, az erdőgazdaság ökoturisztikai központjából induló menetrendszerinti járatok megállóhelyei nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat. Nagyrezéten, a megállótól néhány perces sétára van az erdészház szomszédságában álló Gemenc Méhészeti Gyűjtemény, ahol a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével mutatják be a méhészet tárgyi emlékeit. A legizgalmasabb azonban belesni az üvegfalú kaptárokba, ahol valódi méhcsaládok élnek és szorgoskodnak.

Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók
Nyárilegelő megállótól indulnak a vízitúrázók

Az országban egyedülálló feladatot lát el a Nyárilegelő megálló, a vízitúrázók itt bocsátják vízre a kisvonat speciális teherkocsijain ideszállított kenukat.

Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Sokan keresik fel az ország legnagyobb fáját, a Pörbölyi Titánt
Lassi állomáson az egykori halászok, hajómolnárok mesterségét bemutató kiállítás, valamint gyermekbarát erdei pihenőpark várja a kirándulókat. Innen indul az interaktív Molnárka tanösvény, amely 2014-ben elnyerte az Év ökoturisztikai létesítménye díjat. A 11 állomásból álló, bő két kilométeres sétaút érdekes információkat nyújt a Gemenci erdő történetéről, az ártéri erdőben élő világhírű gímszarvasról, a vaddisznóról, a madárvilágról, az erdei virágokról, gombákról, az itt élő fekete dióról és egyéb fa- fajokról, az ártéri erdőgazdálkodásról, valamint a hajómalmokról is. A tanösvény egyik megállóján, az időszakos vízjárású Malomtelelő-tó partján madármegfigyelő toronyból fürkészhetjük a környéket, kis szerencsével akár réti sast és fekete gólyát is láthatunk.

Éltető ártér

A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
A Forgó-tó nádasában megbúvó tanösvény
Gemenc északi kapujából, a Keselyűsi Fogadóépülettől is megközelíthetjük kisvasúttal az erdőt. A Gemenc-Dunapart megálló igazi ökoturisztikai közlekedési csomópont. Gyönyörködhetünk a lassan hömpölygő Dunában, felszállhatunk az erdőgazdaság sétahajójának időszakos járatára, vagy végigjárhatjuk a Forgó-tó nádasában megbúvó madárlesre vezető tanösvényt.

Az itt élő emberek számára Gemenc az elmúlt évszázadokban az életet jelentette. Otthont adott békeidőben és búvó- helyül szolgált veszély esetén. Biztosította az élelmet, az építőanyagot, a használati tárgyak alapanyagait.

Ez volt a legnagyobb kincs régen, aminek szerencsére ma is sok adományát élvezhetjük. Az egyik legnagyobb ilyen gasztronómiai-kulturális érték a vízimolnárok kedvelt étele, a tájegységre jellemző bajai halászlé.

Gemenc tehát összetett érték: természeti és kultúrtörténeti kincs, védendő ökoszisztéma, európai szintű szolgáltatásokat nyújtó és magas színvonalú ökoturisztikai infrastruktúrával rendelkező terület, tudományos kutatások alapjául szolgáló egyedi erdei életközösség.

Sipos Sándor
vezérigazgató-helyettes

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Ezeréves tölgy és mesefa is versenyez a fődíjért

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyében bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. Tizenegy döntős van.

Listázzák a fajmegőrzési programok sikerességét

Zöld listán kategorizálja a veszélyeztetett és kihalással fenyegetett fajok megőrzésének, talpra állításának helyzetét a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

Átadták a megújult Ivánka szállót

Fontos célkitűzés, hogy a hazai erdők a társadalom számára színvonalas, egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítsanak, valamint ellássák a klímavédelmi és egyéb hagyományos funkcióikat - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán Arlón, ahol átadták a megújult Ivánka szállót.