Back to top

Selmeci diákhagyományok: a szakestély

Ahogyan sorozatunk korábbi részében már említettük, a selmeci diákhagyományok részben az úgynevezett régi céhes hagyományokból eredeztethetők. A céhek rendszeresen tartottak mulatós esteket, amelyek általában nagy lakomával kezdődtek. A szűkös anyagiakkal rendelkező diákok ez utóbbiból csak az italozás szokását tartották meg, s legföljebb pogácsát vagy hagymás zsíroskenyeret fogyasztottak.

A híres Schacht-kocsma
A híres Schacht-kocsma
Diákhagyományaink közül a szakestélyeket sikerült leginkább megtartani eredeti formájában.

Az ősi bányavárosban, Selmecbányán annak idején a bányászok tartottak gyakran hajnalig tartó szakestélyeket a város nyugati részén egykorvolt Neuschacht vagy röviden Schacht nevű kocsmában. [A Schacht a német nyelvben (bánya)aknát jelent.] Mivel a kiegyezésig a német volt a hivatalos oktatási nyelv, a szakestélyeken is németül beszéltek, ezeket az összejöveteleket pedig Schachttagnak nevezték. 1867 után aztán már hívhatták magyarul szakestélynek. Megnevezése is arra utal, hogy ott általában egy szak (bányász, kohász vagy erdész) képviseltette magát.

Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy a fényűzést sem nélkülöző estélyekre mennyire hasonlítottak/hasonlítanak ezek a rendezvények, talán célszerűbb lenne a kevésbé hivalkodó szakest elnevezést használni, de diákhagyományainkba már a szakestély ivódott be.

A korai szakestélyeken elsősorban szakmai jellegű kérdéseket vitattak meg, de utána nótázás, tréfázás, víg mulatozás következett. Érdekesség, hogy az erdészek sokáig nem vehettek részt ezeken, jó ideig tisztségeket sem tölthettek be, s erről még az 1870-es években is vita folyt. A későbbiekben a szakestély szakmai jellege mindinkább háttérbe szorult, s helyette a vidámság, derű került előtérbe. A szakestélyek akkor is, ma is meghatározott rendben zajlottak/zajlanak le (erre a sorozat következő részében térünk ki).

Névre szóló meghívó

1979
1979
A szakestélyeken kizárólag meghívottak vehetnek részt, s a névre szóló meghívást – amelyet Invitáló czédula formájában kap meg az érintett – nem lehet átruházni. A meghívottak körét a szak hallgatói, a testvérszakok képviselői, veteránok és oktatók teszik ki, de a szakestélyen csak megkeresztelt vehet részt!

Minden szakest két részből áll. Az első, rendszerint este 8 órától éjfélig tartó úgynevezett hivatalos részében komoly és tréfás felszólalások, nótázások, a tanárok és diáktársak kifigurázása történik különböző ceremóniák kíséretében, de mindenképpen kulturált módon. Az ezt követő nem hivatalos részben – amit szabad folyásnak is hívnak – pedig már mindenki saját felelősségére iszik, illetve hangoskodik.

Szalagos tisztségviselők

A szakestély hivatalos része bizonyos szabályok szerint zajlik, melyek betartása felett a tisztségviselők őrködnek. Közülük a fontosabb feladatot ellátók jobb vállukon átvethető színes és a tisztség jelével ellátott szalagot kapnak.

A szakestély legfőbb (primus inter pares) tisztségviselője, az elnök (Praeses) a hivatalos részben teljhatalommal rendelkezik, szava szent és sérthetetlen.

2012
2012
Utasításait minden résztvevő köteles maradéktalanul betartani. Az elnök nevezi ki a szalagos tisztségviselőket, és vállalja a szakestély meghatározott rendben történő levezetését. Szalagja eredendően fehér színű, manapság Sopronon kívül a szak színének megfelelő.

A legtöbb dolga a háznagynak (Major domus) van. Az ő feladata a szakestély megszervezése, előkészítése, továbbá a házirend megírása és ismertetése, ezen kívül a nem szalagos tisztségviselők kijelölése. Ha a szakestélyen az elnököt – folyó ügyei miatt – helyettesíteni szükséges, akkor ez is rá hárul. Kék szalagot hord.

A szakestély menetét nótázásokkal teszik vidámabbá, a nóták előéneklése (intonálása) a nótabíró (Cantus praeses) feladata. Nótázásra mindig az elnök szólítja fel a szakestet, s a nótabírónak kell intonálnia a szakestély adott részéhez, történéséhez, ceremóniájához megfelelő nótát. Szalagja piros.

Régen főleg kocsmákban tartották a szakestélyeket, melyek zegzugos helyeire nem mindig jutott el az elnök hangja. Ezért visszhangot (Contrapunkt) alkalmaztak, aki kezdetben az elnök mondandóját szóról szóra megismételte. Később a Praeses szavainak felerősítése mellett annak tréfás elferdítése is szerepéül jutott, ami folyamatos derültséget tartott fent.

Az elnök a komolyságot, visszhangja a vidámságot hivatott szolgálni.

Manapság a Contrapunkt helye az elnöki asztallal szemben, a terem másik végében van. Szalagja sárga. Újabban az említett három tisztséget két-két fő tölti be.

A szakestekre a balekság is meghívást kaphat, ilyen esetekben a balekcsősz (Fuchsmajor) terelgeti és fegyelmezi a baleksereget. Mivel az elnök a sötét baleksággal közvetlenül nem érintkezik, a balekok kéréseit, hozzászólásait a balekcsősz közvetíti, többnyire kifigurázva, elferdítve, a balekság tudatlanságát felszínre hozva, nem kis derültség közepette. Szalagja fekete színű.

Napjainkban már nem ismert tisztség a vigalomhírnök (Saufcommissarius). Selmecen a városi kamarák és kocsmák körbejárásával hívta szakestélyre a Burschenschaft tagjait, illetve a Schachttag után hazakísérte az elázottakat. Szalagja keskeny, kék színű.

A szakest szalagos tisztségviselői (2017)
A szakest szalagos tisztségviselői (2017)

Nem szalagos tisztségviselők

A Major domus által kinevezett nem szalagos tisztségviselők a szakesten általában egy-egy részfeladatot látnak el. A fuvaros (Fuhrwerk) a szakestély során alkoholtól elnehezült Firmákat szállítja haza. Rendszerint balekok látják el ezt a tisztséget.

Mivel az elnök tévedhetetlen, ha mégis vét, akkor a konzekvencia tisztje, hogy „levonja a konzekvenciát”. Ezt egy sörrel teli korsó fenékig ürítésével teljesíti, melyet részéről hangos „Vivat Praeses!” felkiáltás előz meg.

Előfordul, hogy egy elnök több konzekvenciát is „elfogyaszt” az est folyamán. A szakest tisztségviselői, illetve más prominens vendégek előtt mindig sörrel teli korsó kell, hogy álljon. Ezért melléjük a szakest elején garatőrt (Leibfuchs) jelölnek ki, aki a múlt század első feléig még csak kohlenbrenner lehetett, balek nem. Manapság általában egy-egy csinos balekina kapja ezt a feladatot.

Az etalonrészeg a szakestély józansági mutatója. Feladata az elnök utasításait pontosan betartva inni, illetve az elnök felszólítására a szakestély bármely időpontjában elismételni egy betanult, humoros mondókát. Amikor ezt eltéveszti, akkor az elnök a szakestélyt berekeszti. Bizonyos szakesteken a krampampulifőző mester (Pater krampampuli) különleges itókát készít, amit a szakest végén szolgálnak fel.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább lehet jelentkezni az OMÉK „Dalban mondjuk el!” pályázatára

Még egészen 2019. augusztus 21-ig jelentkezhetnek a „Dalban mondjuk el!” című pályázatra azok, akik szeretnék megmutatni és előadni szerzeményüket az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) közönségének.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Ismét a Campus fesztiválon az erdei iskola

Régiből újat! Védd a természetet! Mi fán terem? Légy zöld! – csak néhány a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának programjaiból, amikkel a debreceni Campus Fesztiválon várják a fiatalokat szerdától szombatig, délutánonként.

A tájfajta ősgabonák lehetőségei

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi), Magyarország egyetlen önálló, kifejezetten fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó szervezete az első, februári ágazati egyeztetés után júniusban a szlovákiai peszektergenyei Biocentrum Biogazdaságba hívta szakmai napra, kóstolóra és szántóföldi bemutatóra az ősi kenyérbúzák termesztése iránt érdeklődőket, illetve a ter­mesztésükben érdekelteket.

Ahol hallgatói előírás a csokoládé kóstolás

Szeptembertől új évfolyammal indul az ország első, diplomás Csokoládé-, kávé-, teakészítő mesterképzése.

A vidéki egyetemeknek küldetésük van

Július elsejével hivatalba lépett Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem új rektora. Az állatorvos végzettségű szakember, aki a Magyar Tudományos Akadémia doktora és rendes tagja, csaknem négy évtizede dolgozik Kaposváron. Mint fogalmaz, sorsa összefonódott az egyetemmel, amelytől olyan sokat kapott, hogy most ő is szeretne visszaadni ebből.

Mezőgazdasági gépgyűjtemény Ópusztaszeren

Mezőgazdasági gépgyűjteménnyel gazdagodott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, az új állandó kiállítást szombaton adták át.

Lesz elég gabona exportra is

A tavalyihoz hasonlóan az idén is ötmillió tonna búzatermés várható Magyarországon, ezzel pedig nemcsak az ország ellátása biztosított, de exportra is bőven jut a magyar gabonából - hangoztatta Nagy István agrárminiszter szombaton, a Vas megyei Bükön rendezett hagyományos aratóünnepen.

Új dékán a debreceni agrárkaron

Az élelmiszertudomány nemzetközileg elismert professzora, Bánáti Diána vezeti július 1-jétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. A szakember hét év brüsszeli megbízatás után tér haza Magyarországra.

Titkos oázis a Göbös-majorban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fontos küldetése a környezeti kultúra fejlesztése, amelynek kiemelt színtere az erdei iskola. A már 20 éves múltra visszatekintő Ravazdi Erdei Iskolánk mellett, a közelmúltban újult meg a Kapuvártól 12 kilométerre, festői környezetben, erdőkkel körülvett tisztáson, a Göbös-majorban működő minősített oktatóhelyünk.