Back to top

Van élet az antik után

Kíváncsian vártam ezt a találkozót Csordás Miklóssal, mivel tudtam, hogy különleges kapcsolat fűzi a fához – például gerendákat, szarufákat ment ki régi épületekből, hogy azok karakteres bútorokban, lakberendezési tárgyakban, padló- és falburkolatokban újjászületve élhessenek tovább. Merész összeállításokat, rusztikus finomságot és elhivatott bábáskodást tapasztalok minden szegletben és gesztusban.

Fotó: Szepesvári Petra

A Pécs gyárvárosi műhelyben, a fűrészgépek, gyaluk, félkész bútorok, szerszámok és nyersanyagok között házigazdánk azonnal mesélni kezd a Rustic Woodról és az időszerű munkáikról. Ez egy szilfa étkezőasztal lesz, a földön egy félkész pult elemei, magyarázza.

Egymást hozzák a megrendelők, árulja el Csordás Miklós
Egymást hozzák a megrendelők, árulja el Csordás Miklós
Fotó: Szepesvári Petra

De nem csak bontott anyagot látunk, erdőben, lábon száradt öreg tölgyszeleteket mutat kint a pala alatt, majd feldolgozva, hogy szemléltesse az extra méreteket, markáns keresztmetszeteket.

Bekukkantunk egy másik helyiségbe, ahol a kész bútorokat, egyedi mintadarabokat gyűjtik. A fekete műgyantával kitöltött, polírozott dohányzóasztal felületét muszáj végigsimítanom. A magas minőségű antik fa szakavatott kezet, különleges bánásmódot kíván, tucatgyártásra nem való. Sok bútordarab nem is megrendelésre készül. Egyszerűen belelátnak egy új funkciót vagy stílust a nyers fába, és ha idejük engedi, szinte a saját örömükre alkotnak. Mestermunkák mind.

Adódik a kérdés, hogyan találja meg Miklós az alkalmas alapanyagot. Ám valójában a fa keresi meg őt. Régóta foglalkozik ilyesmivel, így gyakran hívják bontások előtti házakhoz az egész Dunántúlról.

„Ha érdekel, odamegyek, hogy eredeti állapotában lássam, mi menthető. Azokra az elemekre különösen vigyáznak. Néha a szívem szakad meg egy-egy épületért, másikért meg bozótvágóval kell megküzdeni”

Minél többször csiszolják, annál izgalmasabb részletek kerülnek a felszínre.
Minél többször csiszolják, annál izgalmasabb részletek kerülnek a felszínre.
Fotó: Szepesvári Petra
– meséli. Szinte minden halomhoz tartozik egy történet vagy érdekes építészeti megoldás, ami különös kötődéssel itatja át az anyagot. Így kerülnek elő egy néhai belvárosi ház „brutális” födémszerkezetének darabjai, amik a terv szerint ágykeretként születnek újra. Gyönyörű, mélyen barázdált, mégis sima és hullámzó felületű gerendák. „Kézzel bárdolt vörösfenyő, oldalain látszik a faragott tölgyfacsapok helye, mert szorosan egymás mellé illesztették őket… a fenébe is, imádom ezt a fát, nem is adom el, hazaviszem, ez lesz az én ágyam” – és bár nevetünk, nem csodálom, ha komolyan gondolja.

A beszélgetés közben egy pillanatra sem áll meg, többször csörög a telefonja, előkerül egy laptop, és azon pörgetjük a képeket: kazettás mennyezet régi bontott deszkából, Budapest belvárosi lakás hal- szálka parkettája öreg tölgyből, erdei szálláshely vagy történelmi épületek be rendezései. Pár éve a Bocuse d’Or magyar standjához szállították az alapanyagot. Ha mégis ki kell emelnie a munkák közül egyet, a 150 négyzetméteres lovardaépület külső-belső burkolására nagyon büszke.

Fotó: Szepesvári Petra

A tulajdonosnak rendkívül komoly minőségi elvárásai voltak, a végletekig precíz feladat igen komoly szakmai kihívás volt.

A csapatot persze elégedetten ajánlják, hírük szájról szájra terjed, az első hullámban fővárosi – szinte kizárólag nívós – éttermek és bárok teljes belső átalakításaival bízták meg őket, de az utóbbi időben inkább magánházak tereibe költöztetnek egyedi stílust a konyha, a nappali vagy a fürdőszoba kialakításával.

Nem a sebek eltakarása, hanem a kiemelése a cél.
Nem a sebek eltakarása, hanem a kiemelése a cél.
Fotó: Szepesvári Petra
Honnan ez a szenvedély? Csordás Miklós már középiskola után antik bútorok kereskedelmével és restaurálásával foglalkozott. Néhány társával régiségekért házaltak, amit a család értékesített. Hamar rájöttek; ha elnyűtten, romosan rakják ki az árut, sokkal kevesebb pénzt kérhetnek érte. „Letisztítottuk, rendbe raktuk, kezeltük a 100-150 éves bútorokat” – emlékszik vissza a kezdetekre. „Akkoriban nagy reneszánszát élte a Pécsi Vásár, mi tíz éven át jártunk oda. Sose felejtem el, mikor reggel bementünk és az egyik oldalról az olasz, a másik oldalról az osztrák fogta az utánfutót, és egymást próbálták lerázni.” A stílusérzék, a fa szeretete, az érték megőrzésének és továbbadásának igénye tehát innen ered. Az asztalos mesterséget iskolában nem tanulta.

A műhelyben két étkezőasztalon is dolgoznak párhuzamosan, épp a felületkezelés következik. A felszíni lyukakat, repedéseket ónnal vagy műgyantával öntik ki, majd csiszolják. „Sokan szeretjük a fában a ’sebeket’: szöglyukak, csomók, sérülések. Ezeket nem elrejteni próbáljuk, inkább kiemeljük őket. Érdekes karaktert kölcsönöznek a fának.” Az olyan hosszanti repedéseket, ahol a faanyag még várhatóan mozogna, szerencsésebb az erősen ragasztó műgyantával feltölteni.

Továbbléptek

Egy 18. századi őrségi talpas házból mentett gerendák ódon felülete a szemünk láttára fiatalodik meg a csiszolók alatt. „Sokszor az első ránézésre legócskább fadarabokon lehet a leglátványosabb hatást elérni.” Értékes fák felkutatása, tisztítása, csiszolása, felületkezelése és értékesítése – ez volt Csordás Miklós eredeti terve. Az asztalosmunkára kész „antik fűrészáru” kereskedelme azonban hazánkban még nem elterjedt.

Mindkét megoldást láthatjuk, a kitisztított mélyedésekbe szórakozott profizmussal felforrósított ónt, vagy megszínezett, edzett gyantát önt a mester, ügyelve a végeredmény összhatására is.

„Előfordul néha, hogy csak öntjük az anyagot, a repedés meg csak nyeli, de nem látjuk merre szökik és meddig. Tulajdonképpen hasonlóan vagyok a kreatív energiákkal is” – vallja be, mivel hiába aprózza el figyelmét a Rustic Wood, az utóbbi időben rengeteg tervet és ötletet lapátolt a Rustic Food nevű projektjébe is. Ugyanis négy gyermeke mellett sem adta föl gyerekkori álmát: van saját horgásztava a környéken, a 2 hektáros földterületén pedig növények oltásával, természetközeli termesztési módokkal kísérletezik. Tervei szerint a maga által megtermelt terményeket és gourmet készítményeket kínálja majd.

Szauer Melinda
Mecsekerdő Zrt

.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

Európában is egyedülálló a nagyberényi karbonklíma-ültetvény

Közel s távol is példa nélküli a nagyberényi karbonklíma-ültetvény, amelynek ünnepélyes gyérítésén elmondták: az alapját adó fajhibrid számtalan módon hasznosítható, s a többi közt a globális klímavédelmi törekvések kapcsán is fontos tényező lehet.

A fehérvirágú ördögszilva

A díszcseresznyékkel, a díszalmákkal és az orgonákkal nagyjából egy időben bontogatják a szirmaikat – az idei tavaszon tehát a megszokottnál korábban elvirágoztak – a rózsafélék családjának (Rosaceae) kevéssé ismert tagjai, az ördögszilvák. Közülük a fehérvirágú ördögszilva (Prinsepia uniflora) szép példányai díszlenek a Budai Arborétum alsó kertjében, a ’K’ épület melletti rézsűben.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Erdészeti génmegőrzés a Pilisben

Az élhető, fenntartható jövő nem képzelhető el a klímaváltozás káros hatásaival szemben ellenálló, sokféle állat- és növényfaj számára élőhelyet nyújtó, egészséges erdők nélkül. Ilyen erdők kialakításán dolgoznak a Pilisi Parkerdő szakemberei az erdészeti génmegőrző program megvalósításával is.

Érik a szeder az erdőben

Egy hidegfronti hullámnak köszönhetően a forró nappalokat kellemes, napos idő váltotta fel vidékünkön, de a hétvégén ismét változik az időjárás. A meteorológusok előrejelzése alapján szombaton helyenként heves esőzésre és erős szélre lehet számítani. Vasárnapra javul az idő, de a hőmérséklet 20-25 fok fölé nem emelkedik.