Back to top

Fenyőelegyes lomberdők hazája

A Zalaerdő Zrt. Lenti Erdészetének területei a megye nyugati csücskében helyezkednek el, a szlovén határ szomszédságában. Az erdő- és vadgazdálkodás mellett tevékenységének harmadik fontos pillére az öt év híján százesztendős fűrészüzem. A dimbes-dombos zalai táj turisztikai szempontból is megkapó: népszerű az erdei vasút, és virágzik a bakancsos, a futó, valamint a kerékpáros turizmus.

A Lenti Erdészet erdőállományai az Alsó-Őrség, Göcseji-dombság, a Kerka-Mura-sík és az Alsó-Kemeneshát erdészeti tájrészletekben találhatók. A jelenlegi erdőképet a 19–20. századforduló éveinek erdősítései alapozták meg.

Az erdők sokszínűségét a Kerka-menti kőriselegyes-kocsányos tölgyesek, a lombelegyes erdei fenyvesek, a gyertyános-kocsányos tölgyesek és a bükkösök adják. Az erdei fenyő 34 százalékos elegyaránnyal fő-, illetve elegyfafajként fordul elő. Erdőállományai kiemelkedő minőségűek, rönkjéből asztalosipari áruk, nyílászárók készülnek, tetőszerkezetek, faházak épülnek. A tölgyek aránya 29, a bükké 11 százalék, a gyertyán mindenütt előfordul, az erdők jellemzően elegyesek. Az erdőterület meghaladja a 15 600 hektárt, az élőfakészlete pedig mintegy 5 millió köbméter.

Az erdőfelújítás módja döntően a természetes újulatra alapozott felújítóvágás, csemetéket erdőkárok után, pótlások és szerkezetátalakítás során ültetnek.

Évenként 90 000 köbméter vastagfát termelnek ki, a 7000 köbméter apríték számos háztartás, intézmény energiaellátását biztosítja.

A természetes újulatra alapoznak
A természetes újulatra alapoznak
Az erdészet feltártságának része az iparvasút is, mely napjainkban turisztikai feladatokat is ellát. A működtetője azonban nem a Lenti, hanem a Bánokszentgyörgyi Erdészet.

Az erdészet kezelésében van a fokozottan védett hajdani Szentgyörgyvölgyi szálalóerdő, mely a régi paraszti szálaló gazdálkodás eredménye. A legeltetés és avargyűjtés elmaradásával erdeifenyő-állományait lombos fafajok váltják fel. Létrehozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Palotay István erdőmérnök, emlékét a helyszínen emlékkő őrzi.

A több mint 1000 hektár védett területtel együtt az Őrségi Nemzeti Park részét képezi, a folyamatos erdőborítást az örökerdő és az átmeneti üzemmód biztosítja.

Az erdőgazdálkodással, faanyagtermeléssel összhangban kiemelt figyelmet fordítunk a természeti értékek védelmére és fejlesztésére. A jogi korlátokon túl folyamatos a kapcsolat a természetvédelmi munkatársakkal, minden fakitermelés előtt közösen jelölik ki az odvas fákat, fészkeket, védettnövény-telepeket.

Tavasszal virágszőnyeg borítja a ligeterdőben kialakított Vadvirág tanösvényt
Tavasszal virágszőnyeg borítja a ligeterdőben kialakított Vadvirág tanösvényt

Az erdészet harmada, több mint 5000 hektár erdőterület Natura 2000 védettség alatt áll. A biológiai sokszínűség növelése, a jelölőfajok és társulások fennmaradása érdekében mikroélőhelyeket, hagyásfákat hagynak vissza. Az erdőtervezés során emelték a vágáskort, a fakitermelések után előírt mennyiségű holtfa marad, virágzási időben a fakitermelési munkák szünetelnek.

Védett területek

A kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően Zala megye ezen részén is gazdag és változatos az élővilág. Számos védett növény- és állatfaj él az erdészet működési területén. Láthatunk cikláment, kakasmandikót és kockás liliomot, kora tavasszal nyíló tavaszi tőzikét és hóvirágot.

A csendes völgyekben a fekete gólya, idős bükkösök öreg fáin a réti sas talál fészkelő helyet.

Az erdőt májustól októberig, nagyobb esők után ellepik a gombászók. Számos ehető gombafaj tenyészik a területen: vargánya, ehető galambgomba-fajok, rókagomba, őzlábgomba, fenyvesekben rizike és a fodros káposztagomba. Évente néhány alkalommal az erdészet is szervez gombaismereti túrákat, melyhez a környékbelieken kívül turisták is szívesen csatlakoznak.

Nyári vargányát és fodros káposztagombát is láthatunk
Nyári vargányát és fodros káposztagombát is láthatunk

Az erdészet több mint 20 ezer hektáros vadászterületet kezel. Az olgamajori és a pusztaapáti vadászházak nagyobb csoportok fogadására is alkalmasak. A vadállomány kiemelkedő minőségű, a terület nagy része gímszarvas génrezervátum.

Fűrészáru és pellet

Az első világháború után fölértékelődtek a határon belül maradt erdők, megszűnt a korábban Ausztriával közös vámterület, a Bethlen-kormány támogatta az ipari fejlesztéseket. Az erdőben gazdag Zalában 1922-ben megalakult a Kerka-völgyi Faipari Részvénytársaság, s ezzel egy időben elkezdődött a Lenti Fűrészüzem tervezése és kivitelezése.

A környék erdősültsége meghaladta a 35 százalékot, Lentitől északra jelentős fatömeget adó fenyőerdők, délre pedig jó minőségű tölgy- és bükkerdők húzódtak.

A faanyagot a területet átszelő, Alsólendvára induló vasútvonal szállította. A részvénytársaság és a fűrészüzem létrehozója, tervezője és kivitelezője Lámfalussy Sándor erdőmérnök, az Esterházy-hitbizomány erdőmestere volt, az üzemhez csatlakozó 760 milliméter nyomtávú vasútvonal pedig Barlai Ervin munkáját dicséri. A termelés 1923 májusában kezdődött meg 120 munkással. Az üzemet 1970-től működteti a Zalaerdő.

Csaknem százéves a Lenti fűrészüzem
Csaknem százéves a Lenti fűrészüzem

Az 1980-as évek közepén 80 000 köbméter rönköt feldolgozó fűrészüzem jelenleg csupán 14 000 köbméter rönköt fűrészel. A fűrészáru alapanyagát – a tölgy és a bükk fűrészrönköt – az FSC-minősítéssel rendelkező Zalaerdő Zrt. biztosítja. A feldolgozott rönk alapanyag értékét az 55 fővel dolgozó üzem megduplázva, fűrészáruként értékesíti.

A fő termék az előgyalult svédpadló. Az üzem erőssége a vevők egyedi igényei szerinti termékösszetétel.

Az üzemben 2009-től pellet is készül, amely nem más, mint fűrészporból és faforgácsból nagy nyomáson összepréselt tüzelőanyag, amelynek kizárólag a fában található lignin a kötőanyaga. A tűzifánál alacsonyabb nedvességtartalmú, ezért hatásfoka magasabb.

A 2014-ben Magyar Termék Nagydíjjal jutalmazott pellet a legkörnyezetkímélőbb fűtőanyagok közé tartozik, mivel hulladékfából, megújuló nyersanyagból készül, égetése során alig keletkezik káros anyag, és kicsi a hamutartalma.

Nem borítja fel a szén-dioxid-körforgást, hiszen égetésekor ugyanannyi üvegházhatást okozó gáz szabadul fel, mint amennyit már megkötött a fa, illetve mint amennyi a természetes korhadásával is a légtérbe kerülne. 3000 tonna feldolgozott fűrészporból 2500 tonna pellet készül. A lenti üzemben gyártott 6 milliméter átmérőjű, 1-3 centiméter hosszú, kiváló minőségű fapelletet speciális pelletkazánokban, illetve légfűtéses vagy központi fűtésre köthető pelletkandallókban használhatjuk.

Kirándulóhely a szlovén-magyar határon

Immár tizennégy éve, hogy megnyílt a határ a vasfüggöny által elválasztott hetési táj két települése, a szlovéniai Zsitkóc és a magyarországi Bödeháza között. Ennek apropójából adták át 2014-ben a falvak között elhelyezkedő Hetési Barátság Parkot, amelynek hazai része a Zalaerdő Zrt. által kezelt erdőterület. A park mára új arcot öltött, régi és újonnan köttetett barátságoknak állít emléket, és az ott lakó közösség erejét, összetartozását is mutatja. A kedvelt kirándulóhely rendezvényeknek is otthont ad. Tartottak már születésnapot, malacsütést, megrendezték az Összetartozás Napját, rendszeresen érkeznek kerékpáros csoportok és bakancsos turisták, hogy megismerkedjenek a vasfüggöny történetével és a hetési hagyományokkal. A szlovén és a magyar vadászok évek óta ott tartják közös évzáró rendezvényüket. A Zalaerdő Zrt. ez év elején új pihenőhelyet létesített a parkban a Go in Nature projekt keretein belül.

Tavaszi, őszi színpompa

A Vadvirág tanösvény Natura 2000-es védettség alatt álló, parkerdő rendeltetésű ligeterdőn keresztül vezet Lenti határában. Nevét onnan kapta, hogy a tavaszi lombfakadás előtt szinte minden talpalatnyi helyet virágzó növények szőnyege borít be.

Láthatunk ujjas és odvas keltikét, aranyos veselkét, tavaszi csillagvirágot, kisvirágú hunyort, erdei és bogláros szellőrózsát, kikeleti hóvirágot, tavaszi tőzikét, olocsán csillaghúrt és kockás liliomot is.

Messziről is sokan jönnek fotózni a kockásliliomot
Messziről is sokan jönnek fotózni a kockásliliomot
A parkerdő jellemző erdőtársulása a tölgy-kőris-szil (más néven keményfás) ligeterdő, mely a nagyobb vízfolyásaink, így a Kerka folyó árterét is követő többletvízhatás alatt álló erdőtársulás. Jellemzően évi néhány hetes elöntést kap, a talajvízszint a gyökérzónában ingadozik. A magas táp- anyagtartalom miatt jelentős méretű, tömegű és minőségű faállományok jönnek létre.

A fölső lombkoronaszintben jellemző fafajok a kocsányos tölgy, a magas és a magyar kőris, illetve a szilfavész miatt igencsak megfogyatkozott vénic és mezei szil. Kísérő fafajként a második koronaszintben előfordul a mezei juhar, a zselnicemeggy, a gyertyán, valamint a vadalma és a vad- körte. Régi patakmedrek, holtágak mentén a mézgás éger és az idegenhonos amerikai kőris jelenik meg. Cserjeszintje is fajokban gazdag, az idős, kiritkult faállományok alatt szinte áthatolhatatlan falat képez a vörösgyűrű som, a galagonya, a kökény és a fekete bodza együttese. Mélyebb fekvésű területeken hamvas szeder borítja a talajt, a törzsekre borostyán kúszik fel.

Lukács Ferenc, Lukács István, Steyer Edina
Zalaerdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Egy tragikus sorsú erdész emlékére

A kőkereszt a felirata szerint „Jézus nagyobb dicsőségére 1890 Fultán János orozva meggyilkolt erdész emlékezetére” emeltetett. De vajon ki lehetett Foltán János, és miért állított emlékére az utókor ilyen feltűnő emléket?