Back to top

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

Több mint 2 millió négyzet mérfölddel, azaz közel 520 millió hektárral nő éves szinten a leveles növényekkel borított területek mennyisége. Ez összevetve a 2000-es évek korai szakaszával 5 százalékos növekedést jelent.

A plusz növényzet segíti a klímaváltozás lassítását, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a növekvő hőmérséklet „ellensúlyozza” ezt a pozitív hatást.

Mi is történik tulajdonképpen?

Az amerikai űrügynökség, a Nasa műholdas adatai szerint az elmúlt két évtizedben a leveles növényekkel borított terület aránya (ebbe beletartoznak a lágy- és fásszárúak is) annyival nőtt, amekkora az amazonasi esőerdő teljes területe.

Ezt a zöldülést először a 1990-es évek közepén vették észre.

A tudósok eleinte úgy gondolták, hogy a légkörben lévő extra széndioxid mennyisége, illetve a melegebb, nedvesebb klíma adott nagy lökést a növényeknek. Azonban nem tudták, hogy ehhez a növekedéshez a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban bekövetkező változások mennyit adnak hozzá.

A Nasa Modis nevű műszerének köszönhetően azonban – mely két, a Föld körül keringő műholdon is ott van – most már egyértelműen látszik, hogy mindkét ágazat hozzátett ehhez a folyamathoz.

Miért Kína és India az éllovasok?

Kína hozzájárulása a globális zöldítéshez főleg annak köszönhető, hogy számtalan programot indított az erdőterületei kiterjesztésére és megőrzésére. Ez utóbbi az ország zöldítő hatásának 42 százalékát adja.

Az erdőtelepítéssel kapcsolatos irányelveket úgy dolgozták ki, hogy csökkentsék a talajeróziót, a légszennyezést és a klímaváltozást.

A zöldítés 32 százaléka pedig – mely Indiában 8 százalék – az intenzív, öntözött és trágyázott növénytermesztésnek köszönhető. A gabona-, zöldség-, gyümölcs- és egyéb élelmiszernövény termesztés 35-40 százalékkal nőtt mindkét nemzetnél a 2000-es évek óta, hogy etetni tudják a növekvő népességüket.

A zöldítés jövőbeni trendjének változását több tényező is befolyásolja. Az egyik ilyen, hogy India hamarosan kifogyhat az öntözéshez használt talajvízből.

Globálisan nézve a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az atomszférában lévő széndioxid szintje rekord méreteket ölthet, köszönhető a Csendes óceáni térség melegedésének, ami viszont csökkenti a növények széndioxid felvételét.

Hogyan befolyásolja ez a klímaváltozást?

A Nasa Ames Kutatóközpontjának tudósa, Rama Nemani szerint

„Most, hogy tudjuk, hogy az emberi tevékenység kulcsfontosságú tényező a Föld zöldítésénél, ezt is figyelembe kell vennünk a klíma modellek felállításánál.”

„Ennek segítségével a tudósok jobb előrejelzéseket adhatnak Földön működő rendszerek működését illetően, ami segíti az országok döntéshozóit a cselekvési tervek kidolgozásában.”

Ranga Myneni professzor a Bostoni Egyetemről, aki először figyelt fel a hőmérséklet emelkedésére megismételte a korábban hangoztatott figyelmeztetését a BBC-nek: a többlet fanövekedés nem képes kompenzálni a globális felmelegedést, a növekvő tengerszintet, az olvadó gleccsereket, az óceán savasodását, a sarki jégsapkák olvadását, illetve a jövőben várhatóan szélsőségesebbé váló trópusi viharokat.

Azt el kell fogadni, hogy ugyan az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) modelljeibe belekalkulálták a növények széndioxid-felvételét is, azonban az továbbra is a legnagyobb bizonytalansági tényező lesz jövőbeli klíma-előrejelzésben.

Ez a kutatás egyidejűleg jelent meg az Egyesült Királyságban lévő IPPR (Institute for Public Policy Research) agytröszt figyelmeztetésével. A tanácsadó szervezet szerint

a kormányoknak nem csak szabad csak egyetlen környezeti problémára koncentrálniuk, hanem figyelembe kell venniük egy egész sor környezetvédelmi kérdést, mellyel a mai világ szembenéz, beleértve a talajok pusztulását is, ami a fő oka sok terület termékenységének csökkenésében.
Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

A bokafixes búza bizalmi indexe

Rövid egy hónap múlva kezdődik az aratás. Az előjelek vegyesek, de inkább rosszak. Főleg az év első négy hónapjában tapasztalt csapadékszegény időjárás teszi búskomorrá a gazdálkodókat, alább kellett adniuk miatta a reményeiket. Kétségtelen, hogy az aszály az őszi vetésű és nyári betakarítású kalászosoknak nem kedvezett, sőt ártott, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Nőtt az agrárvállalatok hitelállománya 2018 végén

Az agrárgazdaság mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,57 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,07 százalékkal nőtt, 1124,9 milliárd forint volt - derült ki a kormány.hu-n közzétett jelentésből.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.