Back to top

Boldogságmorzsák egy életre

A ’80-as évekre az erdész szakma jókora kommunikációs deficitet halmozott fel. Mulasztásaink pótlására több lehetőség is kínálkozott, közülük az egyik legbiztatóbbnak a környezeti nevelésbe való bekapcsolódás tűnt. Miért is? A kutatások szerint az egyedfejlődés során az ember a környezeti kérdések iránt 4 – 10 éves korban a legnyitottabb, ráadásul akkor még nincs előítélete.

A pedagógus és erdész szakma közt sok a hasonlóság, hisz gyermekeink nevelése, fejlesztése, valamint az erdővel való fenntartható gazdálkodás egyaránt hosszú távra szól, és nagy hitet követel meg művelőitől.

Az erdei iskolák számos változata ismert, az erdész szakma a lehetőségeinek és ideológiájának megfelelően az erdőre korlátozta megvalósításuk helyszínét. Innen származik az általunk használt „erdészeti erdei iskola” elnevezés. Természetesen ez sem egytényezős döntés. Gondoljunk csak a holisztikus megközelítést előtérbe helyező Lehoczky János-féle erdei iskola fogalomra, mely a többnapos terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. Az erdő a Kárpát-medence leggazdagabb, legváltozatosabb ökológiai objektuma.

Az erdő kerek egész, kerekerdő. Nem elhanyagolható a gyakorlatorientált, élményközpontú megközelítésre nyíló számtalan lehetőség.

Rendkívül fontosnak tartjuk azt is, hogy a problémafelvető pedagógiai eszközök mellé felvonultatjuk az erdőgazdálkodást mint a fogyatkozó természeti erőforrással történő gazdálkodásról szóló, élő, folyton alakuló esettanulmányt.

Ez utóbbi gondolat megérdemel még egy kis kiegészítést. A 18. század elejétől számíthatjuk azt a 300 éves törekvést, amely az akkor vészesen megfogyatkozott erdők ügyének rendezését célozta. Azóta természetesen rengeteget változott a társadalom erdővel szemben támasztott elvárása és vele együtt a változó igényekre adandó helyes erdőgazdálkodási válasz is. Az erdészeti erdei iskolák látogatói számára nem a szakmai megoldásokat akarjuk mi, erdészek átadni, hanem azt a gondolkodási sémát, amivel akár a családi háztartást is fenntartható módon lehet megtervezni, vezetni.

Az erdészeti erdei iskolák kapcsán gyakran felbukkanó igény a kaland megfogalmazása, értelmezése.

Kommunikációs világunk harsány, üvöltő megközelítése helyett az apró, lábunk előtt heverő, mindenütt rendelkezésre álló felfedezéseket igyekszünk előtérbe helyezni.

A fölnövő nemzedék boldogságkeresését segítve fontosnak tartjuk a figyelmes szemlélődés, részvétel képességének kialakítását. Hitünk szerint az ily módon nyitottá váló gyermek, majd a felnőtt is folyamatosan hozzájuthat boldogságmorzsákhoz a környezetéből, ami megelégedett, boldog, sikerekkel megerősített kiegyensúlyozott életet eredményez.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban megalakult Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálya összefogja azt a mintegy száz szakembert, akik szerte az országban ennek az ügynek harcosai. Hogy ez a tevékenység mindenütt szinte azonos színvonalon, hasonló üzenetekkel működjön, a szakosztály az Agrárminisztérium jogelődjével minőségbiztosítási rendszert hozott létre. Ehhez a jogos állami tulajdonosi elváráshoz néhány magán erdőgazdaság is csatlakozott a későbbiekben.

A minősített erdészeti erdei iskola cím garanciát is nyújt a pedagógusoknak és a szülőknek, hogy megfelelő minőségű ellátást és magas színvonalú programokat kapnak. A rendszer működtetése lehetőséget ad a résztvevő szervezetek számára a fejlődés mérésére és ösztönzésére.

A szakosztály megköveteli, de biztosítja is az erdészeti erdei iskolák személyzetének kötelező továbbképzését. Nem szabad megfeledkezni az erdészeti erdei iskolák azon hatásáról sem, hogy az ott közreműködő gyakorló erdész szakemberek is elméleti és gyakorlati ismeretekkel bővíthetik tudásukat.

Az erdészeti erdei iskolák fő üzeneteit tartalmazó programokat nevezzük erdőpedagógiai foglalkozásoknak. Melyek is ezek a témakörök? Az erdei életközösség, az erdő mint megújuló természeti erőforrás, az erdő és az ember, az erdő és a klíma, a fenntartható erdőgazdálkodás, valamint az erdész munkája. Jelenleg 33 minősített erdészeti erdei iskola működik az országban. Az erdészeti erdei iskolákban 2010 óta több mint a kétszeresére növekedett a látogatók száma, 2017-ben meghaladta a 82 600-at. A hálózatról a www.erdeszetierdeiiskolak.hu oldalon tájékozódhatunk. Jó hír, hogy ma is terveznek, építenek új erdészeti erdei iskolákat az erdőgazdálkodók és további meglévők is törekednek a minősítés megszerzésére. Ugyancsak biztató, hogy jelenleg is van erdőpedagógiai szakmérnök és szakvezető képzés a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán.

Együtt fejlődik tehát a műszaki háttér, a szellemi muníció és a mindezeket működtető szakembergárda.

Befejezésül, az erdei iskola lényegének megvilágítására hadd idézzem Lehoczky Jánost, aki egy konferencián így fogalmazott: az erdei iskola az, ahova készülünk, és ahova megérkezünk. Hozzátenném még, hogy ahol kalandosan tanulunk, ahonnan visszaérkezve, hónapokig élünk a szerzett élményekből, tudáselemekből. Esetleg évekig vagy akár egy életen keresztül.

Puskás Lajos, elnök
OEE Erdészeti Erdei Iskola Szakosztály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

Séta a mamutok között

A Jeli Varázskert több mint arborétum. Közjóléti szolgáltatásai és folyamatosan bővülő infrastruktúrája jóval túlmutat az arborétumi kívánalmakon. Az idén újabb attrakcióval gazdagodott a kert; pénteken lombkorona-tanösvényt avattak, így most már a magasból is megcsodálhatjuk az Óriások erdejének mamutfenyőit.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

A vadkárról szóló jogalkotás a vadászat történelmében

A kár, mint fogalom, egy emberközpontú meghatározás, mindenkori érdekek függvénye. Faj-semleges nézőpontból a kár tulajdonképpen nem is értelmezhető, hiszen a kárnak mindig szüksége van tulajdonosra, aki a saját szempontjait előtérbe helyezve fogalmazza meg, hogy számára mi is a kár.