Back to top

Repülő ékszerek

Gyönyörű színezetű tollazata kétségkívül a természet egyik remekműve. Hátoldala csillogó smaragdzöld és kék színben ragyog, torka és tarkófoltja fehér, a feje és testének alsó része pedig sárgásbarna. A jégmadár fenséges megjelenése más fajokkal összetéveszthetetlen, így bár ritkán kerül szemünk elé, könnyen azonosítható.

A 16-17 centiméter hosszú, 32-48 grammos jégmadár szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter. Zömök felépítésű, feje aránylag nagy; hegyes, tőr alakú csőre mintegy 4 centiméteres. Szárnya, lába és farka rövid. Különös testfelépítése teljes mértékben életmódjához alkalmazkodott, és bár azt gondolhatnánk, hogy színpompás tollazata magára vonja környezete figyelmét, az is a fennmaradását szolgálja.

Amikor ugyanis a víz fölött repül, felsőtestének kék színezete kiválóan elrejti a magasból rá vadászó ragadozó madarak szeme elől, míg barna testaljának köszönhetően a halak hulló falevélnek vélhetik.

„Vakon” zsákmányol

Észak-Afrikában, Európában szinte mindenütt, Ázsiában egészen Szahalinig, sőt a Salamon-szigetekig elterjedt a jégmadár. Kialakulása jól nyomon követhető, s egyértelműsíthető, hogy a faj bölcsője az indonéz szigetvilág esőerdeiben ringott. A világon összesen 86 különféle jégmadárfaj fordul elő, és legelterjedtebb, a nálunk is honos közönséges jégmadárnak is kilenc alfaja ismeretes. A hazánkban élő legközelebbi rokona a szalakóta, a gyurgyalag és a búbosbanka.

A jégmadár gyönyörű színezete már hosszú évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Hazánkban több népies neve ismeretes: például a Balaton-vidékén halászmadárnak, míg a gemenci rengetegben vízikirálynak hívják. Ezek az elnevezések arra utalnak, hogy ez a madár leginkább apróbb halakkal csillapítja étvágyát. Leggyakrabban 4-6 centiméteres halakra vadászik, de olykor-olykor a tíz centiméterest is megfogja. Jellemzően vízparti fák vagy bokrok ágáról kémleli hosszan a vízfelszínt, onnan csap le hihetetlen sebességgel áldozatára.

Amikor csőre eléri a vizet, szemét elölről hátrafelé beborítja a pislogóhártya, így védi meg azt a becsapódástól.

Emiatt nem lát, ám szeme különös felépítésének köszönhetően már előzetesen milliméteres pontossággal beméri a leendő zsákmány távolságát, és azt „vakon” is elkapja késpenge élességű, tőrszerű csőrével. Amikor becsapódik a vízbe, szárnyát összezárva, farkát kitárva ragadja meg a halat. Utána szárnyával gyorsan fékez, testével felfelé fordul, és kirepül a vízből. Általában ugyanarra a helyre száll vissza, ahonnan lecsapott. A zsákmányt a fejénél ragadja meg, ha azonban a fiókáinak viszi, akkor a farkánál fogja, és fejjel előre engedi az egyik fióka csőrébe, hogy az könnyebben lenyelhesse.

Fotó: Dankó Sándor

Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy hazánkban a jégmadarak táplálékának egyötödét különféle ízeltlábúak teszik ki, melyeket leggyakrabban szintén a vízből zsákmányolják.

Üregekben költenek

A jégmadár általában évente kétszer költ, a hímek választják ki a homokos, agyagos, vagy éppen löszös partfalban, bányák oldalában azt a helyet, ahol a 0,5-1 méter hosszú járatot kivájják. Előszeretettel építi fészkét vizek közelébe, ám ha nem talál megfelelő területet, akár az erdők mélyén is kialakítja különös költőüregét.

Ezért is fontos, hogy minél több partfal zavartalanul megmaradjon úgy a vizek közelében, mint a szárazulatokon. Ez nemcsak a jégmadár, hanem a többi közt a gyurgyalag és a parti fecske megtelepedését is segíti.

A költőüreg leendő bejárata előtt a jégmadarak szárnyukkal szitálnak, és csőrükkel „csákányozni” kezdenek. Idővel a tojó beáll segíteni párjának, ő is részt vesz az építkezésben. Nagyobb mélységben a csőrükkel kitermelt földet lábukkal hátrább kaparják, majd farkukkal, mint egy tolólappal, kitolják. Hogy hatékony legyen ez a munka, ujjaik a tövüknél összenőttek, így képesek szó szerint ásni. A járat végén nagyobb üreget létesítenek, abban a tojó közvetlenül az aljzatra rakja 5-6 (akár 4-11) fehér tojását. A két nem felváltva kotlik, bár a hím kevesebbet, és leginkább éjjel.

A halszálkákat, rovarok kitinpáncélját köpetként kiöklendezik, s ezzel bélelik a költőüreget a gömbölyű fehér tojások alatt. A fiókák 19-21 nap alatt kikelnek, majd fölcseperedve 3-4 hetes korukban hagyják el a fészket. Az utódok folyékony ürüléke igencsak összeszennyezi az üreget, így az öreg madarak az etetések után először alaposan megfürdenek. A költőüreg bejárata mindig kissé kifelé lejt, hogy az ürülék kicsoroghasson.

Fotó: Dankó Sándor

Tudta-e?

Hajdanán a jégmadárhoz különféle hiedelmek, babonák kapcsolódtak. Volt olyan vidék, ahol kiszárított tetemével próbálták megóvni a házat a villámcsapástól, máshol a madarak színes tollaival igyekeztek molyt űzni.

Többségük nem költözik

A jégmadarak nem nevezhetők a hűség szimbólumának. A második, jellemzően nyár közepi költéskor a hímek többnyire már más tojóval állnak össze. Ha tehetik, tavasszal nem készítenek új fészket, hanem az előző évit veszik igénybe, de másodszorra már minden esetben új építésű járatot használnak. A kirepült fiatalok hamar önállósulnak, néhány nap után oly jól vadásznak, hogy nincs tovább szükségük szüleik gondoskodására, elhagyják azok területét, s hosszabb-rövidebb kóborlásba kezdenek.

Nálunk a jégmadarak nagy része télen nem vonul délre, de nagy hidegben, amikor hosszantartó jégpáncél takarja a vizeket, számuk alaposan megcsappan, ha időben nem húzódnak meleg vizű források közelébe.

A tavasz beköszöntével viszont az átmenetileg délebbre költözött példányok is visszatérnek hazánkba, és szaporulatuk ellensúlyozhatja a téli veszteséget. Ősszel érkeznek hozzánk északról lehúzódó madarak is, megfigyeltek már Finnországban és a Baltikumban gyűrűzött példányt is. Délen legtávolabb Szicíliában fogtak magyar gyűrűs jégmadarat, de a kóborló fiatalok feltételezhetően eljutnak egészen a Nílus deltájáig.

A kemény tél miatt hazánkban a legöregebb eddig visszafogott példány mindössze 3 éves volt, amíg Belgiumban 18 éves egyedet is fogtak, mert ott a vízfelületek jórészt télen sem fagynak be. A faj hazai állományát 1000-1500 párra becsülik.

A jégmadarat sokszor előbb halljuk, minthogy meglátnánk. Hangja igen jellegzetes, egyszerű, nem túl hangos, éles fütyülés, melyet alább meghallgathatnak:

 

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

A bokafixes búza bizalmi indexe

Rövid egy hónap múlva kezdődik az aratás. Az előjelek vegyesek, de inkább rosszak. Főleg az év első négy hónapjában tapasztalt csapadékszegény időjárás teszi búskomorrá a gazdálkodókat, alább kellett adniuk miatta a reményeiket. Kétségtelen, hogy az aszály az őszi vetésű és nyári betakarítású kalászosoknak nem kedvezett, sőt ártott, ezt nyugodtan kijelenthetjük.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.