Back to top

Mindennap a bazaltutcán

Tóth Péter csöndes, akár az erdő, amelyben élete nagyobbik részét tölti. Tíz éve már, hogy az erdőben, gyönyörű környezetben, Zalaszántón a Paperdei Erdészházban lakik, és 24 órás erdészként él. A legutóbbi megmérettetésen ő bizonyult a szakma legjobbjának, s 2018-ban elnyerte az Év erdésze díjat.

Korán közeli barátságot kötött az erdővel, édesapja faipari üzemet irányított, s szinte második otthona volt az erdészet, szoros kapcsolatokat ápolt az ott dolgozókkal. Így került Barcsra az erdészeti technikumba, ahol a pedagógusok nem csak megtanították számára a szakmát, de az erdő szeretetét is beleplántálták. Útja Sopronba vezetett, az egyetemen vadgazda mérnöki szakon végzett.

Első munkahely

„Olyan szerencsém volt, hogy közvetlenül a végzést követően, 2006-ban sikerült a Bakonyerdő Zrt. Keszthelyi Erdészeténél elhelyezkednem” – mesélte, hiszen korábban itt töltötte nyári gyakorlatait, szinte hazajött, kollégái tárt karokkal fogadták. Zalaszántó mellett, a Kovácsi erdészkerület „teljhatalmú ura” lett. Zalaszántó, Sümegcsehi, Vindornyaszőlős, Kisgörbő és Nagygörbő községhatárhoz tartozó állami erdőterületeken dolgozik, mindennapi a kapcsolata az önkormányzatokkal, polgármesterekkel.

A mintegy ezerhektáros területen bükk, tölgy és cser díszlik. Az erdészkerület a Kovácsi-hegyről kapta a nevét, amelyen egy eltűnt falu nyomai még ma is kisejlenek a hantok alól, de ott van még Vátka, Sarvaly, szintén hajdanvolt települések.

Ez a Keszthelyi-hegység bazalt régiójának egyik gyöngyszeme. Közel a Tátika, a Rezi vár, patakok, források teszik élővé a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét is képező területet. A Kovácsi-hegy peremén található a híres sziklafolyosó, a bazaltutca, a Kis- és Nagyrakottyás tavakkal. „A Vadtó azonban szinte teljesen eltűnt a hegy tetején a bányaművelés következtében” – jegyezte meg a szakember, hogy gímek, őzek járják a csapásokat. A bazaltutcán, a Rakottyás tavak környékén több ritka rovarfaj, moha él. A Kovácsi-hegyet az országos kéktúra útvonalon is elérhetjük, ami a Tátikáról jön és felmegy a sztupához, onnan a szántói hegybe, majd a Rezi várhoz vezet. Egész évben munkát ad az erdő, a napi teendők közé tartozik az erdő- és vadgazdálkodás. Télen a fakitermelés a fő feladat, amit a természetvédelmi területeken csak bizonyos korlátok közt végezhetnek.

„Felelős vagyok az állami tulajdonért”

– fogalmazta meg hitvallását a szakember, az erdőművelési, erdőfelújítási – csemeteültetés, makkvetés, csemeték ápolása – és fakitermelési munkákat végző brigádok, vállalkozók irányítása, felügyelete nagy felelősség. A fakitermelési tervek alapja a fatérfogat becslése és a kivágandó fák kijelölése. A munkavégzés során pedig elsődleges szempont a biztonság, hiszen ne felejtsük el, hogy az erdő veszélyes üzem. Az erdésznek emellett közjóléti munkái is vannak, a turistaútvonalak, pihenőhelyek karbantartása, nem utolsósorban az erdőőrzés.

A Vadlány-lik legenda

A legenda szerint egy szép leány szerelmes lett egy szegény legénybe valahol a Kovácsi-hegy környékén. Mikor a lány szülei rájöttek erre, mindent megtettek, hogy megakadályozzák a frigyet. A szülők addig kínálgatták a legényt borral, míg az alaposan felöntött a garatra. Mámoros állapotában a gazda hívta, hogy megmutatja az istállót és a gazdaságot. Az istállóban azonban már zsandárok várták, és az apa kérésére megölték a legényt. Amikor a lány ezt megtudta, szinte beleőrült nagy fájdalmába és elmenekült otthonról. Soha nem látták többé, csak a falubéliek hallottak néha éjszakánként a fák közül szomorú leányéneket… A Vadlány-lik a bazaltutcával egy időben keletkezett az arra merőleges repedés nyomán. A barlang méretei, beosztása alkalmassá tehették, hogy lakóhelyül is szolgáljon.

Egyensúlyban

A klímaváltozás mindinkább érezteti hatását, Tóth Péter folyamatosan figyeli a természetet, nyitott szemmel járja az erdőt. Bizonyos fajok megjelennek, mások eltűnnek, az élővilág jelzi, hogy az elegyes erdőket kell „támogatni”. Egyes növények észak felé húzódnak, de a domboldalon is fölfelé terjeszkednek. Bizonyos helyeken megjelent a hegyi-, a korai juhar, a hárs. „Ezeket is óvni kell, hogy ha a szárazság miatt eltűnik a területről a bükk, akkor is legyen folyamatos növényi borítottság, megmaradjon az erdő” – fogalmazta meg véleményét az erdész. A vad is elválaszthatatlan része az erdőnek. „A kerületemben egyensúly van a vad és az erdő között” – tette hozzá, bár vannak kritikus területek, de csak időszakosan. Ezen sem csodálkozhatunk, hiszen egyre szűkül az állatok élettere, kerítések, utak szelik át az élőhelyüket.

A turisták fölfedezték maguknak a vidéket. Tóth Péter tapasztalata szerint

betartják az erdőben érvényes szabályokat, nem hagyják el a kijelölt útvonalakat, egyre kevesebb szemetet kell utánuk összeszedni. Amit hoznak az erdőbe, azt el is viszik.

A Keszthelyi-hegység a maga nemében lenyűgöző, sok titkos csodát rejt. A kilátókról kinyílik a táj, a barlangok, a várak régi korokról mesélnek. Jól kiépített túraútvonalat és csodálatos, egyedi látnivalót kínálnak a változatos karsztjelenségeket – barlangok, víznyelők, töbrök – mutató terjedelmes hátak, melyeket helyenként vad szurdokvölgyek választanak el. A Kovácsi-hegy nyugati peremén az egy kilométer hosszú bazaltfolyosó 5-15 méter magas oszlopai, a barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei vonzzák a természet szerelmeseit. A Kovácsi-hegy bazaltfolyosója mély szurdokban vezet a Vadlány-lik barlanghoz. A hegy tetején a lápos Rakottyás tavak ritka állatok és növények élőhelyei. Ritka, ezért érdekes látnivalók a bazaltfolyosó és az álkarsztos bazalt-dolinák, mélyedéseikben apró tavacskák húzódnak meg. A több száz méter hosszú bazaltfolyosókban mediterrán jellegű moha-zuzmó vegetációk találhatók. Hollókő kiugró sziklájáról pedig pazar kilátás nyílik a vindornyai lápra.

A hegyek és a vadászat

Tóth Péter hobbija szorosan kapcsolódik a hivatásához. Az erdőt járja, túrázik itthon, vagy a környező országokban. Jó erőnlétét kerékpározással és sziklamászással tartja fönn. A hegyek a szenvedélye. „Szívem csücske a Kárpátok, ahová barátaimmal, régi évfolyamtársaimmal évente legalább két alkalommal kirándulunk” – mondta, hogy a legutóbb a Szebeni havasokat járták be. Szeretnének minden havas legmagasabb csúcsára följutni, egy alkalommal nyáron és egyszer télen. Lenyűgözte a Kelemen havasok vadregényes tája, mivel kevés a jelzett út, patakokon átvágva, az erdőben sátorozva vagy bivakolva napokat töltöttek el a hegyen. A Retyezát szintén nagy kedvenc, és meghódításra vár még Fogaras.

„A vadászat és ahhoz kapcsolódóan a lövészet szintén vonz. Fiatalkoromban futócéllövő voltam és a mai napig rendszeresen járok a Bakonyerdő Zrt. gyenesdiási lőterére gyakorolni. Időközönként versenyzek, de lövészetvezetőként, versenybíróként is tevékenykedem”

– hangsúlyozta a szakember. A lövészetben elért eredményei közül arra a két első helyezésére a legbüszkébb, melyeket tavaly és 2014-ben a Bakonyerdő Zrt. által szervezett erdészetek közötti vadászias lövészversenyen szerzett. Kifejezetten örült, hogy az Év erdésze díj mellé egy dámbika elejtést kapott jutalmul a cégtől.

Első ránézésre talán magányos szakmának tűnhet az erdészé, Tóth Péter mégsincs egyedül az erdőben. Bármely évszakban képes újat mutatni számára a természet, az erdőkedvelő mindig talál benne kedveset, szépet. Változatossága lenyűgözi az erdészt. Leköti, felfrissíti, néha elég 10-20 perc is, az erdő terapikus hatással van rá.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2018/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.