Back to top

Szeretet, alázat és tisztelet

Ha a szülők a szeretet útját járják, és megismertetik csemetéikkel a bennünket körülölelő világ szépségeit, nagy valószínűséggel teljes értékű, természetet tisztelő, szeretetteljes embereket nevelnek. A szülői példamutatás a pályaválasztásban is döntő lehet. Az egri Ősz családban mindkét fiú erdőtervező édesapjuk nyomdokába lépett.

„Családunkban nem volt erdész” – kezdi visszaemlékezését id. Ősz Gusztáv, 4 gyermek édesapja, 9 unoka boldog nagypapája, írásunk Guszti bácsija, aki gyerekként vasutas nagypapája történetei miatt szerette meg a természetet. A továbbtanulása – református lelkész gyermekeként – kitűnő tanulmányi eredménye ellenére is nehézségekbe ütközött, már a középiskolába is alig tudott bekerülni. Ott a fizika tanára a rádiózás és TV-építés különleges világával felkeltette műszaki érdeklődését, így elektromérnöknek készült. Ám amikor szembesült a szakma kötöttségeivel, és a felsőoktatási intézmények „felvételi szokásaival”, más pályát keresett.

Akkoriban a Soproni Egyetem egyike volt azon felsőoktatási intézményeknek, amely nem kreált valótlan vádakat az egyházi háttér miatt. Ezért erdőmérnöki képzésre jelentkezett, de műszaki beállítottsága megmaradt, teljesen elvarázsolták a földmérés, távérzékelés eszközei.

Már a második évfolyam elvégzése után ösztöndíjas gyakornoki állást vállalt a miskolci erdőrendezőségen, majd a szerződés szerint valétálás után ott kezdte volna meg munkáját, ha az Egri Erdőrendezőségen nem lett volna rá nagyobb szükség. Az élet így Heves megye székhelyére vezette, ahol 1970-ben Fadgyas Kálmán vezetése alatt megkezdte erdőtervezői munkáját, melyet felelősségteljesen végzett 36 éven keresztül.

Az egri erdőtervező irodán

Igazán „erdőszagú” pályát választott, hiszen áprilistól novemberig a szabadban dolgozhatott, járta az erdőt és számos mérési módszert használva készítette az erdőleírást. Kezdetben, több erdőtervező társával együtt, egy heti ellátmánnyal felpakolva, dobozos UAZ-zal szállították ki őket erdei szálláshelyükre és csak hétvégére tértek haza. A kötetlen munkaidőben a faállományok mellett jól megismerték a természet minden szépségét, melyekre saját készítésű fotóira tekintve szívesen emlékezik.

„Lelkesedésemnek, kihívás iránti vágyamnak köszönhetően rengeteg új dologgal bíztak meg” – mondja büszkén Guszti bácsi. Az országban neki volt lehetősége először termőhelytérképet készíteni a Mátrában Járó Zoltán útmutatásával, olyan területeket vizsgálva, ahol a termőhelyi foltok határa nem követi az erdőrészlet- határokat.

Külön megbízásként több érdekes térképész feladatban részt vett húgával,

Ősz Katalinnal együtt, aki időközben geodéta lett Székesfehérváron. Az Erdőtelki Arborétumról 20 centiméteres szintközű szintvonalas térképet készített és az egri mészkőbányáról – a bányászok szerint – az addigi legpontosabb felvételt csinálta, a mérést ugyanis nem felhordótáblára rajzolta, hanem számítógéppel kiszámolta. Az erdőgazdasággal is jó kapcsolatot ápolt, útkitűzéseivel segítette az erdei feltáróhálózat kiépítését a Mátrában és a Bükkben, sőt a Virágos- sári őserdő egyedszintű felvételezésében is részt vett.

Számítógépes világunkban már-már hihetetlen, de első munkaéveiben még mindent kézzel számoltak és kézi eszközökkel készítették saját térképeiket is, így az erdőtervezés egész folyamatát átlátta.

Az informatika előtérbe kerülésével az erdőtervező iroda vezetője több számítógépes fejlesztésben részt vett, és a programok tesztelésekor Guszti bácsi tudására is lehetett alapozni, a teljes erdőleíráshoz kapcsoló statisztikai számítások precízen a fejében voltak.

Lelkiismeretes, alapos munkája az erdőtervezői ranglétra felső fokára vezette id. Ősz Gusztávot. Az Egri Erdőtervezési Iroda vezetőjeként 135 ezer hektár erdő tartozott az irányítása alá, ahol 10 évre szóló körzeti erdőterveket készített egyre csökkenő létszámú csapatával.

Reménysugarak

Guszti bácsi két fia, ifj. Ősz Gusztáv és Ősz Gábor génjeikben hordozták a természet szeretetét. Egész fiatal koruktól járták az erdőt édesapjukkal, iskola után pedig sokszor az irodai munkába is bevonta őket. Persze az ifjúk nem munkahelyként kezelték az erdőt, sokat túráztak barátaikkal, madarásztak, a terepi mérések figuráns szerepeit inkább játéknak tartották.

Gusztáv és Gábor is édesapjuk nyomdokaiba lépett
Gusztáv és Gábor is édesapjuk nyomdokaiba lépett

Ebben a családias, de mégis szakmai közegben édesapjuk beléjük nevelte az erdő iránti tiszteletet, alázatot.

Az idősebb fiú, Guszti 2001-ben végzett Sopronban, és még édesapja aktív évei alatt csatlakozott az egri erdőtervezők 12 fős csapatához. Már az egyetem alatt formálódott az erdész szakmáról alkotott képe. Az egyetemi évek után Gábort is tárt kézzel fogadták volna Egerbe, de erdőfelügyeleti munkakörbe. „Bár 35 évvel megkésve, de inkább letörlesztettem apu miskolci tanulmányi szerződését” – meséli mosolyogva, és az édesapjától örökölt szakmai pályán maradva Zemplénben lett erdőtervező.

Új szakmai kihívások

Fő feladat

A hozamszabályozott erdőtervekkel az erdőtervezők szavatolják egyebek között az erdők folyamatos fennmaradását, melyet tartamos erdőgazdálkodással lehet megvalósítani. Így az erdők változatos összetételűek, folyamatosan van fiatal, középkorú és idős állomány is.

Napjainkban már mind a két fiú Egerben él, családot alapítottak. Szakmai életútjukat sok-sok kihívás és fejlődés kíséri. A terepi mérések feldolgozására teljesen átálltak digitális programokra, úgy a térképészetben, mind az erdőleírásban. A terepi állapotokat lekövető erdőrészlet- alakzatok kialakításával és a faanyagtermelést ténylegesen nem szolgáló erdők leválasztásával a gazdálkodók számára jobban megvalósítható, „életszagú„ erdőterveket tudtak készíteni.

Mindketten nagy jelentőséget tulajdonítanak az erdőrészlet szintű erdőtervi tárgyalásoknak, ahol minden érintett elképzelését szinkronba kell hozniuk.

Némi csalódottság érződik hangjukból, mikor a 2017-es erdőtörvény utáni időszakról kérdezem őket, kollégáik létszáma a felére csökkent, a korábbi 14-ből, mára 6 erdőtervező maradt.

Ilyen létszámmal már nincs idő a termőhelyfeltárásokra, az erdő bejárása is sokkal felületesebb és munkájuk irodai része pedig megnövekedett. Mindezek ellenére még ma is viszonylag jó erdőtervet tudunk kiadni kezünkből, de sajnos csak töredéke valósul meg.

A közös szakmai célok mellett a család a magánéletben is egy húron pendül. Az idősek és fiatalok időnként kórust alkotnak, az énekeket gitáron, orgonán, klarinéton kísérik. Ahogy édesapjuk tette, ők sem erőltetik gyermekeiknek az erdész pályát. Saját jövőjükbe tekintve egy fohász hangzik fel: Bárcsak az erdő lenne újra a munkahelyünk!

Vigh Ilona
EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Prédikálószéki-kilátó

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, 639 méterrel a tengerszint felett magasodó Prédikálószék előkelő helyet foglal el Magyarország legszebb kilátópontjai között, csúcsáról gyönyörű panoráma tárul a természetjárók elé.

Mintha őserdőben járnánk

Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, dr. Madas László több mint 60 éve indította el a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő állapotban van.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Gyerekeket lepett meg az erdészet és a motoros csoport

Az EGERERDŐ Zrt. és a Szelíd Motorosok facebook csoport tavasszal meghirdetett plüssállat gyűjtési akciója sikerrel zárult, mely az erdőgazdaság tavaszi véradónapjával lett összekapcsolva. A segítő kezet nyújtó emberektől, erdészektől és a civil lakosságtól több száz plüssállat gyűlt össze Egerben.

Keress rengeteget!

Hol vannak erdők Magyarországon? Minden fás terület erdő? Milyen erdőterületen járok? Magántulajdonban van-e a terület? Milyen turistautak vannak az erdőben? Védett területen haladok? Erre a kérdésrengetegre ad válaszokat az Erdőtérkép (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/).

Séta a mamutok között

A Jeli Varázskert több mint arborétum. Közjóléti szolgáltatásai és folyamatosan bővülő infrastruktúrája jóval túlmutat az arborétumi kívánalmakon. Az idén újabb attrakcióval gazdagodott a kert; pénteken lombkorona-tanösvényt avattak, így most már a magasból is megcsodálhatjuk az Óriások erdejének mamutfenyőit.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.