Back to top

„Egy a természettel”: A megvalósítás szakaszában

Az 1971-es vadászati világkiállítás 50. évfordulóján ismét Magyarországon találkozik a vadásztársadalom színe-java, hiszen 2021-ben hazánk ad újra otthont a rendezvénynek. A nagyszabású tervekről, előkészületekről Kovács Zoltánt, az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás kormánybiztosát kérdeztük.

• Ötven évvel ezelőtt hazánk világszínvonalú eseményt rendezett. Lehet erre építkezni vagy teljesen új koncepció alapján kezdődik a szervezési munka?

– A tervezés során munkatársaimmal áttanulmányoztuk a rendelkezésre álló dokumentumokat az 1971-es világkiállításról. Sajnos kevesen élnek már az akkori szervezők közül, de néhányukkal szerencsére sikerült személyesen is beszélni. Ugyanakkor 50 év alatt nagyon sok minden megváltozott, ezért teljesen új kihívásokkal kell szembenéznünk.

Így tudomásul kell vennünk, hogy megszűnt az a fajta varázs, amit a nyugatiaknak egy vasfüggöny mögött rendezett világkiállítás, a hazaiaknak pedig a hozzájuk addig erősen szűrten hozzáférhető nyugati kultúrára való rácsodálkozás adott.

Mára az időközben hozzáférhetővé vált rengeteg nemzetközi televíziócsatorna is szinte elavult hírforrásnak számít, mert az internet révén egy kattintással azonnal elérhetőek a világ különböző pontjain található múzeumok hírei, a webkamerák, a milliónyi fotó és filmfelvétel, így sokkal nagyobb kihívást jelent majd, hogy az embereket kimozdítsuk a kényelmes karosszékből. Ugyanakkor csapatommal együtt küldetésünknek tekintjük, hogy olyan élményt nyújtsunk 2021-ben, amit semmi más nem tud pótolni, és amire fél évszázad múltán ugyanúgy emlékeznek majd, mint ahogyan mi az 1971-es világkiállításra.

• Sokat hallani arról, hogy több helyszínes és szinte egész éven át tartó eseményről beszélhetünk. Megvannak már a pontos helyszínek és a hozzájuk kapcsolódó tényleges programok? Azt már tudjuk a hírekből, hogy a 2021-es kiállítás egyik kiemelt helyszíne lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert. Miért esett rá a választás?

– A terv valóban az, hogy az egész évet az ötvenéves évfordulónak szenteljük, amelynek a budapesti nemzetközi kiállítás csak a fő attrakciója, de nem az egyedüli eseménye lesz 2021 őszén.

Biztos helyszínek a többi között a vadászati vonatkozású múzeumaink, kiállítóhelyeink – Keszthelyen, Hatvanban, Vásárosnaményban –, illetve a Városligetben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, valamint a budapesti állatkert is,

ahol a pannon régió jellegzetes állataival, köztük vadfajaival, halaival találkozhatnak, ismerkedhetnek meg a látogatók a megújult bemutatótérben. Az állatkert látványosságai így mind a vadászok, mind a nagyközönség számára biztosan kedvelt célpontok lesznek.

Fotó: Kovács Zoltán hivatalos facebook oldala

• Mit tud üzenni egy vadászati világkiállítás az érdeklődő, laikus közönségnek? Netán sikerül kicsit befolyásolni a vadászatról kialakított sokszor negatív véleményt? A rendezvény mennyire tudja majd megszólítani a fiatal generációt?

– A kiállítás fő üzenete a fenntartható természethasználatra történő figyelemfelhívás, melynek egyik eszköze a felelősségteljes vadászat, vadgazdálkodás. A vadászat nem csupán a zsákmányszerzésről szól, az a vadfaj alapos ismeretén, a szakszerű vadgazdálkodáson alapuló összetett cselekvéssorozatnak csak egy kis része, melynek végső pillanata a vad elejtése. Ha a nagyközönség megérti ezt, a vadászattal kapcsolatos hozzáállás is sokat javul. Egy kiállításra manapság már csak úgy tudjuk kicsalogatni a fiatalokat, ha az általuk életvitelszerűen használt kommunikációs eszközöket is igénybe véve szólítjuk meg őket. Így igyekszünk a rendelkezésre álló 21. századi technika minél több eszközét (virtuális valóság, 3D technika, interaktív eszközök) bevetni a kiállításon.

• Milyen szerepet kap a szervezésben, megvalósításban és a feladatok megosztásában a 22 állami erdőgazdaság, hiszen az ő munkájuk során a közjóléti tevékenység is hangsúlyos?

– Az állami erdészeti részvénytársaságok már most is jelentős társadalmi tudatformáló tevékenységet végeznek bemutatóhelyeik, tanösvényeik segítségével. Több közülük nemzetközi szinten elismert vadgazdálkodási tevékenységet is folytat, így mind az erdő mint élőhely, mind példamutató szaktudásuk bemutatása, nagyközönséggel történő megismertetése kapcsán „nagyhatalomnak” számítanak. Minden téren számítunk a segítségükre.

• A világkiállítás megvalósítása érdekében számos beruházást kell végrehajtani. Lehet már részleteket tudni, hogy hol és mi épül majd?

– Komoly beruházásokra a Hungexpo területén lesz szükség, mivel mostanra a pavilonok és a kiszolgáló épületek is elhasználódtak, elavulttá váltak. Ezek a beruházások azonban nem csupán a 2021-es eseményeket szolgálják, hiszen az épületek egy része már a 2020-ban megrendezendő eucharisztikus világkongresszusra készen lesz, és reményeink szerint a későbbi években számos további színvonalas nemzetközi rendezvénynek adnak majd otthont. A már megújult Szépművészeti Múzeum, az állatkertben addigra elkészülő Pannon Park a biodómmal, a Liget Projekt fejlesztései mind attraktív, korszerű helyszínt nyújtanak az emlékév látványosságainak.

Egyebekben igyekszünk meglévő infrastruktúrákra alapozni, azokat legfeljebb megújítjuk, korszerűsítjük. A tervezést és a megvalósítást is végig tudatosan az újrahasznosíthatóság jegyében végezzük.

• Ön szerint mit profitálhat a hazai erdész- és vadásztársadalom egy ilyen világszintű eseményből?

– Annak meg- és elismertetése, hogy az erdőgazdálkodás, a vadászat, valamint a horgászat a fenntartható természethasználat egy-egy formája, nagyban segíti majd társadalmi elfogadottságukat. Más országok vadászati, halászati szokásainak testközelből történő megismerésére legutóbb ötven éve volt alkalma a hazai vadász- és horgásztársadalomnak. Végezetül, az egész ország profitálhat abból, hogy a nagyvilág figyelmét felhívhatjuk vadállományunkra, horgászhelyeinkre, természeti értékeinkre, ezáltal a hazánkba irányuló célturizmus is tovább növekedhet.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

A Dunánál, a Velencei- és a Tisza-tónál, valamint a Szigetközben irtják a szúnyogokat

Változatlanul csapadékos az időjárás, ami az elmúlt napok napsütésével párosulva optimális fejlődési környezetet biztosít a szúnyogok számára.

Für Anikó: A soknál több az elég

Fellélegzünk, amikor a tavaszi verőfényben magunk mögött hagyjuk a budapesti dugókat és zöldülő dombok között visz az utunk, hogy megérkezzünk a Zsámbéki-medence széléhez, ahol Für Anikó vár bennünket egy beszélgetésre.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.

Milliárdos kárt okoz a kőrispusztulás

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a brit gazdaságot az elkövetkező száz évben összesen 15 milliárd fonttal, vagyis 5,5 billió forinttal terheli meg a kőrisek viszonylag új betegsége, a kőrispusztulás által okozott hajtáspusztulás miatti kár. Ennek az összegnek közel a fele egy évtizeden belül realizálódik, hívják föl a figyelmet a tudósok.

Víz-világtalálkozó lesz Budapesten

A szemünk láttára bontakozik ki a víz három drámája: a kevés víz, a sok víz és a szennyezett víz. És mindhárom súlyos gazdasági következményekkel jár - jelentette ki a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.