Back to top

A kígyászölyv nemcsak kígyón él

A kígyászölyv hazánkban a középhegységek déli kitettségű erdeit, elsősorban a tölgyeseket kedveli, különösen az öreg, ritkásabb állományokat, ahol az ágakon sárga fagyöngy tenyészik. Nevének megfelelően elsősorban kígyókkal él, de sok minden mást is eszik. Elfogja a gyíkot, a pockot és az egeret, esős, hűvös időben, amikor a hüllők nem jönnek elő, békákra vadászik.

A kígyászölyv közepes sas nagyságú ragadozó, jóval nagyobb a közismert egerészölyvnél. Tömege 1600-2100 gramm, míg amazé csak 900-1000 gramm. Bár magyar neve az ölyvek közé sorolja, a rendszertanban a keselyűk és a rétihéják között kapott helyett.

Fotó: Bécsy László

Afrikai téli szállásáról márciusban érkezik, az öregebb példányok valószínűleg ugyanabba az erdőbe, ahol a megelőző évben költöttek.

A párok kialakulása után lehet megfigyelni látványos nászrepülésüket, amikor gyakran faágat vagy kígyót tartanak a csőrükben.

Elsősorban a reggeli órákban nászrepülnek, és ezt hosszan, akár májusig folytatják. Fészküket a legkülönbözőbb fákra, nálunk elsősorban tölgyekre építik, de a tűlevelűekben gazdag országokban gyakran fenyőfát választanak. Viszonylag kis fészküket mindig a koronában, előszeretettel fagyöngybokrokban építik, ahonnan jó kilátásuk nyílik a környékre. A kígyászölyv fészekalja egy fehér tojás. A tojó egyedül kotlik, április végén vagy május elején kezdi ülni a tojást. A táplálékot a hím hordja, kígyókat, gyíkokat, apró emlősöket hoz a fészekhez. A tojó ezeket egy közeli ágon vagy a fészek szélén ülve fogyasztja el, ilyenkor előfordul, hogy párja néhány percre ráül a tojásra.

A fióka 45 napi kotlás után kel ki, anyja az első hetekben rajta marad, melengeti, árnyékolja a tűző napsugarak elől. Esős, hűvös napokon még később is maga alá veszi a fiókát.

Az utóbbi időben, elsősorban a színes gyűrűk használatának köszönhetően egyre többet tudunk meg a kígyászölyvek vonulási szokásairól. Az Európában költők jellemzően a gibraltári és a boszporuszi átkelést választják, de szép számmal vannak olyan madarak is, melyek Az Appennini-félszigetről a Tuniszi-csatornán keresztül jutnak el Afrikába. Jelenleg mintegy 8-13 ezer pár él kontinensünkön, a hazai költőállomány mindössze félszáz körüli.

E ritka ragadozó madarunkról részletesen olvashatunk Schmidt Egon tollából a Kistermelők Lapja következő lapszámában. Írásunk is részben az ő cikkén alapszik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy kedves énekes a távoli Venezuelából és Kolumbiából

A kanári már hosszú évszázadok óta töretlen népszerűségnek örvend kontinensünkön, különösen rokonait becsülik nagyra azok a madarászok, akik elsősorban énekükért tartanak otthonukban apró tollasokat. Így nem meglepő, hogy Amerika felfedezése után nem sokkal már megérkeztek az Újvilágból a különféle papagájok mellett olykor apró énekesek is.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Ember és etika - vadászias viselkedés

Lényeges volna a vadászirodalom kiemelkedő tollforgatói felé visszafordulni, akik míves szóhasználattal mutatják be az olvasónak az etikus vadászat úri megközelítését, a vadászias viselkedéskultúrát. A modernizáció által zajló folyamatos változásoknak köszönhetően a társadalmi viselkedéskultúrában egyre kiszorítottabbá válnak az emberség fogalmát meghatározó ismérvek.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Méhlegelő a buszvárók tetején

A hollandiai Utrecht városában több száz buszváró fülkék tetejét telepítették be nektártermelő növényekkel a méhek számára. Az összesen 316 létesítmény tetejét zömmel varjúhájjal ültették be. A zöldtetők nemcsak a mézelő és poszméhek számára nyújtanak élelemforrást, hanem a finom szállópor-szemcséket is megkötik és az esővizet is fölfogják.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.