Back to top

Ma az erdőket ünnepli a világ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében, március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Íme 10 ok, amiért imádjuk az erdőket, és ami arra ösztönözhet minket, hogy bekapcsolódjunk egy helyi rendezvénybe.

Az Aggteleki-karszt
Az Aggteleki-karszt
Fotó: Bózsó Gyula

1. A földfelszín harmadát beborító erdők jelentik az élőhelyet a szárazföldi állatok és növények 80 százaléknak. Emellett

mintegy 1,6 milliárd ember megélhetése függ tőlük.

2. Egy fa akár 150 kg szén-dioxid megkötésére is képes évente. Becslések szerint az erdők 296 gigatonna szenet tárolnak a föld alatt és fölött. Gondoljunk csak bele, hogy Európa 400 milliárd fája a kontinens teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 9 százalékát nyeli el.

3. A fáknak fontos szerepe van a városi környezet fenntarthatóságában: akár 8 °C-kal is csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, és ezzel 30 százalékkal mérsékelve a légkondi használatot.

A fák megszűrik a városok levegőjét, eltávolítva belőle a káros anyagokat és a finomport.

4. A fa, mint fűtőanyag a világ teljes megújuló energia-készletének 40 százalékát biztosítja – annyit, mint a nap-, víz- és szélenergia összesen. A technológiai innovációba és a fenntartható erdőgazdálkodásba való nagyobb befektetéssel még tovább növelhető az erdők szerepe a megújuló energia termelésben.

5. Az erdők kínálta alapanyagokkal csökkenthető vagy kiváltható a szennyező és nagyobb kibocsátással járó anyagok használata. A textiliparban a fából nyert szálasanyagok, mint például a lyocell, kímélik erőforrásainkat. Ehhez képest, összehasonlításképp, a pamut átlagosan 130-szor több vizet igényel, míg a poliészter 170-szer több károsanyagot juttat a légkörbe.

6. Fából építkezve a betonhoz képest 40 százalékkal, az acélhoz pedig 30 százalékkal csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat. A teljes szén-dioxid kibocsátás akár 31 százalékkal is mérsékelhető lenne a faanyagok előnyben részesítésével.

A William Tecumesh Sherman tábornokról elnevezett mamutfenyő
A William Tecumesh Sherman tábornokról elnevezett mamutfenyő
Fotó: Ian Sewell/Wikimedia Commons

7. A gyógyszerhatóanyagok 25 százaléka esőerdei növényekből származik.

Miközben az esőerdők növényvilágának még csupán 1 százalékát vizsgálták ilyen szempontból.

8. A világ legnagyobb városainak harmada, köztük Barcelona, Bogota, New York és Tokió, jut minőségi ivóvízhez védett erdős vízgyűjtő területekről.

9. Több mint 115 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő Kaliforniában. A legnagyobb tömegű fa a szintén kaliforniai „General Sherman" mamutfenyő, amely 10 méteres törzsátmérőjével és 1487 m3-nyi tömegével érdemelte ki ezt az elismerést.

10. Egy nagyobb tölgyfa egy év alatt akár 151 000 liter vizet is kipárologtathat. Átlagosan azt lehet mondani, hogy

a csapadék 40 százaléka a növények kipárolgásaiból származik,

de ez a világ egyes részein ennél több is lehet. Például a dél-amerikai Rio de la Plata folyó torkolatánál lecsapódó esők 70 százalékban az Amazonas erdőkből érkeznek.

Erdők Világnapja 2019: Erdők és Oktatás

 

Forrás: 
Európai Gazdasági Bizottság (UNECE)

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szokatlan segítséget kaptak a bajba került lazacok

Több ezer lazacot fognak helikopterekkel ívóhelyükre szállítani a kanadai Brit Columbia tartományban, mert földcsuszamlás elzárta útjukat a Fraser folyóban.

Fergeteges tátorján

Tömegesen fordult elő hazánkban, a pásztorok ették, a negyvenes években még virágoskertekbe is ültették, mostanság pedig annyira megritkult, hogy védetté nyilvánították. A tátorjánról beszélünk, amelyet a magyar törzsek úton-útfélen megtalálhattak, és fogyasztottak is.

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

Tízévnyi élmény a Nyírségben

Fontos dátumhoz érkezett a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola: az oktatási intézményt éppen tíz évvel ezelőtt, 2009-ben alapította a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A cél azóta is változatlan: erdőpedagógiai foglalkozásokon megismertetni a gyerekeket az erdő élővilágával, a fenntartható erdőgazdálkodással és megszerettetni velük az ERDŐ-t.

A Bakony mélyén

Közel 4000 diák választotta idén az Erdei Vándortábort, akik pedagógusaik kíséretében ismerkedhetnek meg Magyarország erdeivel, a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával. Az egyhetes táborok alatt az egész országban felsőtagozatos és középiskolás tanulók járják a természetet, mialatt elsajátítják a környezettudatos gondolkodás alapjait.

Szigorúbb gazdálkodási szabályok a méhek védelméért

Ahogy arról még az év elején beszámoltunk, a bajor választópolgárok eddig még soha nem látott mértékben csatlakoztak a „Mentsétek meg a méheket” népi kezdeményezéshez. A kezdeményezést a törvényhozás a héten megszavazta.

Kezdődik az őzüzekedés, vigyázzunk az utakon!

Július közepétől augusztus közepéig tart az őz, hazánk legnagyobb egyedszámban és szinte mindenhol előforduló nagyvadfajának párzási időszaka. A nász alatt a bakok kergetik a sutákat, és eközben az állatok sokkal figyelmetlenebbek, mint az év más időszakában, ráadásul nappal is aktívak.

Ijesztő méretű sarkvidéki tüzek szennyezik a légkört

A sarkvidéki erdőtüzek júniusban 50 megatonnányi széndioxidot bocsátottak ki, ez megfelel az iparilag fejlett Svédország által kibocsájtott egy éves mennyiségnek. Az adtok szerint ez több mint, amennyi 2010 és 2018 között keletkezett tüzek széndioxid kibocsátásának összessége.

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

A rejtélyes csalogány

A fülemüle közismert, legendásan szép éneke Arany János költeményében még per tárgyát is képezi. Vajmi keveseknek adatik meg azonban, hogy közelebbről is megfigyelhessék ennek a viszonylag szerény külsejű tollasnak az életét. Pedig igen gyakori madár hazánkban.